Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-06 / 80. szám

1913. április 8. DÉLMAGYARORSZÁG 5 11 Uj bizonyítást rendeltek a Désy-Lukács-pörben. (Saját tudósítónktól.) A budapesti királyi tábla szombaton délelőtt hirdette ki a Désy—Lukács-ügyben hozott végzését, Az első bírósági Ítélet ama részét, mely a sószáilítás dolgában a bizonyítást megtagadta, a királyi tábla megsemmisítette s a bizonyitást erre s az ezzel kapcsolatos vádpontokra is elrendelte s utasította a törvényszéket, liogy ezeknek a bizonyítékoknak a fölvételével tartson uj tárgyalást. A királyi tábla határozata, melynél fogva szükségesnek látta Désy Zoltán vádjaira nézve a bizonyítás elrendelését, szembehelyezkedik a törvényszék fölfogásával, mely a vádakat alkotmányjogi és politikai szempontból nem a bíróság, hanem a parlament elé tartozónak minősítette. Ez a határozat annyit már is mindenesetre 'bizonyít, hogy azok a támadások és feszegetések, melyekkel ellenzéki oldalról a bíróságnak e pörben való eljárását illették s amelyekkel önállóságúikat és pártatlanságukat előre is, utótag is kétségbe vonták,-nem állhatnak meg. Bizonyítja ez a határozat, hogy a kormánynak, a miniszterei nőknek vagy az igazságügyminiszternek eszeágában sem volt, hogy bármily irányban befolyást gyakoroljon a bíróság eljárására, mert ehez semmi érdeke nem is fűződött. A miniszterelnök a maga igazának tudatában, azt hisszük, szintén ugyanolyan nyugodtan fogadja a tábla határozatát, mint ahogy megnyugodott a törvényszék Ítéletében. A köz érdekében pedig mindenesetre meg lesz az a haszna a tábla állásfoglalásának, hogy a miniszterelnök számára is lehetővé teszi Désy Zoltán vádjaival szemben a maga álláspontjának és ténykedésének minden irányban leendő tisztázását és megvilágítását. A tábla végzése, melyet Ráth Zsigmond elnök olvasott föl, igy szól: AZ ÁLLÍTÓLAGOS MILLIÓK. A Jtirályi Ítélőtábla a királyi törvényszéknek a vád tárgyává tett kifejezést valódiságának bizonyítása iránt előterjesztett indítványa dolgában hozott végzésének azt a neszét, mellyel a valódiság bizonyítása a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság által állítólag fölvett négy millió nyolcszázezer koronára vonatkozóan is megtagadtatott, a királyi törvényszéknek ezen végzést követő eljárásával és egész ítéletével a büntető perrendtartás liáromszáznyolcvannegyedik szakaszának kilencedik pontja alapján a 404. szakasz első bekezdése értelmében megsemmisítette, továbbá a kifejezés valódisága tárgyában a bizonyítást a büntetőtörvénykönyv 263. szakaszának első és ötödik pontjai alapján elrendeli a következő irányban : (Az első rád.) 1. Való-e, hogy egyrészről a .magya... királyi államkincstár, másrészről a Magyar BaVik Részvénytársaság budapesti bejegyzett cég .között a sókereskedelem közvetítésének lebonyolítását illetőleg eddig fennállott különféle sóügyii szerződéseken rendeleteken és •egyéb mjegállapodásdkcvn alapuló üzleti viszony rendezése tárgyában 1910. évi szeptember másodikán kelt ós tíz évre terjedő szerződés megkötése, továbbá a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság, urost már Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság és a fiumei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság által 800.000 .korona tőke és járulékai iránt a budapesti kir. kereskedelmi ós váltótörvényszéken folyamatba tett periben 1910. évi május 6-án létrejött, a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott és a királyi kincstár egymi lliónyolcszázUirasizonötezer borona összeg fizetésének kötelező egyezség megkötése, viéigiil a hazai iiparbanlk ós gazdasági termény•k-iv,ítélnék előmozdítása, tárgyában egyrészről a magyar királyi kincstár képviseltében a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter, másrészről a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság között 1905. év december 5:én létrejött 1910. óv december 31-én lejárt szerződésnek a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársasággal az eddigi 155.000 koronla államsegitségnek 215.000 koronáira történt fölemelésével 1911. március 18-iki kelettel uj'aíbbi 10 évre történt megiliiosszaibihit'ásáéit Lukács Láiszló dr. sértett, mint. pénzügyminiszter az 1910. év folyamán a magyar bank és kereskedelmi részvénytársaságtól különböző összegekben összesen 4,800.000 korona jogellenes vagyoni hasznot szerzett és annak ellenére, liogy ezeket az összegeket Kazár Paducb segédhivatali igazgatók vették föl, a nevezett részvénytársaság akkori megbízottjától, ezek az összegeik az állampénztárba be nem folytak, hanem azokból' a munkapártnak az 1910. éri kép viselő választások alkalmával fölmerüli költségei fedeztettek. („Bizonyosan megállapUandó.") 2. Amennyiben fenti tények résziben vag.v egészben valóknak bizonyulnának, megállapítandó, hogy a szóban forgó összegeiket ki és kinek rendeletére vette föl, azok hová, mely pénztárba Szolgáltattak be, milyen célra használtattak föl és egyáltalán ki és 'kinek számolt el ezekről. Bizonyosan megállapítandó, hogy Lukács László dr. sértett mindezekre nézve tett-e intézkedéseket, ha igen, minő arányban ás hogy ő ez összeg átvételét kezelését és elszámolását illetően általában milyen befolyást gyakorolt. (Uj főtárgyalást!) 3. Mindezen fölül kixleritemlők mindazok a ténykörülmények is, amelyek a bizonyítani kívánt valódiság kérdésének eldöntésére befolyást. gyakorolhatnak. Ehhez képest a bíintetőperrendtartás 404. szakaszának első bekezdése érteiméiben utasítja a királyi Ítélőtábla a királyi törvényszéket, hogy a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéktől szerezze be az e pontra, az emiitett nyolcszázezer korona és járulékai iránt lefoly tátott tárgyalásra vonatkozó iratoklat, azután tartson teljesen uj főtárgyalást, azon a felek á.ltal a föntebbi kérdésekre nézve felajánl ott, valamint az ezenfelül még netán felajánlandó mindama bizonyítékok felvételiével, amegan hajt tovább a poroson kanyargó országúton. Az aranysárga hegyek ,már itt mosolyognak előtte. Hívják, hívogatják. A hegyoldalban fehérlik egy piro'sfedelü borház, odább a másik borház. De távolabb is rejtőzködik imég néhány pince. Enyiiczky Gyuri felkacag, mint valami híres énekes, a ki a hangját gyakorolja. Leesik a hó, a mig a borházakat Gyuri mind bejárta... * Igy élt-éldegélt Enyiczlky György nagyon sokáig. Haza csak pihenni járt, .mikor már nagyon leverte a lábáról ia sok dínomdánom. Mikor már belé rekedt az a nevezetes kacaj, melynek hallatára még a félholt is megmozdult. Az idő azonban még őtet is csak kikezdte egyszer ... Néha nagyon sokáig nem mozdult ki otthonról és a szelíd asszonyka hiába csapkodta az ajtókat, Gyuri nem nyúlt a sarokban álló csizmája után. — Valami nyugalmas állomás után kellene nézni, — mondogatta; mert hát tudni ketlyhogy Gyuri nem volt valami gazdag ember. Az ő. nyárvégi és télii kirándulásai tartották^ bemeszelt qimerü kis házban a lelket. Gyuri kacagására kinyílott a jó .barátok erszénye, de Iia p'énz nem volt, a híres .mulatitató egyébbel is megelégedett. Sonkákat, szalonnákat vitt haza a bricska, a mig ő nevetett, sőt a hordó borok is ilyenkor kerülték haza. Tehát Gyuri lassan vénült és mindig jobban unta eddigi kenyérkeresetét. Télen a reumás lábai miatt nehezen utazott, a szüretéken nem győzte már a bort. Itt-ott ki is kopott gazdag barátainál. De hát a sors segítségére sietett akkor Enyiczlky Györgynek. A liorpácsi uradalom birtokosa, gróf Gyertyánffy András, egy nyáron hazaköltözött a birtokára. Nem is annyira magától jött, mint inkább hozták az atyafiak. A gróf a zajgó, mulatságos nagyvilági életben elveszítette kedvét, lelke egyensúlyát és egész nap nem tett egyebet, mint ia zsebóráit igazgatta egymáshoz. A kastélyban volt azonkívül vagy harminc álló óra. A gróf végig járta az órákat naponkint és egymáshoz., igazította őket, mert hát természetes, hogy az órák nem jártak egyformán. Az órán kivül semmi egyébbel nem törődött Gyertyánffy András, pedig még nagyon öreg sem volt. Az atyafiak hiába hozták a nyakára a leghíresebb orvosokat. Azoik nem tudtak segíteni rajta. — Halála percéig (az órát nézi, — szólt egy hires professzor. — Ez gyógyíthatatlan betegség. Szécsény, az uradalom öreg Ikiasznárja megcsóválta a fejét: — Valahogy el kellene vele felejtetni, hogy óra van a világon. — De hát kii tudná azt vájjon megcselekedni? — tűnődött a grófné. A vén kasznár elgondolkozott. — Van itt a megyében, — mondta tétovázva — valami Enyiczky Gyuri nevű uri ember. Az ugy tud kacagni, hogy mindent elfelednek az emberek a társaságában, — Hát csak (hozza elő Enyiczky Gyurit, kasznár ur, — mondta a grófné. Az öreg Szécsény még aznap kocsit küldött a ihires mulattatóért. ... Igaz-e, nem igaz (ki tudná ellenőrizni la legendák valóságát?), mondják, hogy gróf Gyertyánffy az Enyiczky kezelése alatt teljesen megfeledkezett óráiról. Később a kasznárházat rendezte be neki és odaköltöztette a feleségét. Itt élt Enyiczky nyugodalmasan, csendesen és egyéb dolga nem volt, mint ebédnél és vacsoránál kacagni a gróf szórakoztatására. IVáhífÁrFállIákL a leSuÍabb férfiöltönyök, gyermekIfin* ivil ruhák, férfi- és női Raglénok, lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI S|SÍ