Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-17 / 113. szám

1913. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG 11. KÖZGAZDASAG x Tanyai népházak Szentesen. Szentes város ötvenezer korona államsegélyt kapott a földművelésügyi minisztertől tanyai nép­iházak létesítésére. Az államsegély hői most tizenöt népház létesítését tervezik, még pe­dig a külterületi elemi iskolákkal kapcsola­tosan. Az a cél, hogy minden tanyai iskola mellé egy népház kerüljön, amely összejöve­tel i helye volna a tanyai lakosságnak. A nép­házakban lesz olvasóterem, könyvtár ós min­denféle újság. Télen népies felolvasásokat fognak tartani. A .népház lesz a tanyai lakos­ság forgalmának is a központja, amennyiben oda érkeznek majd a levelek, általában a pos­tai küldemények és ugyanott adják majd fel a tanyaiak minden küldeményüket. A nép­házban fogják kiállítana a. járlotakat és aki­nek valami venni, vagy eladni valója van, az a népházban fogja kihirdetni. A népház élén a. vele kapcsolatos tanyai elemi iskola tanítója fog állani, .aki —• miint ezt a közok­tatásügyi miniszter már 'megállapította — a népházban kifejtett munkájáért külön dÍja­zásban fog részesülni. x A temesmevyei gazdák gyűlése. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület Csíki Gyula elnökléséye! tartott ülésén meleg ün­neplésben részesítették Vásárhelyi, Zoltán dr. kirendeltségi vezetőt, ki az elnök üdvözlő sza­vaira válaszolva kijelentette, hogy a kiren­deltség szorosan a gazdasági egyesülettel karöltve kivár munkálkodni, örömmel vet­ték tudomásul Bászel /Elek titkár jelentését, hogy a földmivelésügyi kormány vetőmag­beszerzésre tekintélyes állami setgitséget en­gedélyezett. Szala,y iGéjza dr. indítványára szabályrendelet-tervezetet fognak késziteni a megyei pockok kötelező irtása tárgyában, majd az OMGE egységes működést biztosító javaslatát tárgyalták. Felírnak a kormány­hoz a dohánytermelés,i ejlőlegek felemelése tárgyában és Szobotka Imre előterjesztésére kimondotta, hogy a .dohánybeyáltási árak emelését is sürgetni fogják. Ezután még a kisebb ügyeket intézték el. A budapesti gabonatőzsde. A határiidőpiacon eleinte tartott volt az amivé, mert akik figyelembe vették, hogy a Balkánon uj háború veszedelme fenyeget, ma is visszavásároltak több tételt az utóbbi napokban eladott kötésekből. Délelőtt azon­ban a mostani üzlettelenségh-ez kép-est szinte felt-ünően -ellanyh-u.lt az októberi búza iránya. A helyi spekuláció ugyanis, mivel a mezőgaz­dasági állapotról nem érkezett panasz -és igy kedvezően véleked-nek a holnapi hivatalos je­len t-és tartalmáról, lebonyolít ássál szerepelt. Felmondás búzából 19, rozsból 15, tengeriből 17, zabból 8 ezer métermázsa. Az árfolyamok a következők: Buza májusra 10.(18—70, októberre 11.89 —40. Rozs októberre 9.51—52. Tengeri május­ra 7.83—85, juliusrta 7.88—8.— Zab októberre 8.47-—48. A készáruvásáron 20—2-5.000 méter­mázsa buza kelt el nagyobbára változatlan iránynál. A budapesti éttéktőzsde. Ma igen csöndesen folyt -az üzlet az élő­tőzsdén. Ismét politikai aggodalmak akadá­lyozták meg a spekulánsokat n-agyobb tevé­kenység kifejtésében. Nevezetesen a feszült viszony, amely a balkán szövetségben Bulgá­riával szemben fönnáll, a gyöngébb elemet, a mely napok óta sokat bevásárolt, realizálásra buzdította. A nemzetközi pia-c értékeinek ára lemorzsolódott, a zárlat nyugodt volt. A helyi piacon csak árengedménnyel lelhetett elad­ni, kiváltképpen a közúti és -a magyar bank­részvény hanyatlott. A készárnpiacon kötés -alig volt, a temesvári szeszrészvény, amelyet bécsi megbízásból vásároltak, néhány .koro­nával emelkedett, a többi nagyobbrészt a tegnapinál olcsóbb áron cserélt gazdát. A já­radékpiac is -gyöngült, amit a pénzpiac fe­szültségével eléggé lehet megokolnunk, a ma­gyar koron,ajáradék 20—30 fillérrel olcsób­ban volt kapható. Kötöttek: Magyar hitel 824.75—82(5.50. -Osztrák hitel 020.50—627.25. Magyar bank 502.75—504, Újlaki 208. -Ganz 3405. Urikányi 402—406.50. Polgári ser 673—675. 4 százalékos koronajáradék 82.35. -Osztrák ós Magyar ál­lamvasút 722.50. Déli vasút 130.25. Közúti vasút 044.50—640. Rimamurányi 719.50. Kom­mersz 3670—3075. Adria 553.50—554.50. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 027.50. Magyar hitel 824. Angló-ibank 335.25. Bankveroiu 514.50. Unió bank 590. Land-er bank 517.50. Rimamurányi vasmű 718. Alpesi 995. Török sorsjegy 239.50. -Márka -készpénzért 117.82. Lombárd 133. Osztrák-Magyar államvasút 723.25. Déli vasút 253.75. Skoda 840. Prágai vasmű 8355. Az irányzat tartott. *sisB«s<«5sr9a»BBea3s»í»E.i5E»BB!tBBKBBEBBBaaBB»eB,i»»si!i' Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Dél magyarországi fióktelep,] Szeged, Keíetuen-u. 11. Telefon 833.v '••WBaaiaaaBBaaaaasiaHaBBsaaaBBaaDSK Várost ÜS8«S!*8«: szimház « »t? 9 » V. (II>» 5rt a e » Sl « folyószám 312. Szeged, 19! 3, májas 17-én AZ ISTENI SZIKRA. Komédia 4 felvonásban. Irta: Drégely Gábor. Rendező: Virányi Sándor. SZEMEL YF.K: A felség Virányi Sándor Rubinstcin Gottfried, történetíró Szaímáry Árpád Rubinsteinné Szűcs Irén Henrik fia, komponista László Tivadar Vaiée Ilona, a nagy opera énekesnője Gömöry Vilma Pál, színházi habitiie Mihó László Az opera igazgatója Pogány Béla Margit. Ilona komornája Gyöngyössy Teréz Liza, szobaleány Heltai Olga A felség hadsegédje Virágháty Lajos Színházi munkás Erdélyi Sándor Inas Tiszai Imre Történik az I. felvonásban Rubinsteinéknél, a II. Ilona öltözőjében, a nagy operában, a III. Ilona villájának a szalonjában, a IVÍ a felség „Lohengrin" nevű jachtján, napjainkban. 1440—1913. v-égrb. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értei méhen ezennel közhírré teszi, hogy^al szegedi kir. törvényszék 1911. évi i21953. számú végzése következtében Dr. Bart-a. Dezső ügyvéd által képviselt Klein és Társa -cég javára 150 korona s jár. erejéig 191-3. évi március hó 8-án foganatosított ki­elégítési végrehajtás utján lefoglalt és 6-20 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: különféle festmények nyilvános árveré­sen eladatnak. Mely árverésnek -a szegedi kir. járásbí­róság 191-1. évi V. 3230/5. számú végzése ifolyt-án 150 -korona, tőkekövetelés, ennek 1910. évi december hó ,20-iik napjától járó 6% ka­matai és eddig összesen 51 korona 10 fillér­ben bíróilag már m-egállapitott költségek -erejéig végrehajtást Szenvedő lakásán le­endő -eszközlésére 1913. ÉVI MÁJUS HÓ 21-1K NAPJÁN DÉLELŐTTI 11 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL bit-üzefik és ahh-oz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mel­lett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén a becsáron alul is el fognák áldatni. Elsőbbséget igénylők -enn-ek, az árverés megkezdéséig v-aló érvényesítésére felhivat­nak, amennyiben az -elárverezendő ingóságo­kat mások is le- ás felülfoglaltatták és -azok­ra kdelégítési jogot nyertek volna, jelen ár­verés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908 : XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a, értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi április hó 26. Farkas, kir. bírósági végrehajtó. Sokszorositások, másolások, irógépjavitások. Amerikai kellékraktár. Állandó gépiró tanfolyam. FIiidessen a Délmagyai 01 szagban 1446—1913. vég-rh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy -a szegedi kir. törvényszék 19-12. évi 282-13. számú végzése következtében Dr. Bart-a Dezső ügyvéd által képviselt Magyar Agrár és Járadék Ban-k részv. Társ. javára 1500 kánona, s jár. erejéig 1912. évi december hó 3-án foganatosított kielégi tósii végrehajtás utján lefoglalt és 740 koronára -becsület kö­vetkező ingóságok, u. m.: különféle zsákok, kátránypapir, deszkák stb, nyilvános árveré­sen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbí­róság 191-2. évi V. 4075/3. számú végzése foly­tán 1500 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi juldus hó 15-ik napjától járó 0% kamatai és eddig összesen 155 korona 46 fillérben ihirói­-la-g már m-egállapitott -költségek erejéig Csil­la-g-ut-ca 10. szám alatt leendő eszközlésére 1913. ÉVI MÁJUS HÓ 21-IK NAPJÁN DÉLELŐTTI 10 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnák meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a ért-elmében készpénzfizetés mellett a leg­többet ígérőnek, szükség esetén a becs-áron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhivat­nak, amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és f-elülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is el­rendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi á-prilis hó 26. Farkas, kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom