Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-17 / 113. szám

1913. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG 11. kormányzást átvehessék, ezen az uto-n alig érhetik el. Ehhez az kellene, hogy a hatvanhetes alap összes kormányzati konzekvenciáit levonják. Mindezt azonban titokban megcselekedni nem lehet. Nyíltan pedig — ugy látszik — nem merészelik. Az ellenzék nem jár helyes uton. Akciókba kezd, inert érzi, hogy a parlamentből való kikapcsolódása a politikai megsemmisüléshez vezet. Az egyetlen helyes és célravezető útra rálépni azonban ez idő szerint még nincs meg az ereje. Pedig az egyedüli kivezető ut: viszsza a parlamentbe! p.saeeBaBBlEEaEaaESHsaaMsaBSBEaaasasssassanBBOBESssasca Megváltoztatják az amerikai várnia* ifit. Washingtonból jelentik: Beavatott . helyről szerzett értesülés szerint az európai kormányok részéről a tarifa-bili ama rendelkezése, amely ötszázalékos vámleszátlitásban részesiti az amerikai hajókon behozott árut, oly sok tiltakozás érkezett, 'hogy sok .pártvezér most hajlandónak nyilatkozik ezt a rendelkezést a biliből kitörölni. Uton a közigazgatás reformja. Ugy látszik, eltökélt szándéka a kormánynak, hogy a közigazgatást megreformálja. Erre vall az a körrendelet is, amelyet most küldött szét a törvényhatóságoknak. A belügyminiszter azt mondja, hogy a városi és községi adminisztráció reformja rövid időn belül maga után fogja vonni a vármegyei közigazgatásnak minden alapon való újjászervezését. A szükséges adatokat a miniszter saját közegei utján a helyszínen fogja beszerezni. E célból minden törvényhatóságba bizottságot küld ki, amely a közigazgatási eljárást, az ügyvitelt és a pénzkezelést tanulmányozza. ifimátum előtt (Saját tudósítónktól.) Szkutariba bevonultak a nemzetközi csapatok és kitűzték lobogóikat a Tarabos ormára . . . Nikita nyugodt békességben számolgatja a hasznot, amelyet a 'háború hozott neki . . . Londonban összeül a konferencia és tárgyalja a békét . . . És egyre fenyegetőbben közeledik a vész, hogy egyszerre fölborul ismét .a balkáni tüzkatlan és Törökország roncsain összecsapnak a szövetségesek. Aztán minket is fegyverbe szólit ágyúik dörgése: a tartalékosokat íme nem bocsátják haza, a francia kamara tegnapi ülésén Barthou miniszterelnök valóságos harci éneket zengett. Visszatartja Franciaország is a katonáit. És mindez azért, mert Szerbia nem elégszik meg a konccal. A háborúban minden sikert a bolgárok arattak le, eredményeket csak ők, vagy legalább is az ő támogatásukkal értek el a szövetségesek. Természetes, hogy Bulgária kifáradt, kimerült a nagy harcban, de megfelelő jutalmát kívánja vére hullásának. A szerbek és görögök nem hajlandók honorálni ezt az álláspontját. Lesterénél már meg is dördültek az ágyuk. Mai távirataink szerint a szerbek még nem küldték el szövetségesüknek a jó előre beharangozott jegyzéket, de Bulgária el van határozva, hogy jottányit sem enged követeléseiből. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: bámulták meg tolakodó kíváncsisággal, nem riálazott célt: hogy a munkapárt helyett a inzultálták, ahelyett szótlan komolysággal adták vállára a zsákot. Hozzájuk tartozott, hát segítettek neki. Géza szivét egy megmagyarázhatatlan döbbenet járta át. Nini, hiszen már nincs egyedül. Tartozik valahová! Hová lett?... Döbbenése édes melegséggé változott. Mohón ragadta meg egy másik munkás kezét. Aztán — az éhségtől meggyötört szervezete nem bírta ki a hirtelen krízist — elszédült a hajóban, a buza közé bukott. Három-négy munkás egyszeriben ott termett mellette. Hamarosan (előkerült valahonnan egy pá'linkásbutykos: megitatták belőle. Fölnyitotta szemét. Egy csupaszképü tót ujjongva üdvözölte föleszmélését. A kékszemű munkás halántékát dörzsölte, egy másik meg a vékonyát kenegette. Valamennyinek arcán meleg érdeklődés, örömmel vegyes aggodalom. Gézának könny gyűlt a szemébe és ösztönszerűleg kitárta karját egyszerű, rongyos ruháju bajtársai felé. — Köszönöm, testvéreim . . . Egy hónappal azután történt: Géza útjába botlott hivatalnok-testvére. Éppen egy zsákot csúsztatott le a válláról egy mérlegre, a midőn tekintetük találkozott. A hivatalnok szeméből a szégyenkezés ' és düh salakja cikázott ki. Géza nyíltan, szá• tiakozó és megvető mosollyal nézett le rá ... Az uri testvérnek arcába szökött a vére, i lesütötte szemét és szó nélkül elsompoly! gott. A kékszemű legény észrevette ezt a je! lenetet. -— Ki volt az az ur, testvér? — Nem ismerem, testvér . . . Valaha ré; gen ismertem, de most már nem ismerem. A következő napon egy hordár levelet 1 hozott Gézának. A börzés rokontól jött. Tele S volt szidalommal és gőgös kifakadásokkal. j Ugy végződött mégis, hogy hagyja abba a j zsákhordást Géza, ad neki havonkint 100 foj rintof, inert nem tűrheti, hogy szégyent hoz; zon a családra. Géza igy válaszolt: Tisztelt uram! I Mindenkinek ott a családja, ahol szeretik. Én nem tartozom az ön családjához, nekem itt vannak a testvéreim, akik betegségembert megosztották velem a szegénységüket, saját szájuktól vonva meg a falatot. Hát én ezeket az én testvéreimet, az én igazi családomat pénzért meg nem tagadom. Ilyen rut bűnre kapható nem vagyok. Szerényi Géza. (Vége.) Szófia, május 16. A szerb kormány eddig Szófiában semmiféle hivatalos lépést nem tett, sem a bejelentette jegyzéket itt át nem nyújtotta. Szkutari, május 16. A nemzetközi csapatokat, imiközben a Bojana folyón Szkutariba hajóztak, a parlamenti lakosság üdvlövésekkel üdvözölte. Szkutari már el van lát• va mindennel, mire szüksége vau. Még vannak montenegróiak a városban, de semmi kétség, hogy ezek is békében elvonulnak. Berlin, május 16. A Lokalamzeiger ©gyik -munkatársa -előtt azt mondta, az -egyik bolgár miniszter, hc-gy Bulgária nem fogja megengedni, hogy szövetségesei kritikát gyakoroljanak a békeszerződés előkészítésében. A bolgár kormány felszólította szövetségeseit, hogy vitatkozás nélkül, tüstént írják alá a szerződést. Bóma, május 16. A ma. reggeli -lapok jelentése szerint Alfonz spanyol király legutolsó párisi látogatása alkalmával -azon (fáradozott, hogy Poincaxré elnök támogatását Don Jaime de Bourbon jelöltségéhez az albán trónra megnyerje. Milánó, május 16. A Seoolo jelentése szerint San Giuliano külügyminiszter a legrövidebb idő alatt viszonozza Berchtold gróf látogatását, mely alkalommal az összes függőben levő kérdéseket, köztük Albánia elhatárolását és az A-egei-szig-eteknek a kérdését megbeszélik. Páris, május 16. A francia kamara maii ülésében szóba kerül -a külpolitikai helyzet. Guermcr radikális képviselő maginterpeltálja a- kormányt a balkáni politikáról, mire Pichon előreláthatólag nyilatkozni fog. Belgrád, május 16. A Politika jelenti Mon-asztirból: A polgármester közölte a közéógtaaiács ülésén, hogy Belgrádból, Pasicstól határozott nyilatkozatot -kapott arra nézve, hogy Monmztir Szerbiáé marad. A mon-asztiri lakosság -erre -élénk tüntetésekkel adott örömének kifejezést. Bécs, május 16. A Neue Freie Presse a következő közlést kapta: iSz-eibia. most a .Bulgáriával kötött, szerződés revízióját követeli azzal -a megokolással, hogy Bulgáriának kárpótolni kell Szerbiát, azért -az áklozat-ért amelyet az Albániáról való lemondá-ssal hozott. A szerző dósban Albániáról sehol sincs szó. A szerződés csak az elnyomott fajt,estvérek megszabadításáról szól. H-a tehát a szerződést iszószerint akarnák értelmezni, arra az eredményre jutnának, hogy mivel Ailkjánfiébata nincsenek szerbek, -Szerbiáinak enne a megszállott területre a legcsekélyebb igénye sem lehet és -nem hoz áldozatot, ha csapatait, onnan visszavonja. A szerződésnek nincs olyan pontja, amely Bulgáriát arra -kötelezné, hogy Szerbiát esetleg Ausztria és Magyarország -ellen is segítse. Ausztria és Magyarország neve az egész szerződésben nem fordul elő -é-s még intenciói s-zerint sem -lehetne a szerződést. ugy magyarázna, hogy Szerbia jogos igényt támaszthatna arra, ihogy Bulgária háború esetén Ausztria és Magyarország ellen segitse. Bulgária -ilyen szerződést -a.Lá sem i rt volna, ha ilyen értelmezésnek csak a lehetőségére is gondolt volna. Minthogy a szerzősok pénzt takarithatnak meg, ha szükségletüket első kézből szerzik be. Erre alkalmat nyújt a most alakult „Egyesült jHűasztalosok guterraktá a," (Szeged, Tisza Lajos-körut 19., Kertész-féle péküzlettel szemben.) ahol kizárólag helybeli, elsőrendű asztalosmesterek készítményei, mindenféle kivitelben, réSZletíiZBtÓsre is kaphatók.