Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-20 / 115. szám

14. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. május 18. irrét 8 százalék szabadságolása következik és igy lassankint az összes csapatok részesül­nek 14 papi szabadságban. SZÍNHÁZ, művészet. Színházi műsor: KEDD: Aranyeső, operett. Páros 1/a. SZERDA: Hegedűs Gyula vendégf öllép­tével Az elnökné, bohózat. Páratlan 2/3. CSÜTÖRTÖK d. u: Rigó Gizi ifölléptével Az elvált asszony, operett. CSÜTÖRTÖK este: Hegedűs Gyulával Az ördög, vigjáték. Páros 3/3. PÉNTEK: Hegedűs Gyula vendéggel Az ostrom, 'szanimü. Páratlan */»• SZOMBAT: Bűvös vadász, opera. Pá­ros "/a. VASÁRNAP: Bűvös vadász, opera. Pá­ratlan 3/s. Feste fich gróf avidékiszinészetröl (Saját tudósítónktól.) A vidéki sziné­szetről mostanában .aggasztó hírek .keringe­nek. Hol itt, hol ott .beszélnek társulatok ös.z­.szeomiásáról; a színészek panaszkodnak, az igazgatók sopánkodnak, 'folyamodványok jönnek, segélyek mennek és a legtöbb vidéki társulat hadban v.an. A Délmagyarország budapesti tudósítója megkérdezte gróf Feste­fich Andort, az országos vidéki színészet fő­felügyelőjét, hogy a kultuszminisztériumban milyennek látják a vidéki színészet helyzetét s milyen intézkedések azok, amelyekkel segí­teni .akarnak az országos színészeten? Feste­ikül Andor gróf a következőiket mondta: — A vidéki színészet csődje csak frázis. Harmincnyolc vidéki színigazgató van, akik körülbelül 16.00 szinésznek biztosítanak rendes megélhetést. Persze így nyár felé mindig van valami kis baj, , Ilyenkor .aktuális az igazgatói engedé­lyek meghosszabbítása, amelyekről említés sein történhetik mindaddig, mig a színigaz­gatók le nem fizetik szimészegyesüleii tarto­zásaikat. Különösen a felgyülemlett nyug­dijitletéki tartozások okoznak gondot; ilyen­kor aztán segélyakciók indulnak meg. A kul­tuszminisztériumban a vidéki színészet se­gélyezésére 280.000 koronát forditainak. Na­gyobb Összeomlásokról szó sínes. Az Újpesti Színház csak az, amelyen nem lehet segíteni. Már Papír Sándor életében iis kiderült, hogy az Újpesti Színház, mint állandó éves szín­ház nem reuzálhat; tetézte mindezt az, hogy a. színház egy abszolút laikus ember, valami Winternitz József kezébe került. A színház esődbe jutott s a társulat feloszlott. iA po­zsonyi társulattal, apnak elhelyezésével szin­tén sok ba j van. Polgár Károly pozsonyi tár­sulata októbertől áprilisig van állandóan egy helyben, majd Kaposvárott játszik egy hóna­pig s a hátralévő időt Fiúméban szokta töl­teni. Az idén a fiumei Feniee-szinházat lebon­tották s igy a pozsonyi társulat hely nélkül maradt. Azt hittük, hogy erre .a célra, a Lu­kács-fürdő parkjának !y|gy részét. me|gk|t!|p­juk, de a fővárosi közmunkatanács azt csak p'arkoélna engedi kihasználni. Kiismerem, hogy mások sincsenek túlságosán jó helyzet­ben s a színházi pályán beállott tulproduk­ció rontja a színészek helyzetét. Megkérdeztük, hogy mint vélekedik Beöthy László centralizáló törekvéseiről? Színházi trösztről még itt sem lehet beszelni. Nem tartom egészséges tünetnek, de bárki bármit mond!, el kéli minemű hogy Beöthy kitűnő szinbázember ás az az anyagi garancia, amelyet, ő nyújt, favorizálja őt er­re a helyre. Gondoskodtunk azonban arról, hogy ebből a precedensből semmiféle kal'a­mitáisf ne származzék: Beöthy külön társula­tid \k<itc)h\s l^erZtődMfii lDe\br]ecen száim\áéa é« mindenben tartozik magát ,a szinészegye­sülpt szabályainak alá vetni. * Rut botrány a szegedi színpadon. Hétfőn este Drégelynek „Az isteni szikra" ci­rrlü színjátékát játszották a szegedi szinház­ban harmadszor. A szinpad — amelynek pe­dig az iró elég módot ad ahoz, íhogy darab­iá előadásán finom levegő áradjon lé róla — ez alkalommái ismét kitűnő szórakozó­helynek bizonyult a ,színészek, botrányfé­szeknek és városi komédiássátornak azok számára is, akik teljesen lefokozott igénnyel szekták a színházba elmenni. Volt: két nap­pal a premier után szerepnemtudás, szere­pek teljes elferdítése és szövegek, vaskos, ízetlen kitélelése, színészek mókázá'sa egy­másnak és mulatása egymáson és még sok egyéb, ami eléri a legvastagabb burleszk ko­mikum legszélsőbb határát és jelenti mindar­ról való könnyelmű és merész megfeledke­zést, amivel a színész önmagának, hivatásá­nak, színpadának és közönségének tartozik. Az est jellemzésére, aminőhöz hasonlóra még az Almássy-éra alatt sem tudunk visszaem­lékezni, több szót nem vesztegetünk. De fi­gyelmeztetjük az igazgatót, hogy ezeknek a dolgoknak következményeiről hallani aka­runk. És emlékeztetjük a városi tanácsot a monopóliumot élvező 'szegedi városi színház­zal szemben fennálló kötelességeire. , Nem hagyjuk a közönséget kiszolgáltatni egy-két mulatós kedvű, a közönséggel és a színház ni vápával mit sem törődő felületes és hanyag színésznek. iHa pedig az igazgató azonosítja magát ezzel á szellemmel, tudni fogjuk a ve­le való leszámolás módját is. * Hegedűs Gyula vendégszerepiese iránt, mint a színházi iroda jelenti, élénk ér­deklődés nyilvánul. ,A kiváló művész, akinek működése egyik legjelentősebb fejezet lesz a magyar színészet történetében, három estén három ragyogó szerepeit játssza él. orzo mozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Kedden Kizárólagos előadási joggal. Nordisk film Comp újdonsága. Dráma 3 felvonásban. A fősze­szerepben a dán szinészek. gCarlö bosszúja, Ü Dráma 2 felvonásban. 1 IS Valamint a két órás uj műsor. eím^PM^HHranB * Bűvös vadász. A színházi iroda jelenti: Szorgalmas próbákkal készül a társulat a Bűvös vadász fölelevenitésére. A darab az elavult régi szöveg helyett uj átdolgozásban kerül szinre. Kiállítására nagy gondot fordít a szinész. Legérdekesebb lesz a farkasbar­lang, melynek beállitása a legnehezebb tech­nikai föladatokat rójja a rendezőre. Pompás énekpártikhoz jutnak Nagy Aranka, Déri Ró­zsi, Torma és Ladiszlay. Részt vesz még az előadásban Kállay Margit, Virágháty. nem­különben a kar két taléntumos tagja, Erdély Sándor és Biró. Legjobb színházi cukorkák Línden­feld Bertaián Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. KALEIDOSZKÓP (Káló bácsi.) Eltűnt az utcáról az utolsó magyarok veteránja, a patriciuínarcu, derült tekintetű öreg ur: Káló Antal. Harmonikus csizmája nemi kopog többé az Ipar-utca göd­rös kövezetén, sujtásos fekete attilája .meg­roskadva, kiterítve fekszik a Szent Mihály lován, szelíden takarva le a legnemesebb és ilegáldottahb szivek egyikét. Elmúlásának módja olyan egyszerű volt, mint egész élete. Az öreg ur nem sokkal eze­lőtt, egy héttel talán, ezzel a szóval lepte meg környezetét: — Meglássátok, hogy nemsokára este lesz. Az én estém. Este nyolc órakor fogok meghalni . . . És vasárnap este pont nyolc órakor Káló bácsi ugy tett, amiként beszéle . .. . Im!má­ron este van nagyon, mondhatni öreg éjsza.­ka, melynek vége. sem lesz sóiba. Husfc évvel ételőtt ép olyan komóly, méltóságteljés arccaL lépkedett a belváros fe­lé Káló bácsi, ákárcstk. a .legutóbbi időben. Pászomántos mentéje gondosain, tisztára ke­félve, kis pörge kalapja a szeméré húzva. Ha­nem az arcán Ugyanaz a szelíd, jóságos nyílt­ság és becsületesség, ami a .régi beúszni,ött szegedi polgárt jellemzi az ujjal, a gyanako­dó váí es kevéllyel szemben. Annak az elmúlt, bánatosan ködlő időnek az emléke tükröző­dött a Ká'ló Antal' szemében, melynek áiár hírmondója is. alig él e város falai között. Legfeljebb csíák tornácos, kis udvarok, roska­dozó vizel őt ti házak és megkopott biederme­yer bútorok jelzik, hogy valaha más levegő, más világ, más emt/BÜetk, más örömek itla­nyáztak itten: puritán erények, kis álrho­dások, befelé hangzó, csöndes, hangtalan lé­lekbugások . . . A régi iparos-világ tisztes embered: ez volt az igazi Bzeged! A mai hivatalnok vá­ros a .maga eifrálkórtó ínyomoruságávál Óvár alig-nlíg emlékszik rá. Pedig abban az idő­ben 'alakult ki a szegedi polgár jelleme és á tértéueleín későbbi folyamán, miikor a régi szegedi családok fiai hivatalt vállaltak, az ősi céhbeli karakter dominál minden földi dolgaikban. A benszülött szegedi pölgáe be­felé arisztokrata, kifelé leereszkedő és a tul­ságig szerény, ivem is szerény, hanem szemér­mes Volt. Hányszor faggattam hősi mesékért kicsik orömlban a szetat tamási hőst,, Molnár Mártont! Nem mondott volna róla az isten­nek se egyebet, mint hogy „igen, igen, hát bizony megraktiik egy kicsit a szerviánokát . . ." Ki emlékszik még az 'öreg FéTrháye'r kékfestőre, meg Kátai Pista bátyánkra, aki szép csöndesen belemuzsikáltatfa magát a koporsóba? Mi Sfeinhardt Nácira, áki a Nagy Péter-utcán levő háza padlásán szel­lemidézést játszott, mikor minden árrajáró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom