Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-10 / 83. szám

1913. április 9. DÉLMAGYARORSZÁG 5 'korona bért fizessen, mig1 a szerződés máskü­lönben annál inkább változatlanul megma­radhatna, miivel most már minden faktor ál­tal elfogadott dolog, hogy mindén szinházi ügyiben hozott tanácsi határozat a. közgyülés­hiez faleib(bezíh,ető. Azt biszeni, hogy a közgyű­lés a tanács ilyen határozatát nagy többség­gel helyeselné. Wimmer Fülöp. BUHBIsaEBaasisoiJiaesiaasssEaaBSMBfflaaasíSSBasoaiiaaaaaaa Szkutari bombázását Győzőit a monarchia! (Saját tudósítónktól.) Az orosz követ ismételve konferenciázott a kormány tag­jaival és figyelmeztette őket arra, hogy az összes hatalmak nyomásának nem lehet el­lentáTlani. Ezt az álláspontját Giers Nikita királlyal folytatott legutolsó megbeszélése alkalmával is hangsúlyozta s saját érdéké­ben is kérte a kiráyt, hogy igyekezzék a szkutari-i kérdésében valami kibúvót talál­ni. A megoldásnak nem lehet más alapja, mint a hatalmaknak Szkutarira vonatko­zólag hozott egységes határozata, melyet többé nem lehet megmásítani. A követ ba­rátságos hangon, de nyomatékosan beszélt a királlyal és búcsúzás közben még egy­szer igy szólt: I i «i:l|7£Í — Oroszország nevében nem adhatok Felségednek más tanácsot, mint hogy a hatalmak akaratát feltétlenül tiszteletben kell tartani. Az orosz követ e határozott föllépé­sének az volt a következménye, hogy hét­főn a cettinjei konakban koronatanács ült össze, melyen nemcsak a kormány tagjai, de az összes hercegek is részt vettek. A koronatanácsban fontos üzenetüket olvas­tak föl Belgrádból, de hogy mi volt a tar­talmuk, még nem szivárgott ki a nyilvá­nosságra. Az bizonyos, hogy Montenegró gazdasági helyzete annyira válságos, hogy a háborút nem folytathatja. A monarchia határozott föllépésének, habár lassan is, de mégis meglett az ered­ménye. Hosszas rábeszélés után Francia­ország is hozzájárult, hogy a blokádot az albán partokra kiterjesszék. Szerbia már beszüntette a csapatszállitást. Bulgáriában is egyszerre nagyon békés lett a hangulat. Szófiában már hajlandóság mutatkozik a békeszerződést megcsinálni. A mai napon beszüntették már Szku­tari bombázását és valószínűleg rövid időn belül meg lesz a béke. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Harcra készeni Szutomore, április 9. Tegnap délelőtt az Anti vári előtt veszteglő baják parancsot kap­tak arra, hogy harcra készen álljanak. Bur­ney altengernagynál tengernagyi tanácskozás volt, amelyen Nyegován osztrák-magyar el­lentengernagy gyorsabb tempót és energi­kusabb föllépést ajánlott, de Burney alten­gernagy kijelentette, hogy erről egyelőre szó sem lehet. Nyegovánt csak a német tenger­nagy támogatta, Olaszország pedig Burney fölfogásához csatlakozott, ugy, bogy Nye­gován kisebbségben maradt. Nikita Szkutariról. Berlin, április 9. Nikita a National Zei­tung-mik. hozzáintézett távirat ára a követ­kező választ adta: — Legmélyebb meggyőződésem, hogy ügyünk Isten és az emberek előtt jogos. Az albán népnek minden jót kivánunk és a leg­jobb egyetértésiben akarunk vele, mint jó szomszéddal ólná. Szkutari azonban kirá­lyainknak ősi időktől fogva székhelye volt. Szkutari nélkülözhetetlen nemzeti és gazda­sági fejlődésünkre és esak nyers erőszakkal szemben mondhatnánk le a szerb földnek e gyöngyéről. Pénz kell Nikitának. Páris, április 9. Hir szerint Nikita király kifejezte azt a hajlandóságát, hogy Szku­tari kérdésében engedni fog, ha ezért arány­lag kárpótolják. Páris, április 8. Az Eclair értesülése sze­rint Montenegró hajlandónak nyilatkozott ar­ra, hogy hnsz millió frank fizetése ellenében Szkutariról lemondjon. Az orosz követ tanácsa, Cettinje, április 9. Giers orosz követ a királynak és a kormánynak azt ajánlotta, hogy Szkutari kérdésében oly kibontakozást keressen, amellyel az európai hatalmak meg lehetnek elégedve. Giers ezt a tanácsát ba­rátságos formában terjesztette elő, de egy­úttal figyelmeztette a királyt és a kormányt, hogy Európa kívánságát respektálniok kell. Az orosz követ előterjesztése után a király mnli hétfőn koronatanácsot hívott össze, a melyen a hercegek mind részt vettek s mely a belgrádi kabinet fontos közléseivel is fog­lalkozott, melynek tartalmáról egyelőre sem­mi sem hallat-szik. Montenegró gazdasági helyzete oly válságos lett, hogy a háborús ál­lapot tovább nem tartható fönn, annyival ke­vésbé, mert Bulgária, amely a montenegrói háború költségének egy részét viselte, kije­lentette, hogy ezeket a költségeket nem fog­ja tovább fizetni. | A háborús Oroszország. Bécs, április 9. A Reichspost jelenti Pétervárról: A tisztikar rendkívül elége­detlen és gyűlöli Szasszonovot óvatos po­litikájáért. A helyzet nagyon szomorú. A tisztikar a háborút kívánja. Szasszonov minden fáradozása arra irányul, hogy An­gliához tartsa magát és hogy ne engedje meg a hármas-szövetségnek azt a sikert, hogy tartósan érintkezésbe lépjen Angliá­val. , j í Danev kihallgatása a cárnál nagyon hideg volt. Danev megtudta, hogy Orosz­országnak semmi oka sincs arra, hogy a hálátlan Bulgáriáért esetleges kellemet­lenségeket szerezzen magának. Szasszo­nov a teastéjén kijelentette, hogy Monte­negrónak nincs szüksége Szkutarira, csak a királynak van rá szüksége magánokok­ból. A galíciai orosz egyesület gyűlésé­ről jelentik, hogy a volhiniai hercegérsek költeményt küldött, amelyben fölszólítja a gyűlést, hogy a Kárpátokon tűzze ki az orosz lobogót. Bobrzinszki gróf beszéde közben ilyen kiáltások hallatszottak: — El Szasszonovval! Le Ausztriával és Magyarországgal! A tiszteknek odakiáltották: — Ragadjatok fegyvert és verjétek le Ausztriát és Magyarországot! A fcarkovi nacionalisták táviratot kül­döttek Szasszonovnak, amelyben egyene­sen gyalázzák. Mit enged meg Oroszország. London, április 9. A Daily Telegraph értesülése szerint Oroszország, mihelyt Szku­tari elesik, meg fogja engedni, hogy megfe­lelő eszközöket alkalmazzanak Szkutarinak Albániába való bekebelezése végett. Csapatok partraszállása. Bécs, április 9. A Reichspost londoni táv­irata tudni véli, hogy Ausztria és Magyar­ország fölhatalmazást kapott a nagyköveti1 értekezlettől, hogy csapatokat szállítson partra. , Török fölfogás. Köln, április 9. A Kölnische Zeitung jo­lenti Konstantinápolyból: Török mértékiadó * ^ .. körökben kedvezőtlenül itélik mieg Európá­nak Szkiutari kérdésében taniusitott magatar­tását. Állítólag Esszád basa, az albánok feje, valóban megölte Riza bég parancsnokot. E szerint Szkutari már nem Törökországé ós a török legénységinek nem kell már tovább vé­deni a várost. Az uj-török lapok is kijelentik, bogy Szkutariért nem szabad többé vitéz tö­rök katonák vérének folynia. Helyre nleim üthető ihiiba volna ez, mert Törökországnak már nem kell síkra szállni a független Al­bániáért, amely hatva született és esak ve­szedelme® eszköz volna Ausztria Magyaror­szág céljaira. Ugyanezek a lapok abban a meggyőződésben vannak, liogy Oroszország még erkölcsileg sem támogatja a flottiatüntc­tést és azzal, hogy nem helyezkedik vele el­lentétbe, csak időt alkar nyerni, hogy Szku­tari elestével beifiejezett tény elé állitea Euró­pát. A hatalmak egyetértése távolról seim tö­kéletes és Ausztria és Magyarország politi­kájának elkerülhet etilen kudarca mindennél jobban fenyegeti a világbékét A kultuszminiszter Kolozsvárott. Jan­kó vich Béla vallás- és közoktatásügyi minisz­ter május 2-án Kolozsvárra érkezik, hogy Moór Gyula jogtudományi ós Kenessey Ab Ibert orvostudományi doktor'j elöltekniejjí süt) latuspicáis regis doktorrá avatásán a királyt képviselje. Az ünnepélyes doktorrá avatás a kolozsvári egyetem aulájáhan lesz. e íl6|ll®lrálr#fálli a le£uJabb férfioltünycik, gyermek­ei! MJílCfl ruhák, férfi- és női Raglánok, lányka kabátok. UÍII T7FR áo ARHUVI Cégtulajdonos HüONYI MIHÁLY. HULUtM 88 AbUNYI SZEGED Széchenyi-tér 2. Kérjük cégünkre ügyelni 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom