Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-24 / 119. szám

1913, május 25. DELMAGYARORSZÁQ II. Politikai hirek. (Nem megy be a Házba az ellenzék. — A fuzló ügye. — Justh Gyula és Károlyi Mihály a helyzetről.) (Saját tudósítónktól.) A függetlenségi pártok fúziójának dolga —• mint avatott helyről értesülünk — előbbre haladt. Most már legalább bevallják, hogy a függetlenségi párt egyik árnyalatának sehogy sem tetszett a fúziós akció és a kulisszák mögött sokat áskálódtak ellene. Justh Gyula azonban tiszteletreméltó jóindulattál kezelte ezt a kérdést attól a pillanattól fogva, hogy fölvetődött. E héten ujabb beható tanácskozások folytak az egyesülés érdekében. A mozgalom vezetői összejöttek Justh Gyulával és bemutatták neki azt a programtervezetet, melyet Urmdnczy Nándor készített. A függetlenségi párt vezére, biztos forrásból tudjuk, a legnagyobb jóindulattal fogadta ezt a munkálatot és semmi lényeges kifogást nem tett ellene. Csak arra kérte barátait, adjanak neki néhány napi haladékot arra, hogy észrevételeit megtehesse. A tanácskozásból valamennyi képviselő azzal a meggyőződéssel távozott, hogy a fúzió meg lesz, mert Justh Gyula is akarja. A Justh-pártiak azt mondják, hogy Justh és Apponyi minden alapvető kérdésben megegyeznek és megértik egymást, már csak azért is, mert áthatja őket az a tudat, hogy a fúzióra nemcsak a pártoknak, hanem az országnak van szüksége. Tegnap Nyírbátorba utazott Justh Gyula, onnan egyenest tornyai birtokára utazott tovább és - ott marad néhány napig, hogy ez idő alatt alaposan tanulmányozza a programtervezetet. Valószinii, hogy hétfőn már Budapesten lesz, akkor újból összeülnek tanácskozásra, talán a fúzió rnegpecsétélésére. Az intéző-bizottság holnapi ülésében fog határozni a fölött, hogy az ellenzék részt vegyen-e a képviselőház hétfői ülésében. Justh Gyula az intézői-bizottság tanácskozásában nem fog részt venni, de álláspontját már jelezte elutazása előtt. A legkomolyabb forrásból nyert információnk szerint az ellenzék nem fog részt venni a Ház hétfői ülésében. Ez lesz az intéző-bizottság határozata s ehhez Justh Gyula már előzetesen hozzájárult. A képviselőház hétfői ülésében tehát nem várható incidens. Kedden kezdődik a Lukács—Désy-pör tárgyalása, ez eltart valószínűleg két-három napig. Csak a pör elintézése után fog a Ház érdemleges munkába; ezt megtehették volna ugyan már előbb is, de a kormánynak az volt az akarata, hogy csak a pör után tartja együtt a képviselőházat. Más kérdés azután, részt vesz-e az ellenzék ezeken az üléseken. -Ha valamelyes irányban megállapodnak az ellenzékiek egymás közt, az esetben azt hisszük, igen. Nagyobbszabásu függetlenségi manifesztáció mellett tartotta meg tegnap Nyírbátorban 'programbeszédét a Justh-párti Hrabovszky Guidó, aki a győzelem minden reménye nélkül veszi föl a harcot Vadász Lipóttal, az uj igazságügyi államtitkárral. A programbeszédnek csupán az adott jelentőséget, hogy megjelentek Nyírbátorban az ellenzéki pártok vezérei is, akik politikai nyilatkozatokat tettek a népgyűlésen. Ott volt Justh Gyula, Károlyi Mihály gróf, Mezőssy Béla, Vay Gábor gróf és mások. Szabó Lajos pártelnök üdvözölte a képviselőket. Justh Gyula válasza után megindult a menet a községbe. Félnégy órakor nyitotta meg Szabó Lajos pártelnök a népgyűlést a községháza előtt levő téren. Hrabovszky Guidó elmondotta programbeszédét, amelyben az általános, egyenlő, titkos választójog harcosának vallotta magát. Most Justh Gyula emelkedett szólásra. — Hajdan — mondotta Ju'stili Gyula — s-zámüzték -az Országból iaz olyan .embereket, •mllni a. mosta,ni többség vezetői. Most is ezt kellene tenni. Lehetetlen, hogy .ne foglalkozzam Vadász Lipót államtitkár ,némely kijelentésével. 'Elitélte az obstrukciót- s -azt mondta, hogy a többség ,akar,a,tárnak kell éiwényesüiini. Helyes, de ennék az, az .előfeltétele, hogy tiszta választások "legyenek. A bíróság a legképtelenebb munkapárti mandátumokat is igazolta s ilgy nem vo.lt reményünk, liogy a Kúria a pártok fölé helyezkedik, — nem mairadit más hátira, mint a kíméletlen olkstrukció. S ez jogos volt, miért a leadott 800.000 szavazatiról 420.000 esett az ellenzékre. .Mit akartunk .mi? A hadseregbe belevinni az állam nyelvét. Akik ezt nem akarták, azzal érveltek .viszont az általános választójog -ellen, hogy féltik a magyar fa.j szupwemáieióját. Hát hol van a magyar ifaj szupremiáe.iója saját hadseregül!,kibien? Va.dáSz szerint a; háborús veszedelmek mliatt kellett letörni .az obstruhciót. Ez .nem -áll, inert, akkor -már nem is volt obstriukció, -amikor ,a jog,remiden, az erő szak .megtörtiónt. Anni ped-ig a. házszabályt illeti, ngy áll a -dolog, hogy ,a. kisebbséginek .alig va.n jog,a, ezzel szemben az elnök hatalma korlátlan. Kérdem, nem akkor kellene-e az ellenzéket hibáztatni, ha belenyugodnék .abba, hogy ninos itt se törvény, se (igazság, csak panama ós gazság. Ha máskép cselekednünk, móltóik lennénk a. nemzet- megvetéséire. Ami pedig a függetlenségi pártök .egyesítését illeti, kijelentem: Az egyesülést óhajtjuk valamennyien, én is óhajtom és akarom, de a legszigorúbb elvi alapon, mert nem máról holnapra akarom létesíteni s mert nem akarom bevinni az egyesült pártba a visszavonulás magvát. Csak azért egyesülni, — folytatja Justh, — hogy aztán -nézeteltérések miatt Ihajbakapjunk, ezt megtenni nem szabad. A dolgot elsietni nem szabad, jól meg kell -fontolni és erős reményem van rá, hogy sikerül egységes programot- teremteni. Persze, Vadász Lipót azt várja a fnzáótól, liogy -ezzel a normális tárgyalás helyreáll a parlementben. Ebben csalódik! Minket :köt a juniusi program: Távozzanak a bűnösök és jöjjön az általános, egyenlő, .titkos választójog! Mig ez -nincs meg, hiába mindén könyörgés, fenyegetés, -— addig nincs normális tárgyalás. Végül arra hivta föl Justh Gyula a választókat hojgy tanuljanak ,a múltbéli és minden erővel küzdjenek Magyarország alkotmányáért, függetlenségéért. Ezután Károlyi Mihály gróf emelkedett szólásra. — A munkapárti rendszer alatt .anyagilag és erkölcsileg csődbe jutottunk — -mondta — Az ország pénzét az ország eillen használják Iföl: lélekv ásáriásokra. Az erkölcsi tönk bizonysága .a Désy-pör. A panamarendszert egypdül csak egy dologgal buktathatjuk .mlag: a demokratikus választójoggal. Ezért kell ! egyesíteni a függetlenségi pártokat és az ' egyesült párt- köré blokkba csoportosítani a választójog hlyeit, Akadályok vannak, de ezeket le fogjuk küzdeni. Ismerem Justh Gyulát, ismerem Apponyi Albert grófot, isme,rieim Kossuth E erőn cet s tudóim hogy ezek az urak minid csak -a haza ügyét nézik. Mostfolyamatban va.n a függetlenségi -pártok ©gyesülése körüli akció, s ezért erről ma nem nyilatkozhato.nl. Én ugy látom a helyzetet, liogy talán nem. szükséges uj program, mert meg van a. régi 48-as program, a választó jogban pedig megegyeztünk 191,2. -junius elsején. Ha kimondjuk, hogy a régi függetlenségi program ós ,a v-á-lasztójog alapján egyesülünk s azért, hogy -a panamáktól megszabadítsuk Magyarországot, az alkotmány sérelmeit -orvosoljuk, szerintiem. meg van ;a szükséges program. .Elvi kifogásom az ellen sincs, hogy bővebb programot csináljunk, bár ez igen aggályos előttem. A jövővel nem kell törődni, az egyetlen cél a demokratikus választójog. Az egyesülésnek nem az -a .célja, hogy a vezéreket skairtba tegye. Az egyesülést csak 1 Justh Gyulával és Apponyi Albertied képzelem el, nélkülük nem. Mindem politikának az az alapja, hogyan tudnak megmozdulni a választópolgárok. Ezt mutassák .mag .és győzni fogunk. Leánygimnáziumot Szegedre — Turchányi Imre dr. indítványa. — (Saját tudósítónktól.) Egy indítvány kapcsán ismét aktuálissá lett a Szegeden létesítendő leánygimnázium ügye. Az inditványt Turchányi Imre dr. törvényhatósági bizottsági tag nyújtotta be a város tanácsához azzal a kérelemmel, hogy terjessze azt a májusi közgyűlés elé. Mielőtt az iigy mai állásának ismertetésére térnénk, itt adjuk Turchányi dr. indítványát: „Minthogy országszerte mjndinfcáhb aktuálissá válik a 'felsőbb leányiskola fejlesztése és, rief ormálás;a, Szeged városának és polgár ságának pedig elsősorban érdeke, hogy .a szegedi állami felsőbb .leányiskola lis az elsősorban továbbfejlesztendő iskolák közé soroztassék s nehogy városunk esetleges mellőzésnek legyen kitéve, inditványozom, irjon fel a város közönsége a. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy ,a helybeli felsőbb leányiskola szintén lány gimnáziummá fejilesztiessék. Egyúttal mondja fci a város törvényhatósági bizottsága, hogy ezen, a mai hadiadó kor felfogásának lés igényeinek megfelelőbb reform iétesitésóhez anyagi áldozatokkal is hajlandó hozzájárulni." A tanács ma délelőtt tartott ülésében foglalkozott az indítvánnyal. Gaál Endre dr. kulturtauácsos referált az előzményekről, majd javaslatot tett. A tanács Lázár György dr. polgármester indítványára még 1910-ben fölirt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, akitől leánygimnázium létesítését kérte Szegeden. Egyben fölhívásban megkereste a délvidéki városokat és községeket, hogy a fölterjesztést támogassák, illetőleg mozgalomszerüleg csatlakozzanak ahhoz, hogy Szegeden létesüljön a leánygimnázium. A fölhívásnak szép eredménye lett, igen sok város hatósájga ajánlotta föl Itámogatását a terv keresztülviteléhez, de a miniszter elhatározásán megtört az ügy. A miniszter ugyanis a város fölterjesztését kereken elutasította azzal az indokolással, hogy a szegedi tankerületben mindössze tizenöt leánygimnáziumi növendék akadna s így leánygimnáziumot létesíteni nem érdemes. Időközben azonban a felsőbb leányiskolák fejlesztése Telefon 515. sok pénzt takaríthatnak meg, ha szükségletüket első kézből szerzik be. Erre alkalmat nyújt a most alakult „Egyesült pasztalosok JJutorraktára," (Szeged, Tisza Lajos-körut 19., Kertész-féle péküzlettel szemben.) ahol kizárólag helybeli, elsőrendű asztalosmesterek készítményei, mindenféle kivitelben, részletfizetésre is kaphatók.