Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-24 / 95. szám

1913. április 24. DÉLMAGYARORSZ'ÁG 11 HÍREK. Szegedi kalendárium. Csütörtök IDŐJÁRÁS: A meteoroló­giai intézet jelentése sze­^ rint: Enyhe idő 'várható, fi helyenkint esővel, vagy zi­^f vatarral. — Síi rgönyprog­nózis: Enyhe, sok helyütt csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet: 14.2 C fok. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 ómkor Könnyei Bélával „Kornemllei hamnggk", opera. Bérletszünet. 25 százalékos helyáreme­léssel. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve „Az utolsó arany". Dráma 3 felvo­násban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „Az álarcos próféta." Dráma 3 felvonásban. KORZÓ-MOZI: Délután öt órától kezdve a „Pokol". 5 felvonásban. EDISON-MOZGÓ: Délután öt órától kezdve „Treff Bűbe, vagy Enyém a halott." Hajnali séta. (Saját tudósítónktól.) Le fogom irni egy hajnali sétámat, vagyis azt, hogy milyen is Szegeti város .hajnala. Azoknak a kedveért, akik későn kelők. Akik hajnaliban .még a má­sik oMainkra fordulnak, nem a hajnal elleni tüntetés okából, hanem a-zért, mert szeretik a kényelmet, va.gy azéilt, ineijt, ia\ napi £ njal­gyon is megtoldották az éj óráival, vagy azért, mert tudják, hogy nem Igaz, hoigy „aki korán kel, aranyat lel." Pláne a mos­tani zavaros időtben, amikor az Osztrák-ma­gyar bank páncólszo bálban pilhennek az ara­nyak s nem gurulnak az utcán kora hajnal­iban. Nem is ezért a közmondásos, de föltét­lenül kétes aranyért indultain az én hajnali sétámra. Magáért a hajnalért készültein sé­tára. Az aranyiévegőjii, virágillatos, szín­pompás [hajnalért. Az emibereklbenj, akikkel találkoztam, nem sok örömöm telt. Mind szegény emlberek. Főleg újságot, péksüteményt kiihordó e ml ve­rek, akikről lerí a szegénység. A szegénység látása pedig elszomorító. A verebek fülbántó csiripelése sem valami kedves zene. Mar kezdtem megbánni, hogy miért is keltem én fel hajnalban, vagy ha már fel­ikeltem, miért is in/eltoltam neki a városnak. Minek hajnalban sétálni? Ha már niem tud­tam, vagy nem akartam aludni, miért nem vettem elő otthon inkább valami jó köny­vet? S ha már annyira érdekel a. hajnal, miért nem kerestem elő valamelyik könyviből a hajnal, a rózsaujjú hajnal szép, költői leí­rását? Milyen szépen irta le pl. Homieros a ihajmalt! De nemcsak ő. Nincs utleiró, vagy regényíró, ki a 'hajnalt meg ne énekelte vol­na. ; ÍM H Sétám közben ugy tapasztaltam, hogy a hajnal is csak papiroson szép. Mint, mond­juk a falu. Az isteni, a romlatlan falu. Mikor meg nagyneihezen hozzájutunk egy kis fala­záshoz, mit látunk? A legyek majd megeszik az embert, a por majd megfojt, vagy pedig a sáribafnlás veszedelme fenyeget. Vize édes, vagy meszes, de mindenképpen rossz. Míg igy elégedetlenkedtem, bilborha bo­rult az egész keleti égiboltozat. Gyönyörű lát­vány! Mint valami óriási rózsának a szirma az égen. Megbékültem. Mégis csak szép a hajnal. Igaza van a jó, öreg Homerosnalk s mindenkinek, aki megénekelte az ifjú, a bá­jos hajnalt, a. nap, a ragyogó nap biiborruiliás előhi riiökét. Tele tüdővel szívtam a friss reg­geli, ózomllus, balzsamos levegőt. Milyen jó is, hogy fölkeltem! Milyen jó is, hogy most itt sétálok az utcán! Nem csodálkoztam már, hogy minden valamirevaló költő megénekli a hajnalt. A milyen hangulatiban voltam, én is megéne­keltem volna. Deihát én nem vagyok költő! Merengésemből és iköltői hangulatomból egy kapuzár nyikongása. riasztott fel. S a ka­pun kilépett a próza. A legridegebb próza. Egy házmester és egy seprő képében. A ház­mester elkezdett söpörni. Meggyorsítottam a lépteimet, mert éktelen port vert fel. Mire a másik ház elé értem, már ott is egy házmes­ter, egy seprő és sok-sck undorító por. Egy harmadik, negyedik, tizedik házmester. Egy egész utcányi házmester. Már tele van a vá­ros, de nem akácfavirággal, hanem házmes­terrel, söprüvel és porral. Aztán előtűnt egy egész hadsereg utcaseprő. A városi köztisz­tasági hivatal katonái . . . Szerencsémre a gőzfürdő elé értem. Még nagyolib szerencsémre ép akkor nyitották s én menekültem — a hajnal elől. Tanuljatok elbből szegedd férfiak, asszo­nyok s ne sétáljatok, hanem aludjatok — haj n albán! — Mikor zárják az üzleteket Szegeden? Az Országos Magyar Kereskedelmi Egye­sülés szegedi kerülete tegnap este 6 órakor Obláth Lipót elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen részt vettek: Dannér János, Eisner Ig­nác, Glücksthal Laijos, Reitzer Lipót, Rosen­feld Nándor és Wagner Gusztáv bizottsági tagok, továbbá Vermes Zsigmond titkár. El­nök közli a megjelentekkel, hogy a központ megvitatás, végett lekiildötte az üzleti zár­órára vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá ismertette a nagyváradi, kerület azon, kezde­ményező lépését, ihogy az OMKE indítson mozgalmat az iránt, hogy az árukereskedők detailban történő eladásaiknál a vásárló közönséget bizonyos előre meghatározott fi­zetési határidők pontos betartására szorít­sák. Élénk eszmecsere indult meg e két tárgyban és a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy sérelmes az üzleti zár­órára vonatkozó törvényjavaslat azon ren­delkezése, hogy szombaton és ünnepnapok előtt este már 6 órakor az üzletek .bezáras­sanak, nem tartja a bizottság .helyén való­nak ezt már csak azért sem, mert nyáron főleg a munkások majdnem kizárólag csak akkor szerezhetik be szükségleteiket. A tör­vényjavaslat az üzleti záróráknak későbbre váló kitolását bizonyos esetekben lehetővé teszi, azonban ilyenkor kötelező ennek hiva­talos bejelentése; a bizottság a leltározás és költözködéseknél a bejelentési kötelezettsé­get helyén valónak tartja, azonban pl. a gya­kori vásároknál nem, mert ez sok utánjárást igényel és a kereskedőket elvonja a hivatá­suktól, A nagyváradi kerület által .fölvetett eszmét a bizottság a gyakorlatban .kivihe­tetlennek tartja, mert nem hiszi érvényesit­hetőnék a jelzett módon való bitel-megszori­tást. — Az ajánlott levél föladásának egy­szerüsitese. A posta- és táviróigazgatóság közlése szerint május 1-től kezdve egysze­rűbb módon adhatjuk föl ajánlott levelein­ket. A posta ugyanis 16 és 35 filléres boríté­kokat bocsát ki ajánlott levelekhez, amelye­ket bármely levélgyűjtő-szekrénybe belelhet dobni s ha a föladó kívánja, utólagosan elis­mervényt kaphat leveléről az illetékes pos­tahivatalnál kellő igazolás után. Ugyanilyen módon közönséges borítékba zárt ajánlott Le­velet is lehet föladni, csakhogy akkor színes ceruzával feltűnően jelezni, kell, hogy a levél ajánlott. Ha a levélre akár súlyánál, akár rendeltetési helyénél fogva több bélyeg kell, mint 16, illetőleg 35 fillér, akkor külön bé­lyeggel kell kiegészíteni, ha pedig a föladó elmulasztja ezt, a levelet közönséges levél­ként kézbesítik. — A szegedi tavaszi lóverseny. Május 11-én és 12-tén tartja meg a szegedi gazdasá­gi egyesület az idei tavaszi lóversenyeket. E két ló verseny napra az egyesület bérbeadja a tribünvendéglőt. A bérelni szándékozók 27-ig adhatják be ajánlataikat a gazdasági egye­sület titkári hivatalába. x Az áprilisi vihar és a termés. Az 1850-uki esztendő óta nem volt olyan viharos és fagyos április, mint az idén. Az egy hé­tig tairtó zord viharcík .és fagyok erősen m >g­'döblhentették a gazdákat, akik már-már ugy hitték, ili.ogy egész termésük tönkremegy a rettenetes időjárásban. Már legutóbbi szá­miunkban közöltük, hogy egyes vidékekről ér­kezett hirek szerint a károk korántsem oly nagyok, amiint a.zt az ijedelem óráiban hit­ték. Most pedig a fölídmivolésügyi miniszté­rium hivatalos jelentése nyugtat meg aiffelől, hogy a vihar, noha okozott károkat, mégsem pusztitött akora mértékben, hogy a szenve­dett veszteséget ki ne lőhetne heverni A je­lentésből kitűnik, hogy bár egyes vidékeken nagydbb mérvű károsodás történt, általában és átlagban az egész országiban a megdöbbe­nésből származó aggodalom jóval nagyobb volt, miint maga a károsodás, amit az abnor­mális időjárás okozott, A jelentés szerint a fa.gy különösen a| korai gyümölcsben ttett kárt, míg a gabonafélék a. legtöbb helyen alig szátmjha,vehető mértékben romoltak meg. A részletes jelentésiből kitűnik, hogy a Duna­Tisza közén, Bácsíbodrog, Csongrád, Heves, Jásznagykunszölnok ós Pestpilis vármegyék­ben a kár kalászosokban úgyszólván semmi, ellenben a gyümölcsben, lóherében és hieer­nefélékben átlag húsz-harminc százalék. A Duna johbpartján, Baranya-, Fejér-, Győr-, Komárom-, Somogy-, Mason-, Sopron-, Tol­na-, V.as-, Veszprém- és Zalamegyékil>en a búzában nem esett kár, keveset szenvedett az árpa és a zaJb, mig a gyümölcsök és a répa nagyrséze elfagyott, A Duna balpartján, Ár­Va-, Esztergom-, Hont-, Nógrád-, Nyitra-, Po­zsony- és Zólyommegyékben az őszi gaboná­ban nincs kár, a gyümölcsökben átlag ötven százalékos a károsodás. És igy tovább, egy­másután számol be a jelentés a Tisza jobb­partján, a Tisza balpartján, a Tisza-Maros szögén, a Királyhágón tiul lévő vármegyék termésének állásáról, amiből kitűnik, hogy jórészt inkább a gyümölcs szenvedte meg a vihart és a fagyot, mint a gabona. Szőlőben az ország minden részében jelentékeny a ká­rosodás, sók helyütt a fagy a fakadó szőlőrii­gyek nyolcvan százalékát tönkretette. — Bővítik a szegedi kaszárnyákat. Katonai és polgári kiküldöttekből álló vegyes bizottság foglalkozik legközelebb a szegedi kaszárnyák, elsősorban a huszár kaszárnya kibővítésével. Ez a bővités több százezer ko­rona költséggel jár majd. Szó van ugyanis arról, hogy a huszárkaszárnyához uj helyi­ségeket csatoljanak, telepén uj istállókat építsenek, de egyúttal arról is, hogy megfe­lelő építkezéssel kibővítsék a többi kaszár­nyát is. Szükségessé teszi ezeket nem csu­pán az uj véderőtörvény, amely az újonc­BtitonfótfrloH láTelefon 515. sok pénzt takaríthatnak meg, ha szükségletüket első kézből szerzik be. Erre alkalmat nyújt a most alakult „Cgyesült pasztalosok gutorraktára," (Szeged, Tisza Lajos-körut 19., Kertész-féle péküzlettel szemben), ahol kizárólag helybeli, elsőrendű asztalosmesterek ké szitményei, mindenfélekivitelben, rtózletfizstósre is kaphatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom