Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-11 / 109. szám

10. olyan munkának, amely az őszinteség és a történelmi tények vitathatlan, meggyőző erejével mutat rá az újságírás ikulturtörténelmi jelentőségére és arra a tényre, hogy a sajtó minden kinövéseinek gyökere a társadalomban és az államban van. Az államban, mely mindez ideig elmulasztotta az újságírás gazdasági és erkölcsi alapjait megteremteni, a társadalomban, amely ideális sajtót akar akkor, amikor a sajtóval szemben a kötelességek minimumát is alig tudja megérezni, megérteni és teljesíteni. Az ügyvédeknek van rendtartásuk és kamarájuk, ki meri mégis állítani, hogy nincs iigyvéd, aki meg ne sértené az erkölcsi intaktságuk érdekéből alkotott szabályok betűit vagy szellemét? Kisebbik részüket eléri sorsa, nagyobb részük tovább lót-ifut az igazságszolgáltatás tőzsdéin. A közjegyzők közül senki se került börtönbe és a patikus csak ugy, akkor és olyan arányban keveri a mérgeket, amikor és ahogy az orvos előírja? Nincs egyetlen testület, amelynek tagjai között ne lennének, akiknek testületi, vagy ál3. kép. talában társadalmi korrektségéhez kétség ne férne. És mégis: az újságíró szemében látják meg a szálkát. Az újságírók gazdasági- és jogviszonyainak rendezetlensége egyre érezhetőbb és tűrhetetlenebb lesz. Az újságírás ennek ellenére szédületeset fejlődött, elérte minden intézményünket, sokat túlhaladott. Megérni szeretnők, hojgy egyesek hibáit — írnjinden más mesterségnél legalább annyian vannak ezek az egyesek, mint közöttünk — ne rójják föl a tsetületnek vagy épen annak az intézménynek, amely a kicsinyes hiúságok és gyarlóságok gyöngéd, elnéző és jóakaró legyezgetésétől a nagy érdekek és értékek mellett való törhetetlen, önfeláldozó őrtállásig az emberi, társadalmi és állami feladatok legnagyobb skáláját kénytelen és tudja megoldani. Rendezni kell az újságkiadó és a közönség, az újságíró és a kiadó között való viszonyt. Meg kell teremteni az újságírók elDÉLMAGYARORSZAG zárt testületét és gyakorlat utján ki kell fejleszteni szabályokat, amelyek védik az újságírók testületét: az újságíró és a közönség részéről jövő támadás ellen. Szóval: meg kell teremteni az újságíró ekzisztenciális és társadalmji baldogulhatásának alapjait, inem a vádak miatt, amiket az újságírókra szórnak, hanem az újságírás miatt, amely érzékenyebb, jelentőségben teljesebb és országra szólóbb minden más intézménynél, vagy foglalkozásnál. Vitán fölül áll, hogy az alkotmányos államéletnek egyik főíöltétele, nélkülözhetetlen velejárója a szabad sajtó. Az újságírás ma már oknyomozó és sokoldalusága következtében a fejlődés során anynyira differenciálódott, hogy egy-egy nagyobb napilap megcsinálásánál egyre körülhatároltabb munkamegosztás érvényesül. Városök fejlődésében inagy szerep jut. a sajtó ellenőrzésének, intézmények megteremtésében kezdeményezésének, támogatásának. A legkisebb hetilap jelentős forrásmunkája a történetirónak, a szegedi sajtó eléggé nem méltányolható érdemeket szerzett Szeged újjáépítése körül. Az élő sajtó pedig fürge krónikása és bírálója eseményeknek és életeknek, kezdeményezéseknek és terveknek, meg kell tehát találni és adni a méltó helyet munkája és munkásai számára. Az a társadalom, amely a szolgálatok tömkelegét tudja elfogadni a sajtótól, közben azt folyton lesújtó birálatával illeti, tanulja meg, hogy mi a sajtó és mik a kötelességei a sajtóval szemben. A szegedi újságírás. A 133 éves múlttal biró magyar hírlapirodalomba kilenc évvel az első magyar lap megjelenése után vonul be Szeged. Az első szegedi lap „Tiszavidéki Újság" cimen indul meg 1849. elején. A Szegedről való újságírásnak tehát 124, a szegedi ujságirásnaik 64 éves múltja van. Ezek szerint a Szegeden való újságírás kilenc évvel fiatalabb, mint az országos. 1913. május II. Szegedi dolgokról előbb primitív, majd egyre fejlődő tudósítások jelentek meg az országos sajtóban. Ezeket a tudósításokat Szegeden élő emberek irták és igy munkásságuk krónikája és méltatása kétségtelenül helyet kér a szegedi újságírásról szóló sorok között. A Magyar Kurír-ban jelent meg 1789-ben az első tudósítás Szegedről. (L. 1. és 2. képet) A forradalom korszakos évében, 1849-ben indul meg az első, hetenként kétszer megjelenő szegedi lap a Tiszavidéki Újság. Ha tehát a történetírók ismert módszeréhez akarnánk folyamodni, azt is mondhatnók, hogy ez a két évszám 1789—1849. határolja a szegedi újságírás első korszakát. Ilyen beosztás mellett természetesnek fogja mindenki találni, ha a huszadik század eddigi tizenhárom esztendejének tulajdonítunk akkora fontosságot, hogy eseményeit külön fejezetbe tartozóknak értékeljük. Az uj századba való belépés jelentős időhatár, a szegedi ujságirás az utolsó tizenkét esztendőben különösen nagyot fejlődött és ezeknek zsurnalisztikái eseményeit az újságírásról való uj ideologiák, tehát egészen uj nézőpontok szerint kell mérlegelni és megítélni. 1849-től a huszadik századig az újságírás külön korát lehet megkonstruálni. Az itt következő sorok ebből az időből, a szegedi sajtó bölcsője mellől közölnek adatokat, érdekességeket és ábrákat. Az első szegedi lap. A reform korszák három .évtizede átalakitólag hatott az akkori közéletre. Szegeden egy uj generáció már a negyvenes évek elején minden közügyre kiterjedő lelkes munkásságot indított meg. Többen közülük egyre gyakrabban szerepeltek az országos sajtóban. A nagy 48-as átalakulásra Szeged egészen megérett és ez eredményezte, hogy 49-ben, január elején megindulhatott az első szegedi lap. Cime: Tiszavidéki Újság, szerkesztője és kiadója Molnár Pál volt. Hef-kiif if i •• ' : .r .7 ilHHHHMin;.; • s®®, r n J^ifMIHmmaKlf WÖÉfj^SSr -ivs; .M rÁw'íwt.ii UU.ÍV-'igfitia sfp-M , ví^ fc.rt''* »k .'.'WínyiC-ma, .•'•wzpi.v.i lm:.'.ü .-.M"-. ittéMWWK S&Í3PiW'í fifiVrs „fi. SiííSJí (iírtii ' -.7 -f f-irf..;<ÍM TÍIF FI-T/F, IN,,- .I :; ' . • iSci.t v-f&fSfe •M'rjii „>< : „"„FF .„[„FF. ;FFF'„„II„TLVF.I',<. ' .IF^F'. .'. ..F'V". „I ÜFFTFÁIII J' ' ... .; ,-Ewrtoöffi .^RIVI'-H/F >F......... I :..:YT.TF.< ÜSh - ífiS •'M-kM:"'5; ff.í-'-i; : Üíf.f -í /'.rti f'. .'.'ff*1..' "/^'.frfMf'M ft i-fS' „ „ff;.. „iit, . „',':„'.-.„ — -ifmMiiffi tertpMM WBT • .,,.•« mtnMt ]f,f!íí>ft, M «.»•«• VSím-M;»4JVS. j íiaiV JS&WIÍ ^ís.tiiSÍJíJifcíSv"! .-„,'. ...••„„„ '' f-i . ' f i„ Iif.ift.órti IwSifsttí'itík : slsiiiitei^fr ífikokío iitixtf .íiii^l' ,3'iMr i, ®f 4 . 'LIÁV.FF'.FC Ü.F FIJ KF.FIIT. . ' • . . F .' -^I::. ; — . • • ff.ffGffki.-. . raify',' 'f .! fffi .iif.'ii ..fk'1- r.ve/.ff - _ .IRÍ I F IIIK.F. VFF.. F. II MI.'FV'. C ,I5'F FIV;I,. •/) k f. tókl . 1 ií»S I * " ... ; IFI VF, ez -..'ISIIÉI N..F;H'L-R „ M/F'':!; '"'< fc.t J/.i.if'ffflif(.'.', i!if V ' A!' ti i .vteawfí.i jjip-rf ii .o. tii.iíi? iifWviai jntftss.iMisfaiiff.' ppitfi. 'ifeiaw^R-WgS^a í'ff-f,iiff.Vffjf'ki'/'-:if.:f.tili!f: li-íi. . fi'fl- f.i/iij.'./ffQ Wl- •••• •• . - mm I „tffilúi 'f 'Wn i ,-irsf'wi.'! " I-í « WK <"• tí s s •» a! «p». tfáfifmm ,--•-. • - -T'Vi!,.«Í$l il^bxii phSMtr-WC.W- i te®:, mün* mm,-** l"*' - <sk WSmw ffffí t"- " *msm<s fel tea HwftflWWi * •>> ~MMs.fl'.- %t alí, . _ filff: .fi-.rf.ifi.- . (iíflff/fívft.il i (/.-!!- .. .aiff f. 'ii:il .( --.t fi-i'f-,i a. ' - . "f ; : ' HIWWTíl ' 'WM" '•'m-fsfjá'-v iiifcybajilí: 'fii,'. tim-t «" .ff'iiií.'i v«-. ir.' 'mlÉMy^,' Ikfl'ífij. ciíljsjilo'í iSnlfi;, Mi*! vypsjs&ferw21'/ «»..•»'t. w i&M^imíM: iftWfi . fi' -lii.,'•^f.i: -.fifii' ,'V.f. t,i*?j-' f.f.'i-f',:l»l.„ ti&X ' -f'/f.;---;:^ / • |.f:f,l-.'ii,-ff-:. iV.Í•.•.'- ... „i ;>-' , -' i-.'l fí !f- f-f.f.ii- -.fi i:,-. !f-:ffi(i,.f-'fk, , -.,i.. :ik '.if i f • -'.f '-k.. '.r.'wi- '--' rt. eímtí ' í.fff.• llsMiolífl ' , i-i f :-".', - /ffki.'.i'f'/ , -V.Uilil j;,y.l'.if -* liiliTiífXllt-'i , -,f,f-iif'. ffffi.'i I ' (ijakil <•«»« píM-Si/, - fsMi'k. "BtffajeA;" ír*:- ifif-f ...i -ff ff - fi'. ,:, '..!' .„fi.-fff-.l'fffff'f'ff'f.tf ^Kfite 'ití^m-Hkii f«« * í • kf' líftff'.fi.f-:- - iitf, [ff:,:., flifbfV ff.^n ítfííidi — ,a i.i.'f.üf, ár i ff ti fii ff' f-ff (jSö tejigm m S S ^p&WSwaMH I. .'„.-, F.F.I TFIIFF: FF.:-FF IIFFF. „I.IFJÍF'.IF : ff i.kf'f.l.' .J if'íT' .f-íi'.: ',-f-iv f • -fi'ffá. f ff-ff'fffO Litik . ..'.:- -„fij ff .;,„„: f / ol.: i,,' v!„ ffif.fi.' i ff ' • • • f k- ffi' f;:. V.u.f - .iff: '... ií.Mtfi..ii -f.'ffifi -.fi.Ji.f,' r..i„áti ,, : t-f .'M . '.f,;:"! ff .ff .f.fr u:„ -f'.ff ..„ff f f-f .fi;-' : , / • 'IFF- ,F .; ' FF. ,-F.F.;.' •••;„. LÍSÍF/L, |>'f";'',, , f 1.Í; „fjüiii" : i „ff,, t if 'ff-ff-fu:;' , - i.iffjjf, ff'-if..-.: ..f-.f; ifiNi.ff-': íflfflfi.' fff iff , ifff.if f,f.--. . V.F ,, I FF,::., I-.FF.-F", FF--, F-F - FFF, „.-FJF. .F-F•ffff. : -fv.f.ff'.-,.• iffi fi-fiffif -ifi . • : fi • ' f-i:1 f > .1 ,f !.f. f.:i I.-. iflff ff ff/ffifE' f.i fllifif „'. ^ -ffff K- .fif,1 .•ifff'ffi:- fjifi;f,'„ filff fiie-ii '• if-f.-f, - „ff „.-"fiffkiff' f'f. ff ff: f 'jff''1: i.iiff-íf.l ff.'* I ff:f ' i-if . -ff, ,í fft.fi'ff! ifi .'f;-.fff. fifc^fi.'f-iifli'-, • !' -"f i'f ff •„.i. ilf/!..„. iifff.t'fa 'ffl. kif IffAlIfi • fi --f'f.ff;-„'.- -r. -f „•',: :.-• -i-f i-fti.ft. ..„füff' i • - ' - -f if - ' „. fi „ ... 1 - f' ffy-:,í .f,, ---iff: if ff- ,1 -„: iff i:•,- f ff .--,[.„ ifff:, • .fifiM- '.fflfi, .f f -ffi--f f, f'Tf'fff-fftf--. !-' I a'l f-f-ri-i'ji-f.f[ iüf,:íV :: --.[[:'., Tfüff i- ./.v -„ • FR-Í--FF VFFFV.I I- I FF. -.FF-FTN-IT,... - C? .'J-FI"„:R'F FF; N „FIUFL;/: (JFF L'-F F.FFFFF f fl'fi-i -i '.„.fii . if-.-ff -fvffp;f-r.i.t hfBK-.if, - i'fif i, -.!fkff fiff. te B.-:i.;i'>.ac ifWié«f»stSltf .'•^iapwr :í'*A (kíffiT »Í Í©MH RTRKFIIMRTFF'" K'IIF-ÍFSTBK. f. .!T- .i,f.ll-.ff--ffffi ifffi'.ff'/ fff-l.ff I ff f-fff ifl'f ffffkS IFI tprigS. 'ff't'''- tatWf* ííw^fS^'; --•„ - f i-f-ff -y f f.-f/vf. „-'f fj'fifii, ./„--ff ff v.-t. J-fiif. "' fl.i -i-'. , • ürm-MlVí -ttSI jit ' iííiftoanlt pktn.- i-«W»-fwifflt! Iwtafcfilsrt íünii M H, s * fctttoWWEti^ KM «H» . infací, Ácrt^fenlíi, jj* a>-Ö JW" "i toiWatei kiiíittiüsr wMa. j -..*„i.'Wi.Ü - ' '-fi"; Íírfiiwiík íitota.. ,.|i<(rf' " . xfAnfii.; * :".k.íf.iiriíif.i-.'i MjmxgfcltM. -f.: fWA, fHiiiík ík-lúB füflff Oiitll ifiM. „ /FF-FT* F.'FFFI 'T'LIFI.JI*.. Í F.IF'IFII.FFI. UF„ I1..'F.F.-F'! „ *. ' F':-- " " . i.ik.ififii;.-:!..-..fi i.c-fffi.f. . s-j f i*.-f„;l*.'ff _ '-i.i.f .-„firfl :-.f--i--f! ... fijf üiififf.:.* . - - ' . -. " ' liif.li.ii . VIZW, '-ff.ffifi. f-:,i ffi ' *f ' „ .".i'.H r. k (iárl.f kíftniel. • .. f V" • i ff, fi .wí • ffl.i'fiiff fiif ffifi-f^f-tfi. kf -f-ifii: i'. .' , f.k' ' '.ff ;' '!,nt r.jM^liíiiiíít nvJfr , |p » k»(í»iij(i'i.: -ii., „ ffffk ffffif i- ' - , , ;.l;r.f -i rscflft k.Mpi Ms'JfepSIS .bfAaM^-l f'f; . ffí.:'.,'-rr-/,!ifit;^í-r.f."vf|k i .. „ ' - - • •i KliilfQűlf, firofn iiúHía. f-i •FÍFIL. FU-IR-IÍ, FFFÍ I. 'F-R.'I, VIF.„IT:; PFÍFIAMOA. ' >->któ!i3H*.k /liffkí'l. Mint fi k. ffJ.'-lfráff. füfüT-fíJf.:., tcrfiiektíTfll - SiliBsttk*. """». liazi'kS. ' wru iqffpa"' '-'-f iif f" * 4. kép.