Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-20 / 92. szám

Í4 DÉLMAQYARORSZÁQ 1913. április 20. KÖZGAZDASAG. Vetésállás a Délvidéken. (Saját tudósítónktól.) A vetésállásró szóló jelentések részletesen megemlékeznek arról a valósággal katasztrofális időjárásról mely az utóbbi napokban az egész kontinen­sen dühöngött. A -több napos hó és fagy a vetésekre természetesen nem maradhatott hatás nélkül. A már erőteljesen kifejtett őszi vetések általában elég jól ellenállottak a fagy­nak, mig a tavasziakban helyenkint nagy ká­rok tapasztalhatók.. Mindazonáltal konstatál­ható, hogy .az abnormis időjárás a gabona­félékben nagyobb károkat nem okozott, leg­följebb a tavaszi vetések fejlődését vetette vissza egy-két-hétre. Viszont sok helyen, a hótakaró által' előidézett nedvesség csak •használt a 'vetéseknek. Inkább szenvedtek a takarmányfélék, mint lóhere, lucerna, bükköny," amelyeknek fejlődése sok helyen -már annyira előrehaladt, hogy majdnem kaszálhatok voltak. Termé szetesen a fagy következtében ezek a nővé nyék most visszamaradtak. Összes jelentéseink azonban egyérteh miiek abban, hogy a hó és fagy helyrehozha­tatlan károkat okozott a gyümölcsösökben. Különösen áll ez az Alföldre és a Délvidékre, ahol a gyümölcsfák -már pompás virágzás­ban voltak. Általában mondható, hogy a korai gyümölcs 80 százaléka elfagyott. Az ország északi részeiben kisebb a kár,.minthogy ott a gyümölcsösök még alig virágoztak. Sok kárt okozott a fagy .a szőlőkben is, főképp ott, aholi már rügyek fejlődtek. A kár hozzávetőleg 15—20 százalékra tehető. Természetes, hogy -a rendkívül kedve­zőtlen időjárás a mezei -munkálatokat is -kés­leltette. Szegeden és Csongrádmegyében a csak­nem három napon át tartó mostoha időjárás, elsősorban és megemlítésre méltó mérték­ben, csakis a gyümölcsféléknek ártott. A kár itt mindenesetre jelentékeny, de semmieset­re nem katasztrófa. Még a legérzékenyebb gyümölcsnél, a baracknál sem becsülik több­re a károsodást 30—40 százaléknál, a sző­lőnél alig 10—15 százalékra. A gabonane­müekre, amennyiben a legközelebbi napok időjárása megfelelő lesz, a hó inkább hasz­nosnak mondható, amennyiben a föld meg­kapta a rég óhajtott bőséges nedvességet. Ugy az őszi, mint a tavaszi vetések állása vidékünkön általánosan- kedvezőnek mond­ahtó. A Bácskában, különösen Torontálban sem kímélte meg az országos hó és fagy a vetéseket, mely utóbbi annyira jelentékte­len, hogy -a gyümölcsösöket kivéve, alig oko­zott számottevő kárt. A gabona nem üek-ben semmi kár sincs, buza és tavaszi elég jól áll, a tengerit most ültetik. Temesmegyében a vetések állása ma a következő: Buza egyelőre meglehetősen jól áll; a fejlődés nagyon előrehaladott. A hava­zás Inkább előnyös volt, mert némileg visz­szatartja a gyors fejlődést. Zabból az eddigi területből csak 70 százalék kelt ki -és azt hisszük, hogy a -mostani csapadék folytán a visszamaradt rész is ki fo-g kelni. Árpa: Az őszi vetés meglehetősen jó, a tavaszi azon­ban az utolsó hideg idők következtében so­kat szenvedett. Tengeri egyharmada már ül­tetve lett; ,az időjárás inkább hátrányos. Aradmegyében és Csanádban az őszi vetések területe átlagban 20 százalékkal ki­sebb a tavalyinál. A korai vetések elég jók­nak bizonyultak, rnig a későbbiek között meglehetősen sok a gyönge és ritka vetés, kü­lönösen ama talajban, mely a tulsok nedves­ség iniatt szenvedett. A tavaszi vetési mun­kálatok igen kedvező -időjárás mellett men­tek végbe, a kilátások kedvezőek és a leg­utóbbi napok hideg időjárása — mint ma rnár konstatálható, — lényegesebb kárt nem okozott, csupán elvétve a tavaszi árpa és bükköny kissé megsínylette a hideget. A gyümölcsben nagy a kár, szőlőben is némely helyütt. x Hausse. A pénzpiac általános javulásá n-ak tüneteire, valamint arra a ih'iirre, hogy az Osztrák magyar -Bank m-ár ,legközelebb -le­szállítja a kamatlábat, ma -igen, élénk üzlet feg-lődött ki az értéktőzsdén, A nagy vétel­kedv különösen a késmrapíiaecm jelentkezett, melynek értékei közül néhány erős áremelke­désit ért el. A nemzetközi -papírok árfolyam­emelkedése mindazonáltal cs-afc 2—4 karolna keretében mozgott. Miniden nagyobb javulás­inak u-t,ját állja, liogy a fculissz m-ár -csekély árnyereségnél nyc-mban realizálni siet csekély hasznát, ugy, hogy eladó minidig akad. Vi­sz-oln't a kívül álló vevők túlnyomó része a na­gyobb árfolyamnyereséggel kecsegtető kósz­ám papírok iránt érdeklődik s -ez az ok-a an­nak, hogy a határidős papírok ^képződésében nincs -oly rohamos emelkedés, mint -a minőt néhány nap óta a -kész-árupiacon észlelhetünk. Ho-gy a pénzpiaci helyzet iránt táplált opti -misztikus felfogás jogosult-te és v-ajjon a mu­tatkozó lényegtelen megkönnyebbülés tartós -lesz-e, az-t ma -eldönteni még nem lehet. x Inog a szeszkartel. A Központi szesz­ipari .r.-t. nevezete alatt működő -csonka szesz­lka,rtalt egyik kudarc után a másik éri.. A .mezőgazdasági szeszfőzők erősen szervezked­nek szövetkezeti finomítók létesítésiére és most a kartelinek bankösszek ötletese felmondta a szolgálatot. A kartelirodia vezetője pedig egy .uj részvény-társaság alapításán fáradozik. A szeszkarte.1 szorultságában osztrák segítség­hez -folyamodik -és. a hatalmas -osztrák sziesz­kartelbe szeretne beolvadni. A ik-artel finomí­tásra felosztott kvótája 600.000 Ibeikiolitianre rug, amivel szemben a -tagok nyersszeszter­melése -csak 520.000 hektolitert tesz k'i, ami ujabb zavarok forrása-. x Előbújik az aranypénz. A háború -első komoly liirére a fővárosi bankok — ál­lítólag felsőbb utasiitásTia — kivonták az aranypénzt a forgalomból. -Néhány nap óta is­mét fo-rog az -arany a fővárosi fizető helyeken. Az aranyforgal-om föllendülését, két okkal magyarázzák; az -egyik az, hogy -az aranypénz a .közönség révén kerül bele a forgalomba. A közönség félénkebb része ugyanis sietett a válság lidején pénzét aranyra beváltani, most a béke hírére megszűnt az -aggod-alom, s a bá­bom eshetőségére val-ó tekintettel őrzött ara­nyat kiadják. Viszont nagyon sokan a vesze­delem első idejében a 'bamkból kivett pénzü­ket. elköltötték s most már -a féltve rejtegetett aranyra került a sor. Ugy látszik, hogy a jegybank sem tartja -többé szükségesnek az arany teljes koncentrálását, a-mli épen ugy je­le a békés politikai f-ordul-atn-aík, amint a nagy­közönség megnyugvása. A budapesti gabonatőzsde. -A tengerentúli tőzsdéről szilárdabb jegy­zést táviratoztak, de ia helybeid batáridőpiac megnyitásánál (-a kedvező időjárás folytán) alig változtak az árak Később azonban rend­kívül mérsékelt forgalomnál javultak a jegy­zések, mert különböző kedvezőtlen hirt -kol­,portáltaik a vet-ésről. -A j avuláshoz hozzájárult természetesen a kontremiin fedező vásárlása -és -az is, hogy a tengeri -üzletben sürgős fe­dező vásárlások ny-omán n-agyobb hoszmoz­•galom keletkezeti Buza májusra 10.92—10.93, októberre 11.64 •11.65. Eozs -októberre 9.56—9.57. Tengeri má­jusra 7.83—7.84, -júliusra 8.05—8.06. Zab ok­tóberre 8.51—8.52. A k-észá-ruvásáron változat­lan -áron néhány ezer mim. buza kelt el. A budapesti értéktőzsde. A balkáni szövetségesek hozzájárulása a nagyhatalmak által ajánlott békeföltét-elelk­hez a most uralkodó -kedvtező diszpozíciót még jobban élesztette a börze. A mai előtőzsde igen élénk -és szilárd lefolyású volt A nem­zetközi értékek -2—3 k-o-ronával javultak, leg­inkább a vasutrészvények -tűntek ki élénksé­gükkel. A helyi -piacon a magy ar bank, a jel­zálogbank és a lieszámáftolóbank részvény te­temesen emelke-diett A kiészá-rupiaoan óriási üzlet volt, áru hiányában -az emelkedés hely­yel-iközzel óriási volt. A Ganz, a magyar vil­lamossági, a salgó, a (temesvári szesz, az os-z­:-rák légszeszrészvény óriási mért-ékben ernel­cedett, A járadék-piac is javult valamivé!, A zárlat kedvező, bár a kulisz a batáriidőpLacon kissé realizált, Kötött-ek: Magyar hitel 824—825. Osztrák hitel 631.50—-632. Jelzálogbank 435.50—436.50. Leszámítoló bank 515.50—519. Agrár bank 508—508.50. Hazai bank 282.75—283. Magyar ba-nk 560—562. Merkúr bank 282. Északi kő­szén 379—380. Atlanti,ka 350—351.50. -Fő,busz 194.50—195,50. 4 százalékos korona járadék 82.90—82.95. Osztrák Magyar államvasút 7.19 —721. Déli vasút 128—131. Városi vasút 367 —368.25. Közúti vasút 653—654.50. Rima-murá­nyi vasmii 717.50—7,19. Komerz -bank 3620— 3630. Draséhe 970—975. Alt. kőszén 1105—1108. Salgótarjáni 763—77. Ga-nz 3600. Alt. légszesz 1295—1345. Temesvári szesz 505—525. Gázizzó 780. Egyesült izzó 350—357. Magyar villámös­sági 498—499. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 630,50. Magyar hitel 824. Angló -ban-k 337.75. Bankv-arein 516. Unió ban-k 597. LánkHeah-arik 519.50. -Rimatmu­rány-i vasmű 719. Alpesi 10.31. Török sors­jegy 234.75. Márka készpénzért 116.67—A16.75. Dohány 342. iLombárd 127.25. Osztrák Magyar államvasút 716.25. Skoda 852.50. Prágai vas­mii 34.70. Az irányzat nagyon szilárd éa élénk scsKa9»i3SEBaaEBBaBieiuasBHBBBi!-3eBBBaasaiBa«e>s**a Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. 1144—1913. tkvisz. Árverési hirdetményi kivonat A szegedi kir. törvényszék, mint telek­könyvi hatóság ködhíirré teszi, ho-gy dr. Fa­ragó Józs-ef ügyvéd végrehaj tatónak Balog Gézá-né, született Privári Jolán végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a kére­lem következtében a végrehajtási árverés, a végrehajtafának 82 korona, valamint az 1881. -évi 60. t.-c. 166. és 167. alapján csat­la,kozot.tnaik kimondott: 1. a Szegedi Ba-nk­egyesfiletn-ak 600 korona; 2. Szegedi Polgári Takarékpénztárnak 600 korona tőke s jár. iránti követelésének kielégítése véget-t, a sze­gedi ikar. törvényszék területén lévő a szegedi belterületi 2634. sz. -betétben A. + 1. sorsz. 132. hrsz, -a, felvett Ipar-utca 11. sz. a. fekvő házból, udvarból Balog Gézáné Privári Jo­lánt illető egyötöd részre 1056 -korona ezen­nel megállapított kikiáltási árban elrendelte­tik. Az árverés megtartásának határidőül 1913. ÉVI ÁPRILIS 23-1K NAPJÁNAK DÉLELŐTTI 9 ÓRA JA ezen kir, törvényszék árverési termében Sze­ged1 Széchenyi-tér 4. sz. földszint -balra 7. és 8. -ajtó síz. alá kiiitüzetik -azzal', Ihogy az árve­rés alá bocsátott ingait-lan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak bánat­pénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezeihez letenni, vagy neki -a (bíróságnál elő­legesen elhelyezett bánatpénzről kiállított elismervényt átszolgáltatni. A vevő köteles a bánatpénzt az 1908. évi XLI. t.-c. 25. §-ának esetében ezen törvény­szakasz értelmében az árveréskor azonnal kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő rész­ben és pedig az elsőt 15 nap, a másodikat 30 nap, a harmadikat 45 nap alatt mindig az ár­verés napjától számított 5% kamattal együtt a szegedi kir. adóhivatalnál lefizetni és a vé­tel után járó vagyonátruházási illetéket vi­selni. A bánatpénz -az utolsó részletben fog be­tudatni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt Szeged város hatóságánál és az alulírott kir. törvényszéknél megtekinthetők. Szeged, 1913. január 31-ik napján. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. KAMÓCSAY, k-ir, tik v vezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom