Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-25 / 96. szám

12 "" DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 27. litika egén összegyűl emiett kotnor felhőket békeszeretetével elriaszthatja, de minden veszedelem zudulbat a .felhőkből egész Eu­rópára, ha a cár meginog az ő kitartásá­ban, meginog az ő békeszeretetében. Nem Szkutari elestét öl, nem is Nikita merész fogadkozásaitól, hanem Pétervár­tól függ Európa békéje. Ámde Pétervár rejtélyes viselkedése nem sok jóval biztat. A nagyhatalmiak flot­tademonstrációjában Oroszország csak képiegesen — in effigie — vett részt. Egyetlenegy hadihajóját sem küldte a kék Adriára, az al'bán vizekre. Egy kis zász­lócska, francia hadihajón lengő zászlócs­ka képviselte mindössze a nagy, a hatal­mas orosz birodalmat. (Erős a gyianunk, hogy ez ,a zász'lócska ás nem annyira zász­ló, minit inkább biztató jel volt. Biztató jel Oroszország részéről Montenegró sza­mára. A szegedi rendőrség fejlesztése. — Az államsegély kiosztása. — A beje­lentő-hivatal felállítása. — A rendőrségi palota eszméje. — (Saját tudósítónktól.) Ugy látszik, a bel­ügyminisztériumban komolyan foglalkoznak már a vidéki rendőrségek államosításának kérdésével. Legalább is. erre enged következ­tetni az a körülmény, hogy ja miniszter meg­tesz mindent már is a rendőrségek fejlesz­tésének érdekében. Nem rég megadta a sze­gedi rendőrség számára a kért 32.000 korona államsegélyt, ,most pedig megengedte a beje­lentő hivatal fölállítását. Az államsegély fölhasználására nézve a számvevőség ma készítette el javaslatát. E szerint a javaslat szerint a segélyösszeg a következő célokra lenne fordítandó: A rendőri szakoktatásra 800 korona. A detektivszolgálat ellátására a már meglevő hat polgári biztoson kívül még hat állás szervezendő. Ez 6360 korona az idei félévre, leszámítva a szervezéssel eltelt időt. Rendel­kezési alapra a főkapitánynak 1000 korona. A rendőrség egyik legfontosabb és leg­nehezebb föladata az elkövetett bűncselek­mények. ismeretlen tetteseinek kinyomozása. idén zsurokat. A családi állapotomban beállt változás ... , , ő (hogy az úrnőt a ktnos vallomástól megkímélje): Hja, tudom, tudom. Hallottam beszélni a városban. Az urnő (poláris hidegséggel): Beszélik? ö: Dehogy. Csak ugy hallottam. (Fölkel.) Az urnő (a legnagyobb melegséggel): Már megy? ő: Igen, dolgom van. Kezét csókolom, cságos asszonyom. Javulást 'kívánok a kis ... a kis ... i Az urnő: Lajos. ő: A kis Lajosnak. (Ragyogó arccal.) Tudja ráfér. Mostanában' a gyermekhalandó­ság .. . (Kimegy. A leány kikíséri.) A leány (künn): ön, ugy látszik, ,nem tudja, hogy dr. Konopisthy udvari tanácsos és hogy nejének habár el is vált tőle, a mél­tóságos cim jár. ö: Igen? Ezt nem tudtam. A leány: Rosszul esett néki, hogy ön ilyen módon éreztette vele, hogy már nem tartózik a férjéhez. Jónapot. (A faképnél hagyja.) ö: Ma pechem volt. (Az igazi szobaleány jön és kinyitja az ajtót neki.) Ő: Kezét csókolom, nagysád. (Elmegy.) A tizenkét detektív két csoportba osztatnék, mindegyiknek élén állana csoportvezetőként a legügyesebb 400—400 korona fizetési több­lettel. 2160 koronát vesz igénybe az eddigi detektívek illetménykiegészitése. 130 koronát a tiszthelyettesé. A rendőrlegénység illet­ménykiegészitésére. Van 13 őrsvezető, 1 őr­mester, 1 központi, 2 tanyai lovas őrsveze­tő, 48 első osztályú, 44 másod- és 23 har­madosztályú rendőr, 9 központi és 16 tanyai lovasrendőr. Egyenkint 130 koronával véve illetményük kiegészítését, ez 20,540 korona. A miniszteri rendelet nem tartja az ál­lamsegélyben részesithetőknek azokat, akik a rendőrlétszámlba vannak ugyan fölvéve, de nem rendőri, hanem szolgai, kézbesítői mun­kát végeznek. Ezeket, heten vannak, a javas­lat nem is vette figyelembe. Az államsegélyből illetménykiegészités­ben csak azok részesülnek, akik az idei év május elsején szolgálatban állanak. A terve­zet egyébként a közgyűlés elé kerül s vég­eredményben a miniszter hagyja azt jóvá. A bejelentő hivatal fölállitására, mélyet november l-re engedélyezett a belügyminisz­ter, már nagyban folynak a rendőrségen az előkészületek. November elsején kezdi meg a bejelentő hivatal működésiét, de hogy hol lesz ez az uj hivatal, az egyelőre titok; ez: édes titok, amit senkinek meg nem súgnának. Még pedig azért nem, mert — megvalljuk,,— maga a főkapitány ur sem tudja, hogy hol lehetne elhelyezni a bejelentő hivatalt? A városházán nem, .a bérházban nem; a java­dalmi palotában nem; a vásárcsarnokban nem; a fogadalmi templomiban nem; a má­sodik városházán szintén, ennyi bizonyos. Fölmerült tehát ismét a rendőrségen a rend­őrségi palota eszméje. Ez a terv tavaly kö­zel állt a megvalósuláshoz! A rendőrség ré­szére a volt városi leányiskola Tisza Lajos­köruti épületét szemelték ki s a mérnökség már a szükséges átalakítási tervezetet is megcsinálta. Közbejött azonban a városi 'ke­reskedelmi iskola fölállítása s a leányiskola épületét ez hódította el a rendőrségtől. Tehát a rendőrség kénytelen tovább is régi helyén szorongani. A főkapitányt azzal vigasztalták meg, hogy nemsokára (megoldják úgyis a második városháza kérdését, amikor min­dén tekintetben megfelelő helyhez jut a rendőrség is. Most azonban közbe jött még a bejelen­tő hivatal fölállítása is, ami még sürgősebbé teszi a rendőrség elhelyezésének megoldá­sát. : , ! A második városháza építésére legjobb esetben is csak hosszú esztendők után ke­rülhet sor. Addig pedig nem lőhet elviselni a helyszűkével járó szakadatlan kellemetlen­ségeket. A városnak vannak épületei, ame­lyek kevés átilaikitással megfelelő hajlékot .ad­hatnának a rendőrségnek. Ezek közül óhajt­ják kiválasztani a legalkalmasabbat. Minden­esetre azonban legjobb volna, ha erre a célra egy külön palotát építenének, mert ha a rend­őrséget egy nem erre a célra készült helyre tennék, megint csak panaszok lennének. Ara­don és Makón is és más nagyobb városok­ban is, a rendőrség számára teljesen külön épület van. . i Tovább tart a"; török-bolgár fegyver­szünet. Konstantinápolyból hivatalosan jelentik, hogy Törökország és Bulgária között a fegy­verszünetet az eddigi föltételekkel május 4-ig meghosszabbították. Katonai repülőtér Mosonmegyében. Győrből írják: Tegnap óta érdekes vendégei vannak a mosonmegyei1 Pándorfalunak. A falu határában a hadügyi léggömb- és repülőgép­osztály parancsnoksága katonai pilóták ki­képzésére gyakorlóteret létesített. A hét ele­jén megérkeztek már a repülőgépek Fischa­mendiből egy-egy aviatikuissall. A katonai pi­lóta-iskola 5 repülőgéppel hat tisztből ós 20 főből álló legénységgel már megkezdte gya­korlatait, Blaschke Fülöp főhadnagy vezeté­sével. A gyakorlatok délelőtt 10 órától dél­után 4 óráig tartanak naponkint. Győzött a belga tömegsztrájk. — Újra dolgozik félmillió ember. — (Saját tudósítónktól.) Tíz napi hatalmas küzdelem után győzött a belga munkásság politikai tömegsztrájkja. Egész Európa és az egész világ proletársága nézte figyelő szem­mel tiz napon keresztül a Belgiumból érkező híreket. A világ proletárságának minden gondolata, minden szivdobbanása ott vöit a belga munkásság harcában. Mindenütt egy­formán lelkesedett a munkásság a belga proletárok csodálatos szívósságán, páratlan kitartásán, amellyel a faarcot előkészítette, a csatát végigkíizdötte és most a győzelmet ki,verekedte. A helyzet sokáig az volt, iiogy a roppant erőfeszítés még sem lesz elegen­dő, a minden áldozatkészségre kapható ki­tartás mégis ellanyhul, amikor számbavették azokat a hatalmas erőket, amikkel Belgium proletárságának meg kellett küzdenie. És most mégis győzedelmeskedett a belga mun­kásság. A reakciósságában konokul kitartó kleri'kálizmus derekát megtörte a roham és az a kormány, amelyik előbb kijelentette, hogy a tömegsztrájlk kényszeritő erőszakos­ságának hatása alatt semmi engedményre nem kapható, most mégis kénytelen volt tár­gyalni. A világhistőria érdekes fejezete játszó­dott le az alatt a tiz nap alatt. Olyan tömeg­mozgalom bontakozott ki a világ szeme előtt, aminőhöz hasonló még sohasem volt. Majd félmillió ember szüntette be Belgium­ban a munkát. A kamara tegnapi ülésén a koronány el­fogadta a szabadtel viü Masson napirendijét, a melynek első része szerint a képviselőház tu­domásul veszi, hogy a községi és tartományi választójog megvitatására összeülő bizottság a törvényhozó testületek választójogának a revíziójával is foglalkozni fo. Ezlt a részt a képviselőiház egyhangúan elfogadta, csak Broqueville miniszterei nők szavazott ellene. Ez nem jelent kevesebbet, minthogy a kor­mány beleegyezik abfba, hogy a bizottság tár­gyalja a képviselőiházi választójogot. A sztrájk sikerét nagyon jól mutatja, hogy Woeste, a klerikálisok igazi vezére egyetlen szóval sem vett részit a vitában. Ez a hatá­rozat azt jelenti, hogy a miniszterelnök: a jegyzőkönyviből kiitönült szavai a Választó­jogról, most már ujiból helyreállittatlta'k és hitelesítőid tek- A klerikális Libáért javasla­tát, amely helyteleníti a tömegsztrájkot, a szahiadelviipárt szavazatainak segítségéivel elfogadták. Néhány radikális tartózkodott a szavazástól. A közvélemény a miniszterelnök kitörült szavain'ák a jegyzőkönyvbe való új­bóli fölvételét a kormány visszaivonulásánák tekinti. A szociáldemokrata képviselőik parla­menti frakciója kiáltványt intézett a belga .munkássághoz, amelynek a tartalma a kö­vetkező: A képviselőiház egyhangúan hitele­sítette a kormánynak azt a kijelentését, a melynek a jelentőségét a munkásság képvise­lői már ezelőtt is elismerték. Ilyen körülmé­nyek között a parlamenti frakciónak az az egyihangu véleménye, Ihogy a munkáspártnak a kongresszusát haladéktalanul egybe kell hivni. A történtek után a sztrájkbizottság hosz­szu vita után egyhangúlag a sztrájk beszün­tetése mellett határozott. A pártkongresz­sznst csütörtökön távirat utján hívják egylbe és a szrájkbizottság ott határozati javasla­tot terjeszt elő, amely a következőket mond­ja: A sztrájkbizottság üdvözli a sztrájkoló munkásságot, amelynek szolidaritása és fe­gyelme meggyőzte ia közvéleményt a válasz­tójogi reform halaszthatatlanságáról és rá­fcényszeri'tette a kormányt annak kijelenté­sére, hogy a kiküldött bizottság nemcsak a községi és tartományi, hanem a képviselő­házi választójoggal is foglalkozni fog. Ezért a /bizottság a kongresszusnak ajánlaná fogja a sztrájk rögtöni megszüntetését. Harmadszor szállott most sikra a belga proletárság politikai jogaiért. Először 1893.

Next

/
Oldalképek
Tartalom