Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-28 / 122. szám

4. PÉLMAGYARORSZÁG 1913. május 23. egyfelől eladóként szerepel, másfelől -vevő­ként, vagyis magával kötött üzletet. Bizonyí­ték a szerződés. A közerkölcs fölfogása sze­rint egy miniszter önmagától -nem vásárolhat Ha teszi: panamista. A második 'ingatlanára vonatkozóan ké­ri Luikács és a gyulafehérvári takarékpénztár között kötött szerződés föl-olvasását, amely szerint Lukács eladja ezt az ingatlant -a ta­karékpénztárnak '85.000 koronáért. Eladta pe­dig 1911. november 7-én. Már április 3-án -a pénzintézet és a kincstár szerződnek, hogy a kincstár ugyanezt -az ingatlant megvette 90.000 koronáért. A két dátum közt van pedig a zalatnai bányakapitányság fölterjesztése, a mely szerint, a bányakapitányságnak uj he­lyiségre van szüksége és pedig e fölterjesztés szerint erre a eélira Zalatnán csak egyetlen épület alkalmas, az, amely Lukács László tu­lajdon,a. Bizonyát,am, hogy mikor november 7-én Lukács a gyulafehérvári takarékpénz­tárnak eladta ingatlanát, már tudta, liogy ezt a, házat a kincstár meg fogja venni. 'Ez a bizonyítás teljes. Ezzel végezhetnénk ,is, de mert lesz dol­gunk tanukkal, akik ismérősek a pártkassza dolgaival, hizonyitani kívánom, hogy függet­lenül a Magyar Bank négy milliójától, egyéb, az állammal szerződéses viszonyban lévő vál­lalatok 16 milliót fizettek be ,a munkapárt kasszájába és ezzel megkárosították a kincs­tárt. Fejérváry Géza: báró, Jeszenszky (Sán­dor ós Horánszky Lajos valljanak eskü alatt, hogy a Magyar Bankon kívül nem fizetett-e be más vállalat is a pártkasszáiba. Ezzel befejezi előterjesztését, kéri, adja­nak szabad bizonyítási lehetőséget, (Teljes bizonyítást kiván a főügyész.) Sélley Barnabás főügyész báromnegyed tizenkettőkor kezd beszélni. A miniszterel­nöknek nincs semmi leplezni valója. Tisz­''r'zni igyekszik a panama fogalmát. A zalat­nai ház dolgának tisztázása érdekében hoz­zájárul a bizonyításhoz, sőt ezt maga kéri. Visszautasítja a köztisztviselői (kar nevében annak a föltevését, hogy a tisztviselő hamis eskiire is hajlandó legyen, ha feljebbvalójá­nak ez az érd-eke. Kéri ő is kihallgatni Ká­rolyi gróf, Sándor Pál és Ullmann Adolfot, de kéri mellőzni Andrássy Gyula gróf és Zi­chy János gróf kihallgatását. Hasonlóképen ellenzi Szterényi, Horánszky és Fejérváry báró kihallgatását. Nincs szükség annak a bi­zonyítására, hogy kiik és mit fizettek be a pártkasszába, mert ez nem tartozott Lukács Lászlóra. A választási pénzek szempontjából kéri Jeszenszky Sándor és Kazár Adolf ki­hallgatását. Terjedelmes listát terjeszt be ar­ra vonatkozóan/hogy az egyes pontokra vo­natkozóan kiket kiván kihallgatni. (A védő felel.) A főügyész után ismét Vázsonyi szólalt fői. Ragaszkodik valamennyi előterjesztett tanújának a kihallgatásához. Egynegyed egy órakor jtz elnök a tár­gyalást fölfüggesztette és folytatását dél­után négy órára halasztotta. (Kiket hallgatnak ki?) Délután pont négy órakor nyitotta meg a tárgyalást Baloghy György dr. -elnök. Ma­gához hivatta Teszlér Hugó rendőrtanácsost és meghagyta neki, hogy a fényképészeket távolitassa el a teremből és a terem elől; akik pedig nem akarnak elmenni, azokat tartóz­tassa le. Majd kihirdette a bizonyitás elren­delését és fölolvasta -azoknak a tanuknak név­sorát, akiknek kihallgatását szükségesnek tartja a biróság. A Magyar Bankkal kötött szerződésre vonatkozólag elrendelték Káro­lyi Imre gróf főrend, Sándor Pál országgyű­lési képviselő, Ullmann Adolf főrend, An­drássy