Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-25 / 120. szám

4. KALEIDQ5ZKÖP (Quo vadis?) A héroszt vallásának világ­kirü 'regénye eljutott a mozgófénykép nép­szerűsítő vásznáig 'ós egy sereg szenzációt ígér annak a közönségnek, mely iá könyvet ugyan el nem olvassa, de ia másifélóráh át tartó optikai játékot már csak a mulatság kedvéért is „gönnolja" magának. Kérdés, mi lesz a nagyszerű könyv számtalan szépségé­ből a maaitepedőn? írják, hogy ,a római Gines társaságnak ez a felvétele milliókba került és évekig tar­tott, amíg elkészültek vele. lA rendkívüli gond' mindenesetre nagyon szép külső ered­ményekre vezetett. Első tekintetre a képek művészi átgondolása, pittoreszk szépsége kapja meg az embert; az égő Kóma per­spektívájának nagyszerűsége és a feneva­dakkal megtömött amfiteatrum borzalmas­sága memkevésíbbé a mozitechnika .legsike­rültebben megoldott eredményei közé tar­toznak. Ami már most a film irodalmi értékét illeti, konstatálhatjuk, (hogy ez nincs arány­ban a ráfordított költséggel és fáradtsággal. A németek már egészen .másként dolgoznak, amire példaképen elég itt csak a nemrág be­mutatott Lindau-da rabra gondolni. Az ola­szok még a külsőségeknél tartanák, az ez­rekre menő tömeg megmozgatásánál, mért­földes perspektívák beállításánál; mint aho­gyan görögtüzes, dicsekvő, temperamentu­mos és dekoratív maga az olasz élet és lélek. * (Zoványi redivivus.) A ibigottság és a látókör szük körülhatárol tsága akkor is gyű­löletes, ha olyan formák között jelen' meg, áhol .a legtermészetesebbnek látszik. De két­szeresen leverő és egyúttal felbőszítő akkor, ba a liberalizmus jegyében és arcnak cégére alatt jut szóhoz. A protestáns vallás Magyarországon minidig a teljes 'lelkiismereti szabadság meg­jelenési formája volt. Boeskay és Bethlen óta annyi évszázadon át éhhez .a fogalomkör­höz .tapadt a megalkuvást nem ismlerő, nya­kas magyar liberalizmus eszmei tartalma. De jött a Zoványi-eset és a protestáns fele­kezetek között is nagyobb gondolati szabad­ságot valló református egyház eretnekké bé­lyegezte a tudós tanárt, ki a vallásiaiapitó Kálvin emberi gyöngeségeit feltárta. Elül­dözte tehát a katedráról s most, hogy ez az ügy ismét aktuálissá tett, Zoványit eltiltotta a tanítástól. Az eset siralmas tanulsága az, hagy amíg emberek vannak, akik (bármiféle dogmatikai alaphoz .tartozónak vallják magukat, addig a gondolat tökéletes Szabadságáról és függet­lenségéről 'beszólni nem lehet. A természet­tudományi gondolkozás teljesen kizárja a dogmák hatét 8 a huszadik század levegőjé­nek (igazi szelleme már semmiféle vallásos meggyőződést nem bitr el . ,Ez az dk a, hogy a protestánsak bigottizmu&át ebben az eset­ben abszolúte nem tudjuk megkülönböztetni a tegszánünidóbb és legszerencsétlenebb lelki determinizmustól. * (A gyilkos király.) A párisi kárálynapok alatt Emilé Fontamé, a ,Ferrer-eset.re célozva, azt kiáltotta oda Alfonz spanyol királynak, hogy gyilkos! Persze pörbafogták a merész Urat és kis hí ja, hogy (ki n em tekerték ,a nya­kát, lévén a becsületsértés még a (francia re­puhlika törvényei szerint .is büntetendő .ose­PÉLMAGYARORSZÁG lekmény. A francia bíróság .azonban még ezt a csekélységet sem állapította meg abból az egyszerű okból, hogy a hangosan véle­mény tny 11 vánitó ur ellen nem XIII. Alfonz sértett személyisége, hanem icsak a párisi rendőrség indított eljárást. Már pedig rágal­mazás csak magán vádra üldözendő, — mond­ja a. (francia bíróság indokolása. Igy rajta­maradt XIII. Alfonz sértettem, hogy ^gyil­kos király" — s még csak lovagias elégtételt sem vehet a sértésért. Az ember elámul ennyi liberálizmuson. Megtörténhetnék-e ez egy „alkotmányos" monarchiában? Bizonyára nem. A polgári egyenlőség elvéről nálunk még nem lehet szó. (És évszázadok fognak még elmúlni, míg a köztudatba átmegy az a meggyőződés, hogy a törvény előtt a koronás fő is egyszerű fel­peres. De jó volna évszázadok múlva lenni már! Uralkodók politikai találkozója Berlinben. — Véget értek az ünnepségek. — (Saját tadósitónktól.) A cár tegnap dél­után hosszabb kihallgatáson fogadta Jagow külügyi államtitkárt. A Sándor-ezred tiszti­karának tegnapi villásreggelijén Vilmos csá­szár Miklós cár egészségére, a cár pedig Vilmos császár egészségére ürítette poharát. A cár az ezred tisztikarának művészi kivi­telű ezüsttálat- ajándékozott. Ma délben az orosz nagykövetségen volt villásreggeli, a melyen negyvenen vettek részt. A cár ma este az esküvői ünnepség után .elhagyta Ber­lint. Az uj pár még ma az esküvő után Hu­bertuszstokba utazott, hol egy 'hétig marad, azután két hétre Qmundenbe megy, melynek környékén . a cumberlandi hercegnek egyik vadászkastélyában fog tartózkodni. A cár és a német birodalmi kancellár be­szélgetését, amely háromnegyed óráig tar­tott, politikai körökben nagyon magyaráz­gatják. Minthogy a birodalmi kancellár már megkapta a legnagyobb orosz kitüntetést, az András-rendet, a cár ujabb rendjellel nem tüntethette ki a kancellárt, hanem becsülése jeléül értékes ajándékot adott neki, drága­kövekkel kirakott ezüst kazettát. A cár és a német külügyi politika vezetője között folyt beszélgetésnek akkor is megvan a jelentő­sége, ha a cárt nem kiséri valamelyik mi­nisztere. Mindenesetre azt (lehet mondani, hogy az a melegség, amely a berlini ünnep­ségeken megnyilvánult, politikai téren is ked­vező hatást fog tenni. •Hogy mint folytak 1© a berlini' ünnepsé­gek s az vendóguralk'odókat hogy minit fo­gadták, azt berlimi alkalmi tudósítónk igy ír­ja le: Két idegen uralkodó van Berliniben, az angol király és az arasz cár. Elsőnek György angol Ikirály és a fele­sége jött meg tegnap délben. (Tizenegy óra. Az automobilon a széles Potsdamerstrassen, roham végig. Az utca tömve emberekkel, a forró aszfalton gomolyogva kígyózik ,a feke­te embertömeg. (Sehol semmi ünnepélyesség, sehol semmi nyoma annak, hogy ma Anglia koronás királya vonni be Berlin falai kö­zé, annak a nemzetnek koronás feje, amely nemzetnek minden akciója, minden gazdasá­gi és minden más egyéb .nacionális tevékeny­sége csak féltékenységre és sovimisztiáuil el­lenséges fogadtatásra számíthat, Berlin nem veszi tudomásul az ümgol király megérkeztét. A inagypuhlilkum ilegaiább nem. Az utcák fel vannak lobogózva, — dle csak alig. A középü­letek tele vannak lobogóval, de a magán,palo­ták lobogódisze már gyér. A Lindenen már megkezdődik a kordon, Kétoldalt katonaság áll sorfalat. Gárdaezreid válogatott legénysé­gé, a trónörökös palotája előtt a Sándor cár ezred magas, piros süvegjei csillognak, a ki­rályi palota előtt a fchérloibogós Alexán,dra­1913. május 23. ezred áll. Qárdatüzérség. Dragonyosok lovon, tisztek és tábornokok. Tábornagyok, a had­testparancsnok, közöttük díszegyenruhában Jagow, a rettegett rendőrfőnök. Féltízen kettő. Az angol ki rály vonata alighanem ebben .a pillanatban rotbog be a pályaudvarra. A Lin.den felől felbukkan a kék égen a Hamsa, a 'karcsú Zeppelin-ilépha­jó és lassú, elegáns kanyarodással libeg a királyi palota fölé, A gondolán az angol zászló lobog, A hisztek csoportja is mozgoló­dik, egy kürasszir ezredes fáradtan nyújtóz­tatja sarkantyús lábát, 1 Az ágyúik 'dörögnek, keményen csengő vezényszavak hasítják át, késélesen a leve­gőt; a Linden felől felvillannak a bevonuló menetet, fcisérő iovasszázad, zászlós lándzsái. Elől a díszszázad első két szakasza, emelt lándzsákkal, azután .két fullajtár mögött pompás négy f ekete orosz ló vonta kocsiban a .császár és vendége, az angol (királyt. Rop­pant érdekes két fej igy egymás mellett. Az angol király szőke, inkább sovány, erősen angolszász tiipiis. Magas homlok, hullámo­san göndörödő (haj, éles metszésű arcél, kék szemek. Az egész fejben semmi majeszté,ti­ktus, semimí katonás, csak a tartás hideg nyu­galmában, feltétlen biztosságában van vala­mi a született nagyúrból. Inkább intelligens arc, mint energikus, inkább tudáshoz, mint fejedelemhez illő. Az egyenruha, valami sa­játszerű ellentétben áll ezzel ,a fejjel. Nem illenek össze, Ebez a fejhez inkább illik a redingot vagy a frakk előkelő feketesége, mint a .német gárdauniformis katonás tar­kasága. •A császár merőben ellenkezője a vendé­gének. Az ő arca sem majesztétikus, egy cseppet, sem az; de a magasan ívelt, össze­hajló sűrű szemöldök, az erős orr; mélyen­ülő szemek és az energikus állkapocs valami nagy, roppaut energiát 'és eltökélséget árul­nak el, A Vilmos .császár állkapcsa első pil­lanatban azonnal ,a. Napóleonéra emlékeztet, holott különben semmi hasonlatosság közöt­tük nincsen, — .külsőleg. A császár arca ka­tonaarc, — minden izében az. Amint igy egy­más mellett ülnek a mélyenhajló udvari ko­csiban, még feltűnőbb ez a,z ellentét, kirívóbb és figyelemreméltóbb. A két felséges asszony egészen egy tipus. A császárné idősebb, teltebb, matérnásabb. Halvány rezedaszinü, nagyon egyszerű ruhá­jában egyszerű palgárasszouyra emlékeztet, a mosolya kedves, megnyerő, anyás mosoly, a fejbólintása fáradt, egy kissé öregasszo­nyos. Az angol királyné soványabb, arisztok­ratikusabb, idegesebb, — talán csak azért, miért fiatalabb . . . A két kocsit .elnyeli a palota kapuja, de az ágyuk még dörögnek, a zene még játssza ,a God savé tbe Kinget. Vilmos császár Miklós orosz cár tisztek­téne orosz uniformist öltött, míg az angol királyt porosz egyenruhájában, fogadta. A pályaudvart természetesen egészen elzárták a közönség elől, csak a kiváltságosak kaptak helyet és rengeteg sok detektív cirkált a pá­lyaudvar környékén is. A császár egy ne­gyedórával a vonat megérkezése előtt rniá.r ott volt. A különvonat különben öt pereoel ,a meg­állapított idő előtt, begördült ,a. teljesen üres pályaudvarra. A testőrség s imég valami száz ember teng-teng az óriási pályaudvaron. Felzendül az orosz himuiusz, Mindenki a cárra bámult. Első pillanatra feltűnik, hogy milyen nagy a hasonlóság György király és Miklós cár közt. Mintha testvérek lennének. Arcaik napbarnitott. Ha a cár arcát közelről megnéz^ zük, kitűnik, hogy hamisan él a köztudatban, a cár nem beteges, szomorú és szenvedő, ha­nem vidám és kedélyes, gyakran nevet. Po­rosz uniformist visel. Bemutatkozik a külön­böző méltóságoknak. Beszél a birodalmi kan­cellárral, az orosz pappal, aki gö,rög-keleti keresztet tart eléje és ímegigóri neki, hogy holnap meglátogatja az orosz templomot. Künn Alexandra császárnő ezrede, a drago­nyosok várakoznak, a házak ablakai tele van­nak emberekkel, egy orosz rendőr áll mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom