Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-14 / 110. szám

1913. május 10. DÉLMAGYARORSZAG 5. tesi esztergályos segéd. Elfogatására megtették már a szükséges intézkedéseket. Mire azonban ez kitudódott a gyilkos kilétéről, addigra az áldozat, özv. Kónya Antalné meghalt. Vasárnap kora reggel a 72 éves öregasszony belelhalt borzalmas sérüléseibe. Eszméletét egy pillanatra sem .nyerte vissza és igy kihallgatni sem lehetett. A holttestét tegnap délután boncolták föl a szegedi törvényszék orvosai, az alsóvárosi halottas házban. Temetése kedden délután volt. Uj képzőművészeti alakulás. — Két közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) Különös véletlen folytán két igen érdekes közgyűlésen találkoztak a képzőművészet helyi érdekeltségei a pünkösdi ünnepek alatt. Tisztújító közgyűlését tartotta a régi és alakuló közgyűlését az uj egyesület. A múlt és jövő igy szembeállítva nagyon érdekes összehasonlításokra ad alkalmat. A régi képzőművészeti egyesület körülbelül tizenöt éve áll már fenn és mostani élete haldokláshoz hasonlít. Ez az úgynevezett reprezentatív művészeti egyesülés, csupa laikusokból és müibarátokból összeállítva. Az egyesület tisztikara és választmánya kényelmesen fogja föl föladatát és nem nagyon erőlteti meg magát, ha arról van szó, hogy a képzőművészet érdekeit megvédelmezze. Láttuk ezt a legutóbbi hosszú tárlatrendezési vajúdásokból, melyek csak iugy vezettek eredményre, hogy a teljesen magukra hagyatott festőik a saját erejükből hozták létre azt a kiállítást, melynek rendezésére a Képzőművészeti Egyesület képtelennek mutatkozott. A régi egyesületet tehát elérte az elmúlás szele s talán nem tévedünk, ha azt hiszszük, hogy már nem sok idő fog elmúlni a teljes föloszlásig. Az uj társulásnak a vezető gondolatai ellebben olyanok, amelyek biztos Jfenmaradást helyeznek kilátásba. A képzőművészek saját anyagi érdekeik megvédése céljából társultak és szociális alapon akarják megoldani a kérdést. Ez nagyon egészséges gondolat, mert a művészek osztályhelyzetének javulása az általános képzőművészeti érdekek jobb kiszól gálás át teszi lehetővé. Bizalommal nézünk tehát az uj társulás jövendője elé. Dolgozni kell és a várt eredmény nem maradhat el. A régi egyesület napjának lehanyatlását is a közöny és a lelkesedés teljes hiánya idézte elő. A két közgyűlésről az alábbi tuidiósitástj.an számolunk be: A Szegedi Képzőművészeti Egyesület vasárnap 'délután tartotta a városháza közgyűlési termében 15. évi közgyűlését. Bach Bernát. elnökölt, Gyuritza Sándori dr. igazgató terjesztette elő a múlt évi zár^száinadást és az ez év,i költségelőirányzatot. -Ezek elfogadása után a közgyűlés a miult évű vagyonkezelésre a föl ment vényt megadta. Ezután a tisztújítás következett. Elnök lett Lázár György dr. Alelnökök: Baek Bernát és Csernovics Agenor. Felügyelő bizottság: Rózsa Béla, Meák Gyula, Vajda Sándor. Választmányi tagok: Balassa Ármin dr., Falta Marcel dr., Gaál Endre clr., Gyuritza Sándor dr„ Holtzer Aladár, Jászai Géza, Regdon Károly dr., Székely Vilmos dr., Károlyi Lajos, Korpássy Gyiula dr., Koós Elemér, Kovács János, Löw Immánuel dr., Leinzinger Gyula, Madár Imre, Malin.a Gyula, Obláth Lipót, Örkényi Ede dr., Paipp iGábor, Patzauer Sándor, Perjéssy László, Raffay László, Rósa Izsó dr., Reök Iván, Sebestyén Károly, Somogyi Szilveszter dr., Szarvady Lajos, Szőri József, Taussig Ármin, Tömörkény István, Ujj József dr., Vajda Béla, Vajda Imre, Várhelyi József, Wagner Adolf, Weiner Miksa és .Zombori Antal. A közgyűlés Proihászka Ottokár clr. püspököt az egyesültet tiszteletbeli tagjául választotta meg. Hétfőn délelőtt tartották a vidéki képzőművészek alakuló közgyűlésüket a Kass-kávóbáz Sakk-termében. A magyar művészet Budapestre irányuló központosításának ellen snlyozására indult meg elsősorban ez a szervezkedés, amely fővárosba való gravitál ásnak nyomasztó súlyát a vidéki művészek erősen érzik. Az egyesület célja magyobib vidéki városokban müvésaházak létesítése, tárlatok rendezése és az egyesület szegénysor,su tágjainak támogatása. ,A legfőbb törekvés azonban odairányul, hogy a nagyközönségbe^ a művészet iránt való szeretet és érdeklődés fokozódjék, amit fölolvasások és előadások által iparkodnak elérni. Az alakuló gyűlésre szép szómban érkeztek Szegedre a. vidékről is. A gyűlés tárgya az alakulás céljának ismertetése és a tisztikar megválasztása volt. Elnök Teltsch Ede, alelnökök Tornyai János ós Szlányi Lajos, a szolnoki művésztelep vezetője, titkár Hódi Géza, helyettes titkár Endre Béla, pénztárus Tóbiás László, ügyész Czibula Antal dr. lett. A szervezet négy szakcsoportra oszlik, a melyeknek élén külön szak elnökök állanak. A festőszakosztályban elnöknek Károlyi Lajost, jegyzőnek Szőri József dr.it, a szobrászszakosztályban elnöknek Vig Ferencet, jegyzőnek Adámovics Sándort, az építészeti szakosztályban elnöknek Ottovay Istvánt, jegyzőnek Soós Aladárt, az iparművészeti szakosztályban elnöknek Szigyártó Albertet, jegyzőnek Barabás Lajost választották meg. Az előkészítés munkájában nagy rész jutott Hódi Géza szegedi festőművésznek, akit ezért a legteljesebb elismerés allét. biaesbabbbbxassaaiabais&saaisasbxaaeeszaaaaasabbsieasí Just a fúzióról. A függetlenségi pártok egyesülése dolgában még egyre tartanak a tárgyalások a pártvezérek között. Apponyi Albert gróf tegnap fölkereste Justh Qyulát, hogy vele személyesen is megbeszélje, mily formában és mily föltételek mellett volna lehetséges a fúzió s mik azok a prograimkövetelések, amelyekhez Justh, mint az egyesülés alapjához ragaszkodik? Justh Gyula tudósítónknak arra a kérdésére, hogy milyen eredménnyel biztatnak ezek a tárgyalások, a következőket mondta: — Én első perctől kezdve azt a fölfogást vallottam, hogy a programra és a taktikára vonatkozó egységes megállapodás esetén magam is óhajtom az egyesülést. Azért ragaszkodom a program előzetes megállapításához, mert csak igy remélhetem, hogy azok a törekvések, melyekért egész életemben küzdöttem, az uj párta! a'kulás révén tovább érvényesülhetnek. Ha mi most csak ugy, ée szó, se beszéd, összeállanánik, anélkül, hogy előre tisztáztuk volna egymás között nézetünket, ez nem erősödését, de belső gyöngeségét fokozná az ellenzék harcának. Mert azért egyesülni, hogy egy legközelebbi alkalommal valami aktuális p'olitikai kérdési •miatt újra szétváljunk, ennek igazán nem volna semmi célja, ez csak rontaná a függetlenségi elemek egymáshoz való jó viszonyát. Apponyi grófnak is az a nézete, hogy szükséges előre körvonalazni az uj egyesült párt programját. Ezért fogjuk folytatni a tegnap megkezdett beszélgetést. — Mi igaz abból a hírből, hogy méltóságod visszavonulni készül a politikától? — Erre csakugyan gondolok, de szándékomat csak abban az esetben valósítanám meg, ha az egyesülés sikerülne. Különben továbbra is aktiv maradok, mert ép a lengehezebb időben nem hagyhatom el azokat, a kikkel eddig együtt küzdöttem. Viharos közgyűlés a Vendéglős Bankban. — Kimondták a felszámolást. — (Saját tudósítónktól.) Az Országos Vendéglős Bank igazgatósága, ma délután négy órára közgyűlésre hivta Össze a részvényeseket. A közgyűlés tárgysorozatán egyetlen pont szerepelt: a fölszámolás. Ez az egy pont is azonban épen elég vitát és vihart provokált. A közgyűlés egészen este 8 óráig tartott és ezalatt az idő alatt egymást érték a legerősebb jelenetek, amelyeket jórészt Smollcny Nándor elnöknek az önkényes eljárása idézett elő. A bank 'közgyűlésén, — minthogy ez a bankok életében egy ilyen fontosabb fordulatnál bevett szokás, — a Délmagyarország munkatársa is megjelent, de Szmollény Nándor elnöknek, aki nagy előszeretettel nevezi, magát újságírónak is ott, ahol ez a titulus valami előnnyel jár, kifogása volt ez ellen. Tudjuk, hogy a közgyűlésen a botrányt alig birták elkerülni, de mégse tételezzük föl a vezetőségről, hogy ennek a szerény banknak életében olyan dolgok történtek volna, melyek miatt félni kellene a legteljesebb nyilvánosságtól. A mai Szmollény-féle eljárás pedig erre ad tápot és igazán 'kár volt, hogy elnöklésben teljesen járatlan ember bábáskodása miatt a bank vezetősége eféle gyanúsításnak teszi ki magát. A bank közgyűlésén a részvényesek teljes számban jelentek meg. A részvényesek egyik csoportja az igazgatóság mellett foglalt állást minden kérdésben, másik része pedig, a vidéki részvényesek, akik a pénzüket akarták menteni és az igazgatóság iránt bizalmatlanok voltak, Szakács József dr. ügyvédet. bízták meg a közgyűlésen érdekük képviseletével. j A vihar mindjárt kitört a közgyűlés elején. Szakács József dr., részvényes-társai képviseletében megkérdezte az igazgatóságtól, hogy a részvények kellő időben deponálva voltak-e és azok a részvények, amelyek alapján egyesek bejelentették szavazati joguk arányát, ki vannak-e fizetve. Az igazgatóság ki aikart térni az egyenes felelet elől és amikor ezt Szakács dr. határozottan, követelte, akkor Dávid Sándor alelnök székkel ütötte a padlót, a többi igazgatóság-párti részvényesek pedig kiabáltak, az asztalt ütötték, végre is Szmollény ..elnök 'kijelentette, hogy ez a kérdés nincsen • 4 ölv éve a tárgysorozatba és igy nem engedi tárgyalni. Szakács dr. ezután amiatt szólalt föl, ' hogy az igazgatóság nem terjesztett még mérleget a közgyűlés elé és igy Vaktában néni lehet eldönteni, hogy van-e a fölszámo| Iásnak helye. Mert ha a bank kötelezettségei : nem haladják tul a vagyont, akkor lehet csak a fölszámolást kimondani, ellenkező esetben j azonban, ha a vagyon nem elég fedezet a kötelezettségekre, akkor csődöt kell kérni. Ha ninos mérleg, ezt megállapítani nem lehet, sok pénzt takaríthatnak meg, ha szükségletüket első kézből szerzik be. Erre alkalmat nyújt a most alakult pjesüli JKűasztalosok $ut§rraktára," / ^ Tisza Lajos-körut 19., Kertész-féle péküzlettel szemben. !Szeged, helybeli, elsőrendű asztalosmesterek ké ahol kizárólagndenféle kivitelben, részletfizetésre is kaphatók, szitményei; mj «