Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-06 / 54. szám

1913. március 6. 5 A képviselőház illése. — Meddig tert a választójogi tárgyalás? — (Saját tudósítónktól.) A munkapárt féltízkor kezdett gyülekezni. Ekkor érkezett a Házba Tisza István gróí és Lukács László n>,ms/terelnök is. Pár perc múlva megjelent a Házban Boda Dezső főkapitány és jelentést tett a miniszterelnöknek és a Ház elnökének a sztrájk ügyéről; jelentette, liogy minden gyárban dolgoznak a munkások és begy a munka megszüntetésétől nem kell tartani. A. Ház folyosóján a munkapárti képviselők melegen gratuláltak Bodának és dicsértek energiáját. Lukács László miniszterelnök a gyűlés előtt Sándor Jánossal beszélgetett hosszasan a választójogi reformnak Erdélyben várható eredményeiről. Tisza István gróf Héderváry Károllyal és Láng Lajos báróval beszélgetett a választójogi javaslat tárgyalásáról. A munkapártban általános az a vélemény, hogy a Ház öt-hat nap alatt végez a választójogi javaslattal; azután a házszabályok revíziója fog napirendre kerülni. A -mai szónokok közt figyel-met keltett különösen Gieswein Sándor beszéde. Az ülésről ez a tudósításunk szól: (Gieswein beszéde.) Gieswein Sándor ivolt a vita első szónoka. Mindenekelőtt megállapította az előadóval szem'ben, hogy alap nélkül vádolta meg a függetlenségi párt-ot politikai, következetlenséggel, mert -a függetlenségi párt programgálban az általános választójog -már régen benne van. Helyteleníti, hogy a választójog kérdésében egyesek keretekkel jönnek elő és hol nyolcvan pereent-es, hol százötven percentes emelkedést követelnek. Elvekkel, eszm-ékkel kell idejönni. Apponyi Albert tegnapi méltóságos deklarációjában kifogásolta a korihatárt. örömmel látja, hogy a munkapártban is sokan vannak, akik a 30 éves korhatárt ttielytelenitii'k. Gieswein a maga részéről a huszonnégyéves korhatár mellett foglal állást. Az értelmi cenzust helyesli, de a feltétel olyan komplikált, -hogy nagyon alkalmas a választójog kinullázására. Nagyon kevesen tudják igazolni a ha-t elemi osztály elvégzését. Leghelyesebb volna a választójog feltételéül kimondani az irni-olvasni tudást. Ez jelentékenyen emelné az ország kulturális helyzetét, Abban, hogy a titkosságot csak a törvényhatósági városokban en-egedik meg, •a falusi lakosság degradálását látja. Ezzel első- és másodosztályú polgárokat különböztetnek meg. A nők választójogát nem lehet figyelmen kívül hagyni. A törvényjavaslatot nem fogadja el. A szuronyos-erdőtől körülvett parla-ment nem alkalmas ennek a reformnak tárgyalására. Farkas Zoltán: Nincs itt egy szurony se! Jöjjön be -az ellenzék! Gieswein Sándor: A tegnapi méltóságos deklaráció annak a jelét látszik mutatni, hogy a béke helyreállhat. Határozati javaslatot ny-ujt he, amely szerint, mondja ki a -Ház, hogy a választójogi javaslat tárgyalását felfüggeszti és az ellenzéki pártok bevonásával pártközi konferenciát tart, amelyen ia választójogot közmegnyugvásra ugy intézi -el, hogy a javaslat már hu-svét után letárgyalható legyen. (Személyes kérdésben.) Az elnök: Németh Károly személyes kéridésben kórt szót. Németh Károly: Gieswein Sándor apo-sztrofálásra magyarázza, hogy milyen álláspontot foglalt el a -múltban a választójogot illetőleg. Blanár Béla: Kassa képviselője bírálta (ezután a választói törvényt, főleg a korhatár szempontjából. A 30 éves korhatárt igazságtalannak tartja. Az önálló iparos és kereskedő bizonyára van olyan meghízható, mint az érettségit tett polgár. A maga részéről az egyenlőség elvét szem előtt tartva, leghelyesebbnek tartaná a huszonnégy éves korhatár megállapítását. Egyébként, a választójogi javaslatot általánosságban elfogadja. Az elnök ezután öt percre felfüggeszti az ülést. (A diszidens.) Szünet után a -munkapártból kilépett Huszár Károly beszélt. Azért szólal fel, inert szükségesnek tartja, hogy ilyen fontos kérdésben az ellentétek nyílt szinen vitassanak mieg. Ebből a szempontból sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzék nem vesz részt a választójogi törvény tárgyalásán. Súlyos kifogásai vannak a iliarminoéves korhatár ellen, melyre sammif-éle szükség sincsen. Ez nem volna más, mint egy igazságtalan határozás. Szerinte leghelyesebb volna a korhatárt a huszonnegyedik életévben 'megállapítani. Enn-eik következményeitől nem keli félni. Mentől szük-öbb formában csináljuk meg a választójogot, annál hamarabb és annál radikálisabb formában kell azt reformálni. Minthogy ez a választójogi javaslat az ő elveinek nem felel meg, nem fogadja el a javaslatot. Nagy csönd követte Huszár Károly fejtegetését^ amely után Magyar Károly beszólt. Attól fél, hogy az uj választójogi törvény alapján sok szociálist a jutna be a Házba és -nem biztos, hogy — legalább mai szervezetükben — hívek lennének a magyar nemzeti államesziméhez. Szerinte leghelyesebb volna a választójogot a magyarul irni-olvasni tudáshoz és a három élő gyermekihez köttessék. Március 14-én kezdődik a leszereies. (A monarchia és Oroszország köiesönös leszereléséről szóló jegyzéket most szövegezik. — Románia és Bulgária között is enyhült a helyzet. — A béke sáncai erősödnek.) (Saját tudósítónktól.) , A bécsi Zeit ma arról ad hirt, hogy a hadvezetőség hivatalosan azért nem publikálta eddig a leszerelést, mert meg kell, várnia, amig a kölcsönös jegyzéket Oroszország és a monarchia aláírja és nyilvánosságra hozza. Párisból jelentik, hogy a monarchia és Oroszország a leszerelés szövegét most szövegezi meg. Egy időben hozzák azt nyilvánosságra. Teljesen beavatott/ forrásból jelenti bécsi munkatársunk, hogy a hadügyminisztérium március 14-re halasztotta a galíciai határon levő tartalékosok szabadságolását. Március 14-én publikálják Oroszország és a monarchia kölcsönös leszerelési tényét és a tartalékosokat ugyanekkor, tehát azonnal elbocsátják. Londonból jelentik: A Reuter-ügynökség értesülése szerint a hatalmak eddig nem tettek formális közvetítő lépéseket a Balkán-államok fővárosaiban, de nem hivatalosan közölték a szövetségesekkel, hogy ezt megtenni szándékoznak. Hir szerint nem fogják a szövetségesektől megkérdezni a föltételeket, amelyekkel a közvetítést elfogadni hajlandók, hanem csak azt, vájjon ép ugy, , mint Törökország, hozzájárulnak-e a hatalmak közvetítéséhez. A szövetségesek ez idő szerint eszmecserét folytatnak arról, milyen választ adjanak a hatalmak lépéseire, azért eddig a Balkán-államok részéről semmiféle információ nem érkezett arról, hogy milyen magatartást fognak tanusitani. Az a nézet, hogy a közvetitő-javaslatnak az elfogadása a szövetségesek részéről nehézségekbe fog ütközni. Másrészt azonban remény van arra, hogy ezek a nehézségek nem lesznek legyőzhetetlenek. Balkáni körök jelentik, hogy a hatalmak ugy tudják, hogy a szövetségesek magatartása változatlan. A föltételek, amelyek mellett a közvetítést elfogadni lehetne, ismeretesek Európa előtt, mert hiszen a szövetségeseknek már a békekonferencia előtt megfogalmazott javaslataiban benfoglaltatnak. Ma hir érkezett arról is, hogy Bulgária és Románia konfliktusa nem fenyeget semmi veszedelemmel, mert a béketörekvésék a legjobb utón haladnak és bizni lehet, hogy hamarosan és simán megegyeznek. A hatalmak követeinek a balkáni államok kormányainál tett közvetitő lépéseiről s a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeiről a „Délmagyarország" bécsi tudósítójának a külügyminisztériumban ma a következőket mondták: — A nagyhatalmak képviselői tegnap bejelentették a balkáni államok kormányainál, hogy ma délelőtt formálisan megteszik a közvetítő lépéseket. A démars ma délelőtt megtörtént. A balkáni államok egyelőre még nem válaszoltak s a legközelebbi napokban fogják tudatni a nagykövetekkel a döntő választ. Belgrádból jelentik: A hatalmak démarsa tegnap megtörtént. A követek délután egyenként megjelentek Pasics miniszterelnöknél, közölték vele, hogy Törökország békét kér és feltették a kérdést, hogy Szerbia hajlandó-e a hatalmak közvetitését elfogadni. Pasics azt felelte erre, hogy a szerb kormánynak, mielőtt a választ megadja, szövetségeseivel kell a dolgot megbeszélnie. Londonból jelentik: A Daily Telcgr. jelenti Belgrádból: Hire jár, hogy a béke föltételeit titokban már megállapították, de csak a béke megkötése után teszik közzé. Mahmud Sefket, a török nagyvezér a következőkép nyilatkozott a békekötés kérdéséről: — A béke aláirása nem áll közvetlenül küszöbön, mint azt állítják. Drinápoly ról sem mondottunk le, amit szintén állítgatnak. Annyi igaz, hogy a hatalmakkal való tárgyalások folyamatban vannak. Bulgáriával közvetlen tárgyalásokat nem folytatunk. Elfogadtuk a hatalmak közvetítését és értesítettük őket javaslatainkról. Kétségtelen, hogy a hatalmak fölkérték a szövetségeseket, közöljék föltételeiket. Be fogjuk várni a hatalmak döntését. Európa döntésének elfogadására Törökország nem kötelezte magát. A hatalmak nem interveniálnak, csupán jó szolgálataikat kölcsönzik a béke ügyének. A tárgyalások folyamán bizonyára fölmerülő többé-kevésbé hamis híreket tanácsos lesz fentartássai fogadni. Törökország nem lesz hajlandó hadi kárpótlást fizetni. A bolgár kormánynak a hadi kárpótlás szükségessége mellett kiadott expozéja, illetve az ott fölhozott érvek inkább a mi álláspontunk igazát bizonyítják. A megszállott területekről Törökországba kivándorló muzulmán lakosság nyomort és ínséget hoz magával és óriási teher lesz ránk. Ha a bolgárok azt állitják, hogy a háborúnak nálunk borzalmas gazdasági következményeik vannak, ugy mi ezt nem kisebb joggal állithatjuk reánk nézve. Szófiából jön a hir, hogy az állandó hóviharok miatt a vasúti összeköttetések mindenfelé nagyon meg vannak zavarva s a hadsereg szállításait csak a legnagyobb nehézségekkel és igen tökéletlenül lehet teljesíteni. A táborban óriási a betegek szá-