Gyula gróf országgyűlési képviselő, Kazár Adolf miniszterelnökségi segédhivatali főigazgató, Herzog Péter báró, Jeszenszky Sándor államtitkár, Horánszky Lajos volt országgyűlési képviselő kihallgatását. A zalatnai házügyre vonatkozólag el­rendelte a biróság a következőknek tanu­kénti kihallgatását: Knrovszky Zsigmond bá­nyahivatali főnök, Wahlner Adolf miniszteri tanácsos, Czerminger Alfréd bányakapitány, Mayer Ödön dr. országgyűlési képviselő, Salgó Dezső főmérnök, Fábián Gyula mér­nök, Deutsch Manó takarékpénztári vezér­titkár, Albini Gyula körjegyző, Roska Án­gyéi és Bacsilla Lajos szakértő, Vágó József ellenszakértő. Megtagadta a biróság a tanuk kihallga­tását arra nézve, hogy megtörtént-e a mun­kapárt kasszájába a 16.000' korona befizetés-e. Ezt ugyanis a tábla sem engedélyezte bizo­nyítani. Ezután az elnök megkezdte a za­latnai házügyre vonatkozólag a tanuk kihall­gatását. (A zalatnai ügy.) Kurovszky Zsigmond bányahivatali fő­nök elmondta, hogy a zalatnai lakásviszo­nyok milyen rosszak. Sok bányahivatalnok kénytelen Gyulafehérvárra menni lakni, mi­vel Zalatnán nincsen alkalmas hely. Hogy a házat milyen okból vették meg, azt nem tud­ja, kijelenti azonban, hogy ő soha utasítást nem kapott, hogy a házat megvételre ajánl­ja. Czerminger Alfréd bányakapitány elő­adta, hogy ő 1910. október hónapban fönt­iárt a pénzügyminisztériumban és tudakozó­dott aziránt, hogy Lukács László miniszter­elnök nem volna-e hajlandó zalatnai házát eladni. A miniszterelnök ekkor (kijelentette, hogy erre nem hajlandó. Wahlner Adolf miniszteri tanácsos azt vallotta, hogv ő soha nem kapott utasitást arra nézve, hogy a miniszterelnök házát ajánlja, de miután egész Zalatnán nem volt alkalmasabb terület, jelentést tett erről és -kér­dezte, hogy a ház eladóe? A miniszterelnök ekkor kijelentette, hogy a ház nem eladó, ké­sőbb azonban megvette a Gyulafehérvári Ta­karékpénztár 85.000 koronáért. Deutsch Manó, a Gyulafehérvári Taka­rékpénztár jvezértitkárát hallgatták ki ez­után. ö a házat megvételre ajánlotta, mert 115,000 koronára becsülték, a bank fölaján­lott 85.000 koronát érte és -ennyiért eladta a banknak Lukács László. Később azonban a pénzválság (közbejött és ekkor a banknak in­gatlanait ért-ékesiteni kellett; kénytelenek valtak 5000 korona haszonnal eladni a bá­nyának. Mayer Ödön dr. országgyűlési (képvise­lő azt vallotta, hogy ő csak később tudta meg, hogy az adás-vételi szerződést az ő irodájában kötötték. A miniszterelnököt sze­mélyesen nem is ismeri, Salgó Dezső főmérnök -elmondta, hogy ő a házat 115.000 koronára becsülte a telekkel együtt. Fábián Gyula mérnök pedig 129.000 koronára becsülte telekkel együtt, leszátnitva ebből a tatarozás! költségeket. Ezután Albini Gyula körjegyzőt hallgat­ták ki. Ö állította ki abban az időben a kör­jegyzői okiratot, szerinte a ház akkor 25.000 koronát ért telek nélkül. Roska Án­gyéi szakértő a házat telek nélkül 35 ezer koronára becsülte, leszámítva 'a tatarozálsi köitségek-et, 23.000 koronára; a telket pedig 70.000 koronára. Bacsilla Lajos szakértő szintén .ennyire becsüli. Vágó József ellen­szakértő 28—35.000 koronára becsüli a házat telekkel együtt. A szakértők kihallgatása után a zalat­nai házügyre 'vonatkozó bizonyitó eljárás véget -ért és az elnök az ülést holnap délelőtt 9 órára halasztotta. iiijESBaannaaQaiisiiBnvnsaaBanaaBBBKBxaeEici^axEffazsKnasa A horvát politika. Zágrábból egymásután érkeznek a fővárosba a horvát politikai élet tényezői. Megjött Tomasics Miklós, a volt horvát bán, aki már napok óta tárgyal Khuen­Héderváryval és Josipovieh Géza horvát miniszterrel. Tomasics ma délelőtt megjelent a miniszterelnöki palotában és beható tanács­kozást folytatott Lukács Lászlóval, aki el­érkezettnek látja az időt arra, hogy a horvát kérdés megoldásával foglalkozzék. E héten vonják a tanácskozásokba. Csak Cuvaj, Hor­vátország királyi biztosa nincs a magyar fő­városban. Mint Josipovieh horvát miniszter értesült, Cuvaj már le is mondott. A kormány engedni fog a horvátoknak a vasúti pragma­tika kérdésében. Más -adminisztratív intézke­dés ellen is panaszkodtak a horvátok, ezek a kérdések most kerülnek dűlőre. Általán a kormány lojálisán és igazi béke-szellemben akar minden kérdést megoldani. ssauaaaaizaBaasBoaj SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: SZERDA: Aranyeső, operett. Páros 3/s. A bérlet utolsó napja. CSÜTÖRTÖK: Csitri, vi-g játék. Varsányi Irén vem-dégfölléptével. Bérlet-szünet. PÉNTEK: Györgyike, drága gyermef, színmű. Varsányi Irénnel. Bértetszünet. SZOMBAT: Lakájok, vígjáték. Varsányi Irénnte-l. Bérle-tszü n-et, * Déry Rózsi. Szentimentáiizmus és tom­bolás nélkül, de rendkivüli melegséggel és a lelkes megbecsülés minden jelével ünne­pelte ma a közönség kedveltjét, a kiváló Déry Rózsit. Rengeteg virág, értékes ajándék, sok­szoros taps és ujráztatás tarkitották A ci­gányprímás tizenötödik előadását és szives-en regisztráljuk, hogy a meleg ünneplés érde­mes és jeles színészt jutalmazott képessé­gei-ért, fáradhatatlan szorgalmáért és sze­rénységeért. Déry Rózsi kétségkívül egyik első primadonnája ma az országnak és a szegedi szinházna-k talán legfőbb erősség-e. Igazi színészvér és ragyogó operett-tempe­ramentum: vidám, pajkos és ötletes, táncban és mozgásban elsőrendű és énektudás dolgá­ban is magasan az átlag felett vezető. Ko­mikai vénája, egészséges színpadi beszéde, szinpadérzéke a drámában is értékes képes­ségei volnának és jellemző ereje sem közön­séges. Nincsen nála szorgalmasabb szin-észe a szegedi szinháznak és kötelességtudóbb szolgája a közönség kedvének. A legszebb operett-esték emléke az ő nevéhez fűződik és annál dicséretesebb, hogy elkapatottnak, el­bizakodottnak nem látni őt. A közönség mai hódolása elismerés a mult komoly és ambi­ciózus munkájának és hivó igér-ete a jövő­ben való változatlan ragaszkodásnak, vala­mint azoknak a nagy sikereknek, amelyek előtt még reményekkel teljesen áll a ritka tehetségű és szinészi öntudatu művésznő. — Virágokkal ünnepelte a közönség Heltai Je­nőt is, a színház kiváló tagját, aki szintén rá­szolgált arra, hogy a közönség figyelme ki­emelje őt a társai közül. * A színházi iroda hírei. A bucsuzások -során csütörtököm, A csitrubm, lép föl utol­jára a szezonban Szűcs Ir-én. aM Lszeptemiher­H"-n rn-ár -nem +ér vissza a színház kötetekébe. Szűcs Irén egyik te-ehasználhatóibib ta-<rja volt a drámai wn-seanhtenaík « játéka mindig meg­hozta a sikert, a b<m,=ő derűt- — Varsányi Irén vendégszereplése iránt, olyan élénk az érdeklődés, amilyen es-aik igazi nagy művé­szi szenzációk alkalmával n-vi Ivánul1 meg. A vendé<rswrelpí!és bárom estéién előrelát.h.aitó­.tev telt ház.tapsol a. legkiválóbb magyar mű­vésznőnek. Legfőbb színházt cukorkák Lfnden­fpi(i Portalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. As „Aranyeső" hangjepfu­Tetei Várnay L. k anyuké re*?­Budapesten lesz Rauch Pál báró, aki a koa- ,. lició alatt volt Horvátország bánja, őt is be- keöeseben kaphatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom