Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-04 / 78. szám

1913. április 4. DÉLM AGYARORSZÁG Kit ütöttek agyon Alsötanyán? — Rendőrségi probléma. — (Saját tuáósitónktól.) A szegedi rendőr­tisztviselők ma mindannyian összegyűltek Szakáll József dr. alkapitány szobájában és egy lovasrendőrnek a jelentését tanulmá­nyozták. A jelentés ákom-bákom betűkkel volt irva és egy nagyon titokzatos esetet si­labizáltak ki belőle az összeráncolt homlokú rendőrtisztviselők. A furcsa jelentésben Ke­resztes József lovasrendőr a következőket mondja el: — Március 30-án az alsótanyai Lóvásár­tér jobb oldalán sétáltam. Ahogy a tér északi sarkáihoz érek, halk nyöszörgés üti meg a fü­lemet. Odasiettem és egy véresre vert embert találtam a földön. A földön fekvő ember har­minc év körüli és jobhmódu gazdának lát­szott. A feje két helyen be volt törve, az ar­cán és a nyakán késszurások látszottak. A ruhája és az inge csupa vér volt. Kérdéseim­re csak annyit tudott mondani: — Négy ismeretlen ember megtámadott. Az egyik hátulról egy nagy husánggal leü­tött, a többire nem emlékszem. — Én mikor a bűntényről értesültem, — mondja tovább a jelentésben a rendőr, — azonnal intézkedtem. Odahívtam egy kis fiút és elküldtem Juhász 1 ovasrendőrért, aki a Legyes-csárda körül tartózkodott Megüzen­tem Juhásznak a, kis fiúval, hogy értesítse azonnal az ügyeletes rendőrtisztviselőt ós a mentőket. Én magam betértem a Legyes­csárdába. Ahogy az ivóba szétnézek, láttam, hogy éppen négy gyanús külsejű ember ül az egyik asztalnál. Csöndesen borozgattak és hallgatagon ültek egymás mellett. Én oda­mentem az asztalukhoz és kérdezősködni kezdtem, 'hogy tudnak-e valamit a Lóvásár­téri esetről. A legények kitérő feleletét adtak, de az egyik legközelebb ült hozzám, elfordi totta felőlem az arcát. Akár, hogy is kerül gettem az asztalt, az a legény, mindég hátat fordított. Végre is cselhez folyamodtam „ké­rőm." A falfelé nézve lehajoltaim és ugy tet tem, mintha a csizmámon lévő • sarkantyút igazlt;anám. Erre már gyanútlanul és ér deklődve fordult felém a legény s én észre­vettem, hogy az inge elöl és több helyen vé­res. Erre azonnal vallatóra fogtam és be­vallotta, hogy a Lóvásár-téren ő követte el a merényletet társaival együtt. A nevét is meg­mondta: Farkas Mihály, Szentmihályteleki­utcia 136. szám alatti lakos. Ezt jelentem tisztelettel a tekintetes ka pitány urmak. Keresztes József lovasrendőr. Az egyik fiatalabb rendőrtisztviselő kí­váncsian kérdezte: — Be hát ki az, akit a Lóvásár-téren agyonütöttek. Minden benne van a jelentés­ben, csak a legérdekesebb hiányzik, hogy ki az a jómódú tanyai gazda. Szakáll kapitány mosolyogva jegyezte meg: — Az, senki! — Senki, hát csak valakinek kell lenni, ha a rendőr véresen találta ott, — Az bizony senki, — erősítette nevetve a kapitány. Azután maigyarázjólag tette hozzá: — Nem történt hál'isteninek, az alsóta­öyai Lóvásáirj-ítéren semmiféle] gyjifkiossiág. a jelentós, csak egy feladványnak a meg­oldása. Ugyanis most képezzük ki a rendőr­iskolában a legénységet és azt a feladványt kaptáik: mint kell eljárni, ha egy elhagyott helyen egy magával tehetetlen embert talál­jak, aki bűncselekmény áldozata. A felad­ványt legjobban Keresztes oldotta meg, mert ő mindjárt a tettest is megtalálta. Nagyot nevettek erre a többiek, csak azon bosszankodott a Délmagyarország tudó­sítója,, hogy az invenciózus lovasrendőr miiért nem állapította meg az áldozatnak is a nevét? Igy legalább még hihetőbb lett volna a titok­zatos eset. A feladványt Keresztesen kívül még 74 rendőr fejtette meg. Jutalmul a rendőrség valószínűleg egy Nick-Carter féle detektív regényt fog kisorsolni. H I R E K. Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Elvétve csapadék és lényegtelen hőváltozás várható. Sürgönyprognó­zus: Elvétve csapadék, eny­he. Déli hőmérséklet: 14.5 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10-1-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „A dolovai nábob leánya", színmű. Szalay Antal vendégfelléptével. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „Zigomár" a híres detektív dráma 3 felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „Larnes Patterson a detektív", dráma 3 felvo­násban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig- „A végzet utjai"; dráma 3 felvonás­ban. KORZÓ-MOZI: Délután öt órától kezdve „Halál Sevillában", dráma 5 felvonásban. EDISON-MOZGÓ: Délután öt órától kezdve „Zigomár" detektív dráma 1. és II. ré­sze. A tavaszi korzón. — Jelenet. — (A Széchenyi-téri korzón már megjelenítek az igazi tavász kellemes hir niökei: a kis gyermekek. Némelyik kis kocsiban, mások már a nélkül. Ezt a jelenetet két pici rögtö­nözte ma. Komolyan, — ha mondjuk. Tehát: az egyik kocsiban egy ikis fin, ,a másikban egy kis leány heverész, csipkés párnák kö­zött, A szóken két dajka ül nagy diskurzus­ban.) A kis fiu (átszól a másik bölcsőbe): Kis­asszony! . . . Nagysád! . . . Babuska! . . . A kis leány: Mi az? . . . Miért keltett föl? . . . Kicsoda maga? A kis fiu: Bocsánatot kérek, de meg kel­lett szólítanom. Ezek a d,ajkák egyáltalán nem törődnek v,elünk. A kis leány: Azt akarja, hogy ón daj­kál,jam? A kis fiu: Oh dehogy. Én tisztában vá­gyóik magammal, hogy mit akarok. A kis leány: Hát mit akar? A kis fiu: 'Azt akarom, hogy tartsunk össze . . . Nekünk össze kell tartani. Velünk nagy méltatlanság történik. Szervezkedjünk a dajkák ellen. A kis leány: Miért? A kis fiu: Ezek azt hiszik, hogy miattuk süt a nap; azt hiszik, ne,kik van a korzó, a friss levegő. Vetünk neim törődnek. A kis leány: Igaz. Ugy tesznek, mintha bennünket azért küldenénék ki a levegőre, hogy ők sütkérezhessenek. A kis fiu: Helyettünk ők élvezik a korzót ós nekünk magunknak kell vigyázni ma­gunkra . . . A kis leány: Ha nekem fiam lesz, én so­hasem fogom egyedül hagyni a dadával. A kis fin: A számból vette ki a szót. Ha nekem kis leányom lesz, én mindig kiimegyek majd a dadával a korzóra. A kis leány: Mi rokon lelkek vagyunk. A kis fiu: Engedje remélnem, hogy hu­szonöt év múlva mi máskép fogunk gondos­kodni a gyermekeinkről. A kis leány: Beszéljen a mamával. (Kifordulnak a böcsőhől és egymásra bo­rul nak.) — Tisza István gróf teljesen egészséges. Budapestről jelenti tudósítónk, hogy a mai napon Tisza István gróf teljesen gyógyul­tan hagyta el lakását. Látogatókat is foga­dott, majd sétát tett a fővárosban. Mivel a dohányfüst ártana szemének, ezért a mun­kapárt klubhelyiségébe még nem ment el. AuffenberghadögyminiszterBudapesten Auffenberg Móric hadügyminiszter ma Bu­dapestre érkezett kiséretéve-1 s a Brisztol­szállóba -szállt meg. Auffenberg egy ujság­iró kérdésére csak annyit mondott, hogy ma­gánügyben érkezett a magyar fővárosba. Mint tudósítónk telefonálja, a hadügyminisz­ter útja a győri, magyar dgyugyárral van kapcsolatban. — Korb Flóris épít Debrecennek Is. Egy-két nap előtt isimertettük azokat az 'el­lentéteket, amelyek a belügyminiszter és Korb Flóris műépítész, ,a szegedi uj kórház tervezője között támadtak az épület tervei miatt. Néhány hét előtt ugyanis a belügy­miniszter jóváhagyta a kórház terveit, de olyan föltétellel, hogy azokon egyes pavillo­notk tekintetében változtatni kell a müópitő­nek. (A város ,a miniszter kifogásait máso­latban közölte Korb Flórissal, aki erre adott válaszában szintén bírálat tárgyává tette a miniszter kívánalmait és szembfebélyeizke­dett azokkal. Azt mondotta, liogy a maga jó­szántából semmiesetre sem járulhat hozzá a miniszter előírta változtatásokhoz, mert a kórház eredeti tervét sokkal jobbnak tartja. Végül ajánlotta, 'hogy intézzen a város a mi­niszterhez fölterjesztést, amelyben kérje, hogy a változtatásokat vonja vissza ós hagy­ja jóvá a kórház tervét ugy, amin't van. Korib Flóris állásfoglalásában: bizonyára közrejátszott egy kis művészi önérzet-féle is, ámbár senki se vonhatja kétségbe, hogy ő csakugyan az eredeti megoldást tartja egye­diül jónak. Nemcsak a szegedi kórházat, ha­nem — amint Debrecenből kapjuk a hirf — a debreceni egyetemi kórházat is ő épiiti, a város őt szemelte ki ennek a fontos feladat­nak a megoldására. Korb Flóris már el is készit|ettje a\z egyetemi klinikáik (terveit .és még ebben a hónapban ki akarja irni ,az ár­lejtést, hogy az épületek ebben az évben tető alá kerüljenek. Korb Flóris debreceni tervei ellen a miniszter nem emelt kifogásokat, s fölötte érdekes, hogy a szegedi terveit nem találta egészen megfelelőeknek. Mindeneset­re legkevésbé előnyös ez a véleménykülönb­ség magára a városra nézve, mert ez alkal­mat szolgáltát arra, hogy a kórház fölépítésé­nek határideje ismét kitolódjék egy termi­nussal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom