Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-22 / 117. szám

1913. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG 11. Az albán-kérdés a londoni reunión. — A balkáni viszálykodás. — (Saját tudósítónktól.) A londoni reunió mai ülésén tárgyalta az albán-kérdést. A nagyhatalmak között semmi nagyobb elen­tét nem volt és mondhatni, hogy simán vették tárgyalás alá az ügyet. Megállapodtak ab­ban, hogy a nagyhatalmak gyakorolnak fön­hatóságot Albánia fölött és az albán területet hét kerületre osztják, egy elnök és prefektu­sok vezetése alatt. Londonból jelentik: Bulgária ragaszko­dik ahoz, hogy a szövetségesek a prelimi­nált békét egy-két nap alatt aláírják. Ha a szövetségesek ezt nem tennék meg, akkor Danev föl fogja szólítani a nagyhatalmakat, hogy a szövetségeseket a bé'ke aláírására kényszerítsék. Pétervárról jelentik: Poroszország és Franciaország értésére adta Bulgáriának és Szerbiának, hogy a kölcsöntárgyalásnál csak ugy számitihatnak támogatásukra, ha az el­foglalt területek fölosztása miatt támadt vi­szálykodás! békésen elintézik. Orosz diplo­máciai körökben remélik^ hogy a két nagy­hatalom energikus föllépése következtében a balkáni szövetségesek ki fognak békülni egy­mással. A mai napon még a következő jelentések érkeztek: Román-orosz ellentét. Moszkva, május 21. A „Qolosz Moszkvi" értesülése szerint az utóbbi időben többször véres összeütközés volt az orosz-román ha­táron. Oi^sz és román katonák a Duna és a Prut torkolatánál puskaharcot vívtak egy­mással. Néhány nappal ezelőtt a Duna egyik torkolatánál román katonák elvettek egy orosz halászcsónakot s át akarták vinni az^ ő partjukra. E közben azonban az orosz part közelébe értek, orosz rendőrök észrevették őket és visszakövetelték a csónakot. A romá­nok erre a fölhívásra sortűzzel feleltek. Az orosz csendőrök erre a határőrséget hívták segítségül s ennek sikerült a románoktól a csónakot elvenni. Két nappal később hasonló összekoccanás volt Kurgula mellett. Orosz csendőrök a románoktól el akartak venni egy csónakot és miután a románok ellenük szegültek, az oroszok rájuk lőttek. A romá­nok elfogták az oroszokat és Tulceába vitték őket, ahol még most is fogva vannak. Szerb-görög szövetség. London, május 21. Feltűnésit 'kettő cikké­ben a Daily Chronlcle a hivatalos cáfolat el­lenére fentartja azt a jelentését, liogy Szer­bia és Görögország Mzött szövetség jött létéé közös érdekeik védelmére Bulgária ellen. lAjz idézett lap hiteles forrásból értesül arról, hogy Szerbia Romániát lis csatlakozásra szé­li tóttá fel. A katonai egyezmény. Páris, május 21. Az Excelsior-nak táv­iratozzák Konstantinápolyból: Egy idevaló lap ma közli a szerb-görög katonai egyez­mény szövegét szószerint. A szerződés egé­szen rövid, mindössze három pontot tartal­maz. Az első megállapitja, hogy Szerbia tar­tozik Görögország igényeit Szalonikira nézve támogatni. A második rendelkezés ugy szól, hogy: Görögország elismeri Szerbia jogos igényét a Vardar jobb partján fekvő hódított terüle­tekre. f A harmadik pont kimondja, hogy: Szer­bia és Görögország egymás közt fölosztják Dél-Macedóniát és ha Bulgária ennek ellen^ szegülne, akkor Szerbia és Görögország köl­csönösen fegyveres erővel szállnak szembe Bulgáriával. Makói gazdák kilencszáz kilométeres utja. (Saját tudósítónktól.) Tudvalévőiéig má­jus 6-ikán reggel egy csapat Makóvidéki kis­gazda a makói városháza, előtt szekérre ült azzal .az elhatározással,, liogy a (Balatonig meg vissza, menet Budapestinek, jövet Sza­badkának kerülve, i;gy szekéren megteszik a közel kilencszáz kilométeres utat, egyrészt, hogy világot lássanak, másrészt azért, liogy •a lovaikat kipróbálják. Az óriási körutat Vá­sárhely, Szentes, Csongrád, Délegyháza, Kecskemét, Nagyikőrös, Cegléd, Pilis, iManor, Budapest, Székesfehérvár, Balatonszántód, Koszi hely, Kaposvár, Bonyhád, Baja,, Sza­badka. és Szeged érintésével meg .is járták s •tegnap, kéthetes szekerezés utóm hazaérkeztek Makóra.. , >i .Nagy ovációval fogadták Makón ® sze­ikértáibört. Huszonkét szekérből állott az ér­dekes és szokatlan karaván. A május fi-iiki in­dulás előtt .a. lovakat lemázsátták, a szekeret is, ia. bennük ülőkkel együtt. Átlag négy em­ber jutott egy-egy szekérre. A menetnek előt­te íjénttaik a szál.láscsiinájjók, az utolsó szekér vitte iaz állatorvosit és a patikát. Ezekről a szekerekről külön .kellene szól­ni. 'Errefelé kocsinak nevezik ugyan őket, de inkább csak önérzetből, mert a valóságban semmi sincs rajtuk ,a. kocsi kényelméből. Könnyű, homokra való jármüvek, rugó .nél­kül, minden poreikájukban finoman megva­salva. A szekér ölét vékony yesszőkassal bé­lelik iki s külön akasztják bele a bőrülést. Hepe-lnrpáiS, vagy köves uton bizony, derék kell ehez a készséghez 'és agyvelő, amely a, i'ázást ibirja. A gazdák mindenütt megtekintették az utbaeső nevezetesebb gazdaságokat, uradal­makat és gazdasági intézményeket. Városok, főúri uradalmak és a kisgazdatestvérek, min­denütt a legnagyobb íigyieileimmtel és szíves­séggel vjbndiégélitók őket1. Csongrádon meg­nézték Károlyi László gróf uradalmát, Ceg­léden a szőlőterinelésd és borórtékesitő szö­vetkezet pincéit, Budapesten az lösszes gazda­sági intézeteket és 'telepeket, Balatonföldvá­ron a Márkus Andior mintagazdaságát, Keszthelyen a Festetics-féle uradalmat s a Irires fenéki ménest, Kaposváron ia mezőgaz­dasági részvénytársaság uradalmait 'és állat­tenyésztését, Bonyhádon .a tájfaj.ta marhate­nyésztést, (Itt többek közt a Perczel Dezső fogatai kocsiikáztattáik meg Justh választóit.) Baján az állami méntelepet, Szabadlkán a városi gazdasági tanintézetet s a város gaz­daságát tekintették meg. Ultiközben D'Orsay gróf mindenütt előadásokat, magyarázato­kat tartott a makóvidéki lótenyésztés sikered­ről és módozatairól. De a lovak maguk is be­széltek maguk helyett, akárhány helyen mindjárt, a hámból meg akarták volna ven­ni őket s a gazdák útközben egész sor vásárt kötöttek, amit most a verseny után fognak majd tebonyalitani. Legnehezebb volt a karaván, u'tja Cson­grád—Cegléd, Balatanföldvár—Keszthely, Baja—Szabadka közti szeleten, a bácsalmási szőlők alatt, mindenütt -az óriási homok miatt. Óránként átlag tizenhárom kilométert tettek meg. Volt olyan, nap, hogy kilencven­hat kilométert hagytak maguk mögött, A lo­vakat Makón a megérkezés után újra lemér­ték s kiderült, hogy a legnagyobb su 1 yvesz­tenék 25 kiló; a legtöbb ló azonban vagy 'meg­tartotta-eredeti súlyát, vagy még meg is hí­zott, Volt olyan, amelyik itóz kiló gyarapodást szedett útközben magára. Egyébként egyik se sérült meg és egyik se tört le közülök. Makón ,a zsűri fölosztotta a gazdák közt a verseny dijait, olyanformán, hogy minden gazdát egyforma pénzjutalomban részesített s csak a dicsérő oklevelekben tüntette ki az ellantállóképesiség, szívósság és gyorsaság különböző 'fokozatait, melyet a lovak tanúsí­tottak. A dijak a földmivelésügyi kormány áldozatkészségéből kerültek ki. Serényi Béla gróf ugyanis négyezer koronát utalt ki a ver­seny költségeire. Jövőrei megismétlik a versenyt, elmennek szekérrel Horvátországon át a tengerig. A franciaországi katona-zendülés. — A háromévi szolgálat miatt. — (Saját tudósítónktól.) A francia főváros­ban igen nagy megdöbbenést okozott a kato­naságnak az a váratlan energikus, mondhat­ni forradalmi viselkedése, amelynek már vi­lágszerte hirét vitte a .távíró. Tudvalevő, hogy Észak-Franciaországnak igen sok vá­rosában ék egyebek között Párisban is, ve­rekedéssé fajult tüntetést rendeztek aktív szolgálatban levő katonák, amiatt, mert a kormány javaslatára a francia kamara a zászló alatt eltöltendő időt két évről három évre emelte föl. Ez az uj törvény természetesen, érinti azokat a katonákat is, akiket még a régi rend idején soroztak s akik csaknem mosta­náig abban a hitbeír voltak, hogy a két esz­tendő elteltével megszabadulnak a katona­élettől. Csalódásukban azután olyan maga­viseletre vetemedtek, amilyenhez fogható el­járást .konszolidált állapotban lévő ország rendes és fegyelmezett hadseregéniek tagjai talán még soha nem tanúsítottak. A legérdekesebb és a legizgalmasabb je­lenetek az elzászi határ közelében levő Tóul város környékén játszódtak le, ahol csak hosszú hajtóvadászat után sikerült össze­fogdosni az engedelmességet megtagadó ka­tonáknak a százait. A katonai zendülésről ma ezek a hírek érkeztek: Páris, május 21. 'A háromévi (katonai szol­gálati idő elten való tüntetések nagyon ko­moly karaktert kezdenek ölteni. Tegnap este hét órakor a Piacé de íla ŰRepublque zajos tüntetésnek volt 'helye, amelyet a párisi 28. gyalogezred katonái rendeztek. Több száz katona nemzetközi id.a/lokait.' léinelkTetve és a kormányt gyalázva vonult a térre. Köztük sok altiszt is volt. Nagy rendőr,csapat szét­kergette őket, A néptömeg liánom altisztet megtámadott és véresre vert, A katonáiknak a tömeg üldözésié elől menekülniük kellett s végre be tndtalk jutni egy kávéházba. A rendőrök kivont kard,diai kergették el a tö­meget a kávéház elől, imént tattól félték, hogy az -altisztekéit meglincselik. Vidéki városok­iban 'is zajos tüntetésekről és verekedésekről érkeznek jelentésiek. Páris, május 21. Bcnilegnesur-Merben az újoncozás alkalmával ant imillita r ist ák és újoncok között véres összeütközés volt, mely nek folyamán sokan megsebesültek. A .rend­őrség letartóztatott tizenegy amtimilitaristát, •de ;ezekmek társai ostrom alá vették a rendőr­ségi épületet, liogy >a foglyokat kiszabadítsák Katonaság .vonult ki, hogy az antimiilitaris tóiknak a rendőrségi épütet ellen intézett os­tromát visszaverjék. A rendőrségi épülete: most katonaság őrzi. Páris, május 21. Az Eclair értesülése sze­rint Toulban a katonai épületeket erősen őt zik, mert .a. rendőrségnek bizonyítékai varr;..' hogy az amfimifótarisMk a .katonái készlet' béét, különösen a katonai repülőgépeket .-> akarják pusziitami. Számos Izgatót .letartóz tattak, akik Parisból érkeztek Ide.

Next

/
Oldalképek
Tartalom