Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-27 / 98. szám

1913. április 25. DÉLMAQYARORSZÁŰ 11 rendszered ellen t állókép e ssé gét nagyban csökkenti, nem is bővebben említve, hogy hányszor Okozza közvetlenül a báláit! Ha még hozzá vesszülk azt, hogy a serdülő ifjúságra e méreg még fokozattabban rossz hatással van, akkor kellő módon tudunk méltányolni minden olyan hygienikus törekvést, mely öntudatos, őszinte bátorsággal küzd az emberiség e legravaszabb, legfurfangosabb démona, alattomos, lassú gyilkosa: az alkoholméreg ellen. Herusch Arthur, tanár. — Ismét elhelyeztek 40 tisztviselőt. Tudvalevőleg a szegedi üzletvezetőségtől egymásután helyezték el tisztviselőket, mivel uj üzletvezetőséget létesítettek s igy a szegedi is kisebbedett területileg. Most megbízható iorrásból kapjuk a Ihirt, hogy május elsejétől kezdve ismét elhelyeznek negyven szegedi üzletvezetőségi tisztviselőt. Körülbelül negyven család megy el tehát az alföldi metropolisból, még pedig Pécsre. Az áthelyező miniszteri irat a napokban érkezik le Szegedre. Szó volt arról, hogy a nagyváradi uj üzletvezetőség székhelyére is tömegesen áthelyeznek tisztviselőiket, még pedig — mint értesülünk — Kolozsvárról. Szegedről ellenben csak Pécsre helyeznek át. Mindenesetre nagy veszteség, hogy olyan sók intelligens család eltávozik Szegedről, holott az egészséges nagyvárosi politika ép az ellenkezőjét követeli, azt, hogy minél több hivatalt és tisztviselőt Szegedre hozzanak. — A munkásbiztositó-választás. Vasárnap lesznek tudvalevőleg a Munkásbiztositó Pénztárban a választások, amelyekre vonatkozólag a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! A Munkásbiztositó Pénztár választását intéző ipartestületi bizottság azon körülményre való tekintettel, hogy a munkaadó kiküdöttek választásánál olyan arányú -korteskedés folyik, amely városunk társadalmi életében hosszú időre káros nyomokat hagyna, arra az elhatározásra jutott, hogy a holnap megtartandó Munkásbiztositó Pénztári választásnál tagjainak teljes szabad kezet enged. A korteskedésben nem kiván részt venni; amennyiben a Bokor Adolf úrra vonatkozó összeférhetetlenségi esetet az állami munkásbiztositási hivatal által kivánja elbírálni. Szeged, 1913, április 26-án. Körmendy Mátyáfe, s. k. biz. jegyző. Pálfy Dániel, s. ik. elnök, — Összegyűjtik Mikszáth kiadatlan müveit. Gyakran bukkan fel most a Mikszáth KáLméii neve ott is, ahol ruam igen, fordult •elő: a riportok 'között. A ihaigyla'tekáról esik gyakorta szó ós érdekes szemmel kísérni, hogyan lebbent egyszerre az a név, amelynek nagy tulajdonosa nemrégiben még közöttünk járt, az ,időnek felette álló irodalomtörténeti régióba. Neve a halhatatlanok sorában, apró tárgyai, amelyeket a kegyeletes özvegy nemrégiben a Nemzeti Muzeumnak ajándékozott, közművelődésünk történetének kedves emlékei, a müvei pedig imár most ott állanak a Jnemteéti* (szellem kincsesházának ilegíertékesebb gyöngyei között, mikor teljes egészükben még inincsanek is rendbe szedve. Mikszáth Kálmán müvei közül tizennyolc uj kötet vár kiadásra. A nagy magyar író müveinek már/van egy gyűjteményes kiadása. Testes kötetet tesznek ki az öszegyüjtött munkák. Ezekhez fog most ujabb tizennyolc kötet. járulni. És |>ediig tizenhatot « Révai-cég ad" ki, kettőt ,pedig a Franklin-Társulat. Mikszáth ' Kálmán (Albert nevű fia a nagy író munkáiról a következőket mondotta: — Sajnos, ezzel a tizennyolc kötettel sem lehetett teljes Mikszáth-;kiadásit elérni. Igen •sok munkája boldogult ódesatyámnak elveszett. Biztos tudomásom vau róla, például, hogy színdarabokat is irt. Ezek a darabok még abból az időből valók, mikor inem volt széli tóban isimert neve. Ahová a darabokat benyújtotta, ott nem sok ügyet vetettek a kezdő iróra, Ki tudja, melyik színház, vagy melyik szerkesztőség lomtárában porladnak ezek a darabok. 'Egyéb müvei közül is sók elkallódott. A „Lapuij, a híres dudás" cimü elbeszélést véletlen szerencsének köszönhetjük. A „Vasárnapi Újság" egyik szerkesztőségi Íróasztalának egy -desz k!ah asade'kálba 'becsúszva bukkant rá valaki. Minden 'kutatást hasztalanná tesz (különben boldogult .'apámnak egy jéllemvonása: rendkívül szerény ember volt és semmi kéziratát nem tartotta értékesnek. Ami nem tetszett neki, eltépte és papirkasárba dobta. Csák azok a kéziratai maradták meg, amelyek nyomdába kerülték. — Broda tanár előadása. Vasárnap tartja meg nagyérdelkü előadását a szegedi Társadalomtudományi Társaság kiváló vendége, Broda Rezső dr., a párisi „École iibre" professzora. Előadásának cime: A felekezetnélküli erkölcstanitás Franciaországban. A táigy maga is méltán fölkeltheti a legnagyobb érdeklődést, de nemkevésbé vonzó az előadó személye is. Broda dr. négy nyelven megjelenő folyóiratot ad .ki, melyben az emberiség eiő'haladásának bizonyítékait tárja föl s elősegiti a termékeny eszméknek nemzetközi terjesztését. Ily óéiból utazza be maga is az egész világot. Már mindenik világrészben járt s ez idő szerint a balkáni államokban befejezett tanulmányútjáról tér vissza Párisba. ö alapította meg a haladás tapasztalatidnak nemzetközi kicserélésével foglalkozó intézetet. Ez .az intézet társadalmi és kulturálisj problémánk népszerüsitéséval foglalkozik. Broda tanár az eszmének leglelkesebb apostola. Gazdag tapasztalatainak feldolgozása német és francia nyelven jelent meg. Vasárnapi előadását, mely délelőtt tizenegyóraikor a Lloyd-társulat nagytermében lesz, szintén német (nyelven fogja megtartani. — Doktor Bro'da professzor vasárnap este félkilenc órakor a Tisza-kávéházban minden érdeklődőt szívesen lát eszmecseréire és a nemzetközi egyesületének szegedi fiókját óhajtja megalakítani. — A városi-párt ülése. A városi-párt április 29-én, kedden délután 6 órakor a Haggenmacher söresarnok külön termében ülést tart, melyre a párttagokat ez uton is meghívja az elnökség. Tárgy: a szerdai városi közgyűlés tárgysorozata, különösen a tisztviselői íizetésrendezés. — Petőfi-emléktábla egy sváb községben. A magyarsággal, a magyar kulturával való együttérzésének .megható példáját mutatja a temesimegyei Szabadfalu község, a mely május 25-én leplezi le azt az emléktáblát, amellyel a község hazafias sváb lakossága a szabadságharc nagy költője: Petőfi elekének áldoz. Vájjon mikor kapunk egyszer ehhez hasonló hírt valamelyik oláh faluból?! -- Házasság Fényes Béla dr volt szegedi, jelenleg budapesti ügyvéd május 4-én tartja esküvőjét Stromf Ignác leányával, Ilonkáival, Esztergomban. — Jubileum. Thöresz Jakab, a torontáli Biléd község érdemes jegyzője, a napokban ülte 25 éves szolgálati jubileumát. A község lakosai a közkedveltségnek örvendő jegyzőt élénk és bensőséges ovációban részesítették s az ünnepség előestéjén — iszerdán — fáklyásmenettel tisztelték meg. Csütörtökön ünnepi közgyűlésen méltatták a jegyző érdemeit, délben pedig a trillád} járás előkelőségeinek a részvételével díszebéd volt, — Székely Mihály lezuhant. A rákos repülőtéren állandó a szorgalmas .gyakorlás. Székely Mihály, aki a Rákos egyik leggyakorlotfab repülője, ima reggel egy negyed hiét órakor már künn volt a repülőtéren. Megtette a szükséges előkészületeket, aztán fölszállt saját szerkezetű, alsóüléses gépjén. A startot többen nézték. Székely könnyen és hiztosan indult. De a körülállók már az emelkedés pillanatában észrevették, hogv a gép jobboldali gurulókereke leválik a (tengelyről és tovább szalad a földön, mialatt a gép a levegőbe emelkedik. Szemtanuk becslése szerint, Székely mintegy nyolcvan méter magasságban lehetett. Igen szépen repült. Először -két kört csinált, aztán egy nyolcast és mikor ezt elvégezte, le akart szállani. De a kerék hiánya egyre balra billentette a gépet. Székely észrevette a hibát és hogy a leszállásnál baj ne essék, újra a magasba emelkedett. Két izben próbált óvatosan leszállani, de a ©ép egyensúlya mind a kétszer olyan zavart mutatott, hogy a 'leszállás a gép épsége érdekében nem volt bátorságos. Végre harmadszor megkockáztatta, hogy leszálljon. Óvatosan iparkodott földet érni, mégis megtörtént, hogy a tengely az egész gépet hirtelen megfordította és az aviatikust nagy ivben kidobta az ülésből. Szék él y mintegy négy méternyi távolságban zuhant a földre. A gép ezalatt .féloldalt bukott á földre. Az esés ereje leszakította a jobb szárnyat, a légcsavart pedig eltörte. Székely Mihály, akit Torday Árpád dr. egyetemi tanár megvizsgált, eszméletén volt, de szótlanul feküdt. Torday tanár utasította, hogy nyugodtan feküdjön és megtiltotta neki a beszédet. Suttogó hangon mégis annyit mondott, hogy fájdalmat nem érez sehol, törése Sincsen. A beteget sógornője ápolja. Torday dr. a nap folyamán ismétélten megvizsgálta. A baleset, mely Székelyre nézve remélhetően súlyosabb következménnyel nem jár, meglehetős anyagi kárt okozott a kiváló aviatikusnak. Az uj tipusu gépet, melyen ma (fölszállt, három hét óta negyedmagával készítette s mintegy tizenötezer koronát fektetett bele. A rendes repülőgépekői eltérően a gépnek szárnyai meg vannak szilárdítva s csupán a magassági irányitója és az oldalkormánya van meg. A motorja ötven lóerős. A gép tegnap este készült el s Székély ima akarta kipróbálni, annyival Inkább, mert részt akart venni vele az újvidéki repülő-ünnepen. A baleset által okozott kár meghaladja a kétezer koronát, azonban a gépet tiz nap alatt annyira helyre lehet állítani, hogy Székely, ha állapota megengedi, még részt vehet az újvidéki repülésen. — Stiiler tanár visszavonul. A budapesti zsidőkórház főorvosa, dr. Stiiler Bertalan udvari tanácsos, egyetemi tanár viszszavonul. A jeles belgyógyász a nyáron szabadságra megy, ahonnan visszatérve, többé nem foglalja el állását a kórháznál. Visszavonulásáról Stiiler Bertalan a következőket mondotta a Délmagyarország tudósítójának: