Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-03 / 77. szám

í 913. április 3. DÉLMAOYAROREZÁO gvar Szinház színészei Odtünöen játszák ezt a botondságot, a főszerepben Csontossal. Az előadás a közönségnek tetszett. * Döntés a debreceni szinház dolgában. Debrecen .város jog- és pénzügyi bizottsága tegnapi ülésén ugy .határozott, liogy java­solni fogja a közgyűlésnek a Beöthy László­val való szerződés megkötését. Mint Debre­cenből jelentik, a színház dolgában véglege­sen határozó városi közgyűlés április kilence­dikén lesz és bizonyos, liogy a közgyűlés igen nagy többséggel a bizottság javaslata értel­mében fog dönteni. A közgyűlés után aláír­ják a szerződést .és azonnal 'hozzáfognak a színházi építkezések előkészítéséhez, hogy október 15-én Beöthy László társulata bevo­nulhasson az átalakított debreceni színházba. * Tűzoltók előadása a színházban. A tűzoltók javára ez évben is előadás lesz a színházban. Az .előadás egyik érdekessége az ünnepi prológ lesz, .melyet öt hatásos élő­kép fog kisérni. — Az élőképek összeállítá­sára már nagyban folynak az előkészületek. — Az előadás április 8-án, jövő kedden este lesz ibérletszünetben. A bérlők jogait .szom­bat délig tartják fönn. Az előadásra jegyek pénteken reggeltől kezdve a tűzoltó lakta­nyában k aplhatók. * Zigomár III. Zigomárnak, a nagyszerű detektivd-rámának harmadik részét mutatja be péntektől az Uránia szinház, a.mely egye­dül jogosult a III. rész játszására. Az Urá­nia pénteken már .a III. részt játsza, amely a nagyszerű detektivtörténet legérdekesebb része. Ez a rész egészen ugy, míg az I. ós II. részt már több ízben játszották, tavaly az Uránia- és Vass-szinházak. Épen ezért az Urániáiban délután 4 órától folytatólagosan látható a dráma. Jegyeket előjegyez a pénz­tár. Legjobb színházi cukorkék Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Jelzálogkölcsönt. földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Általános Bank R u d o 8 f-t és* 5. szám. NEMENYINE FOG MŰVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül, 522 • IS Munkanélküli munkások a főkapitány előtt. — Felirat a belügyminiszterhez. — (Saját tudósítónktól.) A munkanélküli­ség kezd országos tünetté válni. Az emberek százával járna'k-kelnek tétlenül. Odahaza éhezik a családjuk, mert nincs enni való, szü­netel a munka. A gyárak a gazdasági és ipari válság következtében csökkentik az üzemet, építkezés nincs sehol és a munkás­kezek tétlenségre vannak kárhoztatva. A balkáni háború, mely jórészben okozója en­nek a nyomorúságnak, még most sem akar megszűnni. Különösen érezhető a munkásnyomor itt Szegeden, ahol több mint másfélezer építő­munka s van. Itt is állandóan növekedik a munkanélküliség és ezzel kapcsolatban a sze­génység és az elkeseredés. A szociáldemok­rata párt, már beadványban fordult a váro­si közgyűléshez és kérte a munkanélküli munkások támogatását. A közgyűlés meg is szavazott ezer korona támogatást, anna'k a 385 munkásnak a részére, akik a hatóság megállapítása szerint munka nélkül vannak. Azonban igy nem lehet ezt a szomorú ügyet megoldani. Először is sokkal több munka­nélküli ember van Szegeden, .mint 385; má­sodszor ha csak ennyi volna, akkor is egy emberre körülbelü három korona jutna, ami nevetségesen csekély összeg olyan esetben, amikor a munkás hónapokig kereset nélkül van és éhezik a családja. Amit tehát eddig a város a munkanélküliség enyhítésére tett, az számba sem vehető, jelentéktelen semmi­ség. A szociáldemokrata párt arra is gon­dolt, hogy a város középitkezéseit az idén j végeztessék és ilyen módon enyhítsem a vá- ' ros a munkások kétségbeesett helyzetén. A város azonban óriási építkezései programjá­ból alig tud valamit megvalósítani ebben az évben a nagy pénzhiány miatt. És ez igy van máshol is: országszerte. Ellenben a kül­földön más viszonyok vannak. Romániában például már nagyban folynak az építkezések és itt szívesen látnák az ügyes magyar mun­kást. Mennének is szívesen a munkások kül­földre dolgozni, csakhogy éhező családjukon segítsenek. De nem mehetnék, mert a kiván­dorlást megtiltja egy szigorú belügyminisz­teri rendelet, amely januárban jelent meg, a balkáni, háborús állapotok következtében. Ez a rendelet a háborús helyzetre való te­kintettel, eltiltja, hogy a negyvenkét éven aluli férfiaknak a hatóság külföldre szóló út­levelet állítson ki. Természetes, hogy az az utas, akinek sók pénze és első osztályú je­gye van, az méhet külföldre a plüss-divá­nyu kupékban útlevél nélkül is, a munkáso­kat azonban visszakergetik a határról. A szegedi munkások éppen ezért szer­dán délelőtt félkilenc órákor értekezletet tar­tottak a Munkás-Otthonban és elhatározták, hogy küldöttségileg a főkapitány elé járul­nak és megkérik, hagy valamiképen legyen a* munkások segítségére abban, hogy a kül­földre mehessenek dolgozni. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány ma délelőtt 11 órakor fogadta a munkások száz tagu küldöttségét a városháza közgyűlési termében. Varsandán László, a küldöttség szónoka ismertette az építőmunkások kí­vánságát. Előadta, hogy Szegeden hónapok óta pang a vállalkozás, amely különösen az épitőmunkásokat sújtja. Az építőmunkások nagy része ia Balkánon kaphatna munkát, de az útlevél kiadási tilalom miatt nem hagy­hatják el az országot. Kérte, hogy a ható­ság ne gátolja meg az útlevél kiadását; kü­lönösen a családos munkásoknál. A főkapitány válaszában a legnagyobb készséggel jelentette ki, hogy szívesen tesz meg mindent a munkások érdekében, de az útlevél kiadását ,a belügyminiszter tiltotta meg, tehát csak a belügyminiszter engedheti meg ismét. Azt azonban megígérte a mun­kásoknak, hogy sürgős fölterjesztésben fog­ja a város kérni erre a minisztert. Meg is fo­galmazta mindjárt a fölterjesztést a főkapi­tány, amely a következőkép szól: Nagyméltóságú belügyminiszter ur' Az útlevelek kiadása a fegyveres erő köte­lékébe tartozó egyének részére ideiglenesen, beszúrni:. A munkanélküliség a nyomasztó pénzügyi viszonyok folytán általános, de •légóobiban- érzik az épitömuulkások, mert városunkban ezidőszerint csalt két búz épül s igy .az építőmunkások zöme, körül­belül 1000-1200 ember, hónapok óta munka-, kenyér nélkül van, nyomorral küzd. Hely­zetükön segítendő, mivel hajlandók volná­nak külföldön, például Bulgáriában, Ro­mániában munkát ikeresni, de ez lehetetlen az ut levélrend elet miatt. Ennélfogva azon kérést terjesztjük elő, hogy az építőmun­kások részére, akik Szegeden családdal bír­nak s igy megszöikésüktől tartani nem le­het s akik meghatározott helyre biztos munkára mennék, az útlevél kiadását kivé­telesen megadni méltóztassék. A belügyminiszter valószínűleg fel fogja függeszteni a szigorú rendeletet. BisBHsaBB0BBH«BaBBBr,.BBaEB3BBBa«ieaBBBBBHaB8is>asaBaaaB Alkalmi árusok fenyegetik a szegedi kereskedelmet. — Nyilatkozik Perjéssy László kamarai titkár. — (Saját tudósít ónktól.) A mai postával egy helybeli levelet kaptunk, amelyben több szegedi kereskedő elpanaszolja, hogy áz utóbbi időben Szegeden gomba módon sza­porodnak el :az alkalmi árusítók, akik visz­szamaradt, olcsó portékákat adnak el és nagy ártalmára vannak ezzel a szegedi kereske­delemnek. A levelet itt adju'k közzé: Igentisztelt Szerkesztő Ur! Annyira köztudomásu dolog, hogy csak futólag 'említjük tel, .milyen nehéz a gaz­dasági és a pénzügyi helyzet ma ebiben az országban. .Az is természetes, hogy ezt elő­ször is a " kereskedőik sinylik meg. Éhez já­rni még mostanában olyan sérelem itten Szegeden, amely majdnem elviselhetetlen­né teszi a kereskedők helyzetét. Sehol az országban nem engedélyeznek annyi „al­kalmi árusítás"-t, mint ebben a városban, akol az intelligens vásárló közönség ugy is olyan csekély százaléka a lakoságná'k. Az utóbbi idő-ben óriási mértékben sza­porodnak >al a város legfrekventáltabb he­lyein a parti- vagy alkalmi árusítások, a hol a vevőnek nagyon olcsó, de majdnem hasznavehetetlen árukat varrnak a nyalká­ba, csupa olyan árukat, amelyeket az el­adók legjobb esetben csődtömegből vásá­roltak, de legtöbbször Budapestről hozzák, ahol mint visszamaradt, régi árukat potom árért vették össze. lA közönség ezt természe­tesen nem tudja és nagy előszeretettel ke­resi fel .a-z ilyen üzleteket, az állandó, sze­gedi kereskedőknek ezzel mérhetetlen káro­kat okozva. Mi, szegedi lakosok, szegedi adófizető polgárok vagyunk és igy garancia ez a sze­gedi közönségnek arra nézve, hogy rossz árut nem adunk el a saját érdekünkben, mert máskor az a vevő nem jön hozzánk. Az alkalmi árusítók azonban, akiket a sze­gedi iparhatóság velünk szemben, szegedi Megérkeztek a legújabb tavaszi férfifilfönySk, gyermek­ruhák, férfi- és női Raglánok; lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI gggg; SSK Kérjük cégünkre ügyelni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom