Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-06 / 54. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. — Hatvannyolc ember tragédiája Berlinből jelentik: Helgoland közelében súlyos hajókatasztrófa történt. A német haditengerészet egyik torpedója, melynek személyzete nyolcvanhárom emberből állott, a nyilt tengeren elsülyedt. A hajó személyzetéből csupán tizenöt embert sikerül megmenteni, hatvannyolcan a tengerbe vesztek. A német flottának egy része a sziget környéken sik tengeri gyakorlatokat végez. A York nevű nagy páncélos cirkálóhajó, amely elsötétített lámpákkal gyakorlatozott, teljes gőzerővel haladt a sik tenger felé s nem vette észre az S. 178. torpedóhajót, amely kissé távolabb levő torpedóhajókkal manőverezett s épen azt .'kísérelte meg, hogy a többi torpedóhajó között keresztültörjön. A York teljes gőzerővel nekiment a torpedónak, amelyet középen kettévágott. Az S. 178. alig egykét perc múlva elsülyedt. A York páncéloshajó azonnal megadta a vészjelzést, amire a gyakorlatot nyomban megszakították. A hadihajók fényszórói működtek s nappali fénynyel árasztották el azt a helyet, ahol az S. 178. elmerült. A torpedóhajó legénysége nyolcvanhárom emberből állott. Ezek közül tizenöt embert megmentettök, ugy, hogy öszszesen hatvannyolc tengerész fuladt a tengerbe. Vilmos császár, aki reggel Wilhelcnsbafenben volt, délélőtt tiz órakor automobilon Brémába hajtatott. Németországnak gyásza ez a tragikus eset s a birodalmi gyűlésen már szóvá is tették a derék katonák halálos szerencsétlenségét — Városi mérnökök kongresszusa. Az ország városi mérnökei három .éve országos kongresszust tartottak, amelyről etalékiratot küldtek a kormányhoz, sérelmeik fölpamaszolásával. Ezt az emlékiratot az uj városrendezési törvény nem respektálja teljesen s a városi mérnökök (most elhatározták, hogy érdekeik védelmére szövetséget alakítanak. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége április 6-án alakul meg, a városi mérnökök III. kongresszusával kapcsölatos közgyűlésen. — Andrássy hajdan és most. A képviselőház folyosóján nagy kelete volt tegnap ennek az apró, kedves történetnek. Egyik kii váló magyar államférfi legiutóbb királyi audienciáján ő felsége szereplő magyar politikusok hogylétéről kezdett érdeklődni s többek köziött megkérdezte: . — Mit csinál Andrássy gróf? — Megvan, felség — válaszolt az államférfi. — Cikkeket ir. — Azt hallom, némely napon kiét cikket is megir, — folytatta az uralkodó.. — Sőt van nap, amikor hármat is, felség. A király elgondolkodott, majd pedig igy szólt: — Csodálatos, milyen szorgalmas most ez az Andrássy . . . — Justh Gyula és a politika. A Voloscában tartózkodó Justh Gyula, hogy hamarabb értesüljön a Budapestről érkező politikai hírekről és parlamenti eseményekről, tegnap üdülőhelyéről Fiúméba ment és ott fölkereste a Tengerpart szerkesztőségét. Fiúméban nagy rokonérzéssel fogadták magyarok és olaszok a függetlenségi vezért. Justh kijelentette, hogy nem érti a tömegsztrájk elhalasztását és az ellenzék magatartását, de majd informálódni fog vasárnap, amikor Budapestre érkezik., ( — A mulatós állomásfőnök. Körösládány legvígabb, logmukitósabb embere volt Kovács Kálmán állomásfőnök. Éjjelieket dorbézolt át és liáréssé vált mulatságairól hetekig beszéltek. Kovácsot az élete miatt pár hónap előtt felesége is elhagyta. De ez sean Változtatta meg az állomásfőnököt. Egyszerre csak eltűnt Kőrösladányból. Hivatalában vizsgálatot tartottak .és megállapították, hogy Kovács több ezer koronát sikkasztott, szökése előtt ismerőseitől kisebb nagyobb kölcsönöket kért, amelyeket persze nem fizetett meg. A rendőrség most körözi. — Gróf Andrássy Dénes temetése. 'Krasznahorkaváralja urának, gróf Andrássy Dénesnek holttestét imár hazaszállították Pa'lermóból és a kastély dísztermében helyezték 'ravatalra. A temetés március hetedikén, délelőtt féltízkor lesz. Andrássy Dénes gróf hűlt tetemeit a családi mauzóleumba, felesége 'hamvai mellé helyezik. — A tüdővészgyógyitó orvos botránya. Newyorkiból jelentik, hogy kellemetlen fogadtatásban részesült Friedmann dr. német orvos, aki azt hirdette magáról, hogy feltalálta a tüdővészt biztosan gyógyitó orvosságot. Egyrészt azért ment Newyorklba, hogy ott áldozatkész milliomosokat keressen, akik pénzzel támogassák őt kutatásában, másrészt pedig azért, hogy varázsszerének áldásában — ő maga hirdette — szegényt-gazdagot válogatás nélkül részesítsen. Tegnapra .már bérelt egy nagy helyiséget és réklámoztatta a lapokban, hogy egész nap rendel tüdővészesieiknek, olyanoknak is, akikbe már csak hálni jár az élet. De a •newyorki orvostársaság a rendőrség közbelépését kérte ki azzal a megokolással, hogy nem lehet adldig gyógyitó módot és orvosságot alkalmazni, mig az idegen orvos el melm . árulja orvosokból álló szakértő bizottságnak a találmánya titkát. Dr. Friediman.n erre nem. volt hajlandó. Ek. kor aztán a rendőrség nagy apparátussal vonult ki, hogy megakadályozza az ambulaneiót. Lehettek mintegy négyezren a rendelőhelyiség előtt, betegek, akiket hordágyon hoztak s akiknek ez volt az utolsó .reménységük. Egész családok jötteik, hogy elhozzák betegeiket és a rendőrség irgalmatlanul szétkergette a siralmas sokadalmat, nem törődött könyörgéssel és jajveszékeléssel. Dr. Friedmann pedig tegnap óta hajléktalan. A háztulajdonos, akinél helyiséget béralt, közbotrány okozásaiért felmondta neki a szállást s ugyancsak rendőri segítséggel már ki is lakoltatta. — Az ügyes rendőr megjutalmazása. Legutóbbi számunkban közöltük, hogy Rdcz Mihály rendőr hétfőn éjszaka elfogott két betörőt, akik Bokor Izsó Kelemen-utcai ékszerüzletét akarták kifosztani. Az ügyes rendőrt a hálás ékszerész most negyven koronával megjutalmazta. — Vice elmeállapota. Vice Ferenc, a rablógyilkos siheder egész tűrhetően érzi magát az ügyészség fogházában. Ma eldicsekedett védőjének, Weisz Ödön dr.-n,ak, hogy ilyen jó dolga soha életében sem volt még. A lakása jó, sőt állandó s a kosztjával is nagyon meg van elégedve. Az ügyészség ma egyetértve a védővel, szintén azt inditványozt'a, hogy a törvényszéki orvosok vizsgálják meg Vice elmeállapotát. Ezt a vizsgálóbíró el is rendelte. — Elvetemült inasok. A bajai zsidó 'iskola előtt, mint Bajáról jelentik, tegnap délután hárota polgári iskolai fiút megtámadott két lakatosimas, Keller István és Veréb Pál. A kis diákokat összeszurkálták, kettőnek állapota életveszélyes. A merénylő inasokat "csendőrök fogták el. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Bennt az erdőn, színmű. PÉNTEK: Cigányprímás, operett. (Bemutató). SZOMBAT: Cigányprímás, operett. VASÁRNAP este: Cigányprímás, operett. NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 Bent az erdőn. — Bemutató előadás. — Szörnyen fantasztikus ós egyben roppantul primitív az a mlese, amelyet Garvay Andor arra használ, hogy cinikus igazságait és vaskos érzelmességeit elmondja. Irtatlan erdő közepén él Tarios Ákos végzett gavallér és kiábrándultan a mondáin élet osábjaiból veritékes munkában és szűkös igénytelenségben tölti napjait. Színtelen életének szürke lírája Florea, a román szolgálóleány, aki hat éven át szolgálja őt tiszta ruhával, jó étellel és meleg asszonyisággal — amint Tarios maga mondja — mig agyszer csak betéved vendéggyülölő kalyilbájába egy furcsa házaspár. Wierner Félix dr., a spekuláns vegyészmérnök, aki réz-eret talált a Tarios tönkökkel borított, sziklás földjében és bányavállalkozásra csábítja a remetegavallért és a felesége, a bibliai nevü Raokel, aiki kacérkodik a nemes fél-vadidial, behálózza azt az ura érdekéhen, hogy kedvező szerződésre lépjen a mérnökkel és végül — nem tudni: őszintén-e — szerelmesen borul a fellázított érzékű, szép és egészséges Diogénes karjaiba. Már ugy van, hogy válnak, amikor a hitvesi hiúságában megsebzett férj elárulja a galvanizált hősszerel masnek, hogy szerelmes asszonya az ő tőrbecsalására szövetkezett vele és almikor a két férfi lihegő szenvedélye között vergődő asszony a házba menekül, a vakösztönü román nőstény baltával után átfut a szobába és agyonveri. Hallatszanak a rettenetes taglócsapások, Tarócs hiába igyekszik segítségére a szerencsétlen asszonynak, nem tudja kifesziteni az ajtót ás ájultan esik össze, a kínjában a lépcső fokán fetrengő férj mellé. >Ez a dráma, vagy legalább is ez az, amit kiérteni ós megtudni lehet ebből a darabból és ez az utolsó jelenet a legkínosabb és legfertelmesebb drámai gikszereknek egyike, a mely irni tudó ember műhelyéből eddig kikerült. Az egész színmüvet valaimi kellemetlen cinizmus kénes levegője fürdeti; az alakok és a helyzetek helyett is mindenütt az iró szavát hallani, áki wedekindi merészséggel, de novellisztikus drámaitlansággal bonyolítja le a lassú darabot a teljesen érthetetlen kifejlet felé. Majdnem mindieu jijienet motivállatjlan és az ember anélkül hagyja el a színházat, ihogy tudná, mit is akart az iró és mit is akartak az karifuzus ós hisztérius hősei? A mérnök alakja még csak érthető és érhető, bár depriimálóan állati a román cselédleány vaksötét ösztönü, sorsfordító figurája, de Tarios Ákos rejtély és az intrikus, démonikus asszony egy gymnazista rémálmából való inkább, mint valamely az életet ismerő iró képzeletélből. Mit akar ez az asszony? Kit szeret? Kiért bukik el a legkétségbeejtőíbb tragikai halállal 1 Szeszély vezeti-e vagy szenvedély, kalamdornő-e vagy hősnő, jót akar-e vagy rosszat, Tani csőt. akarja-e vagy Wernert? Soka nem tudni és nem tudni meg a darab végén sem! És Tarics? Kérdőjelekkel van tele a néző felborzolt kedélye, de ezeknek az izgató, gondolkodtató hangulata a ponyvaregények „érdekfeszítő" problémáira emlékeztet. Sötét ós vak ösztönök, exotikus, társaldalmonkivüli végletek, törtónéstelen drámai progresszusok káosza ez a diarab — az emíber megérti, hogy miért netm merték, vagy nem akarták bemutatná a fővárosban. Az iró semmi engedményt neon tesz a nézőnek, folyton beszélteti ugyan a szereplő-