Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-01 / 50. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. — Elraboltad a vagyonomat! — ordította a fékevesztett eml>er — most meglakolsz ku­tya! Végre aztán az állomásról néhány ember a veszedelmes helyzetben levő Csonka dr. segítségére sietett, amerj a támadó elmene­kült. Az ügyvédet eszméletlen állapotban hordágyon szállították a Főtér 7. számai ház­ban levő lakására. Nyomban orvost hívtak, aki első segélyben részesítette. A csendőrök néhány perccel az eset jután Tiíinkét elfogták a lakásán. A családja köré­ből megbilincselve szállították a községhá­zára, ahol egyelőre őrizetbe helyezték. (A vizsgálóbíró a helyszínen.) Az időközben értesített Magay Lajos vizsgálóbíró, a soros ügyész és a leütött ügy­véd bátyja délelőtt Horgosra utaztak, ahol nyomban megkezdték a vizsgálatot. Előbb helyszíni szemlét tartottak, kihallgatták az eset szemtanúit, aztán pedig a községiházán kihallgatták Tilinkó Istvánt. Az ötvenkét éves, tagbaszakadt földműves a legnagyobb őszinteséggel beismerte a tettét. A vizsgáló­bíró rendkívül izgatott állapotban találta. — Az ügyvéd urnák harminc korona per­költséggel tartoztam. Elvesztettem egy ré­gebbi pörömet, abból maradt még ez az adós­ság. Csütörtök délutánra árverést tüzetett ki a házamra. Mondtam neki, ügyvéd ur, vár­ién tavaszig, ne tegyen tönkre, nekem felesé­gem és nyolc gyermekem van. Hiába kértem halasztást, nem (adott. Sebész tha. végrehajtó- 1 val elárverezték a házat. A Csonka ügyvéd ur vette rmeg potom áron, más vevő nem akadt. Megmondtam, hogy ezt nem viszi el szárazon. Már tegnap este kerestem, de nem találtam. Délben ifélegy órakor Maehánszky dr. megoperálta Csonka dr.-t. Két órakor kihall­gatta a vizsgálóbíró. A következőket mondta a támadásról és annak előzményéről: — Az árverés csak színleges volt. Én nem fosztottam ki Tilinlkót a vagyonából. Harminc korona perköltséget ítélt meg <a bí­róság, annak a behajtását akartam megkísé­relni. — A támadásra nem voltam elkészülve, JBödőné Trinksz Paulával igyekeztem az állo­másra, amikor Tilinkó hátulról megtáma­dott. Menekülni igyekeztem, de az a vadállat reám rontott. (A hangulat Horgoson.) A községben szokatlanul nagy föltűnést keltett az eset. Épan hetipiac volt, a táma­dás liire után százával gyülekeztek a köz­ségháza körül. Nagy izgalommal tárgyalták a merényletet. A községháza előtt csendőrök tartották tfönn a rendet. Mindkét szereplőről sajnálkozással beszél a nép. Csonka dr. nagy szimpátiának örvend Horgoson, szeretetre­méltó egyénisége sok íhivet szerzett a számá­ra. Tilinkó pedig a községi képviselőtestület tagja, szolid, józan életű ember. A háza min­den vagyona, abból él a nagy családjával. Büntetlen előéletű. Tilinkó Istvánt pénteken este hat órakor beszállították a szegedi ügyészség fogházába. Szándékos emberölés kísérletének a büntette miatt indnlt meg ellene az eljárás. A választójogért. Vasárnap is egész sereg népgyűlést rendez a Választójog Or­szágos Szövetsége a vidéken. Népgyűlés lesz Zomborban, Jászberényben, Szolnokon, Győ­rött, Nagytétényen és Alagon. A gyűléseken, amelyeken részt vesz a szövetkezett ellen­zék és a szociáldemokrata párt is, a választó­reiorm dolgán kivül a tömegsztrájkkal is fog­lalkoznak. A szinügyi-bizottság ülése. — Back Bernát és Wimmer Fü­löp a tanács eljárása ellen. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város taná­csa — amint jelentettük — tegnap délelőtt tartott ülésén újra megválasztotta a szin­iigyi bizottság lemondott tagjait, ma dél­után öt "órára pedig Gaál Endre dr. kultur tanácsos, a szinügyi bizottság elnöke, ülésre (hívta össze a szinügyi bizottságot. Az elnö­kön kivíil a bizottság ülésén jelenvoltak: Back Bernát, Wimmer Fülöp és Almássy Endre, a jegyzőkönyvet Scháffer Lajos dr. városi osztályjegyző vezette. Az ülés megnyitása után Almássy En­| dre (bemutatta a következű két hét müso­j ráf, amelyet a bizottság tudomásul vett. Ezután Wimmer Fiilöp szólalt föl. Első­sorban a tanács eljárását tette szóvá a szin­ügyi bizottság lemondott tagjainak újra való megválasztása dolgában. A tanács el­járásában ő inkonzekvenciát lát, mert hiszen a tanács a közgyűlés elé terjesztette az áltála benyújtott ismeretes indítványt, amely azt célozza, hogy a jövőben a szinügyi bizottság tagjait ne a tanács, hanem a közgyűlés vá­lassza. A tanács javasolta, hogy az indít­ványt vélemény mondás céljából utalják a szervezési bizottság elé s a tanácsi javaslatot a közgyűlés el is fogadta. Nem szólaltam föl az indítvány tárgyalásánál — mondotta Wim­mer — mert azt láttam, hogy minden faktor egyetért azzal és jó utón halad. Természete­sen nem gondolhattam arra, liogy egy nap­pal később a tanács összeül és akkor, amikor a közgyűlés a szinügyi bizottság jövendő sor­sát illetőleg még nem is döntött, újból meg­választja a szinügyi bizottságot. Kijelentet­te továbbá Wimmer, hogy indítványához ra­gaszkodik és azt föntartja. Back Bernát kijelentette az ülésen, hogy ő is helytelennek tartja a tanács eljárását akkor, amikor a közvélemény nyiltan a szin­ügyi bizottság ellen fordult. Meg kellett vol­na várni, mit határoz a közgyűlés a szinügyi bizottságra nézve. Egyébként három bizott­sági tag: Gerle Imre dr., Szmollény Nándor iés Wimmer Fülöp ellen összeférhetetlenségi eseteket akar szóvátenni, miután azonban a nevezett urak közül kettő nincs jelen, nem tartja megengedhetőnek, hogy mondanivaló­NEMENYINE FOG MÜ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 jávai előhozakodjék. Ennélfogva arra kéri az elnököt, liogy vasárnap délelőtt ismét hívja össze a bizottságot, de az ülést csak akkor tartsák meg, ha a szóbanforgó bizottsági ta­gok mindannyian jelen lesznek. Amennyiben akadályozva lennének az eljövetelben, az ülést egy későbbi terminusra kell elhalasz­tani. Gaál Endre dr. elnök kijelentette, hogy Back Bernát kívánsága szerint vasárnap dél­előtt ülésre hivja össze a bizottságot. Külkereskedelmi politikánk. — A gazdasági érdekek. — (Saját tudósítónktól.) A Balkán-államok­ban beállott korszakalkotó változások a mo­narchia külpolitikáját lényegében megváltoz­tatták és gazdasági irányba terelték. Tisz­tában vannak vele ,az illetékes tényezők, hogy a hódító Balkán országoknak külke­reskedelmi téren engedményeket kell ten­nünk, nevezetesen a Balkán szerződéseket, oly irányban kell revidiálnimk, hogy Szer­biának az állatbehozatal, Romániának a ga­bonabehozatal terén teszünk koncessziókat, amelyeket ez államok Ausztria és Magyaror­szág iparának nyújtandó kedvezményekkel fizetnének meg. A mai rideg elzárkózó ag­rárvámpolitikával szakitanunk szükséges Ausztriának és Magyarországnak először külpolitikai viszonyunk javulása érdekében, másodszor a fogyasztók millió érdekében a nagy drágaság enyhülésével, harmadszor a magyar ipar érdekében, mely a Balkánon uj fogyasztási területhez jutna. E világos és logikus fordulata külkeres­kedelmi politikánknak persze nem tetszik a tizezerholdasoknak. A magyar agráriusok összefogódzva osztrák elvbarátaikkal, most is szenvedélyesen agitálnak a monarchia ke­reskedelmi politikájának észszerű és egész­séges változása és tiltakoznak a Balkán-ál­lamoknak az agrárvámok dolgában adandó engedmények ellen. Hogy milyen érvekkel dolgoznak a szö­vetkezett osztrák-magyar agráriusok, azt élénken illusztrálja az alsó,ausztriai mező­gazdasági tanács most közzétett határozati javaslata, amelyet a hivatalos magyar ag­rárvilág is program gyanánt hirdet. E pro­gramban a következőket olvassuk: 1. lAz általános drágaságnak és passziv kereskedelmi mérlegnek egyáltalán nem a szerény keretek között mozgó mezőgazdasági vám az okozója. .2. A jelenlegi drágaságnak legkivált a sztrájk és a kartellek az okozói. 3. A passziv kereskedelmi mérleg min­denekelőtt a vaskarte.ll uzsorás üzelmeire vezetendő vissza. Tehát meg kell csinálni a kartellellenes törvényt. 4. Fenn kell tartani a minimiális gabo­navámokat és az élőállatok behozatali tilal­mát, sőt a huspror'inkció emelése érdekében be kell hozni megfelelő védővámokat. 5. Tiltakozik a külpolitikának mindenne­mű vám- és kereskedelempolitikai kérdések­kel való enyhítése ellen. 6. Tiltakozik a Balkán-államok hu.shello­zatali kontingensének felemelésé ellen. 7. Le kell szállitani a mezőgazdasági gé­pek, eszközök és szerszámok vámját. 8. Az őrlési forgalomnak bármily alak­ban való újra behozatal a tilos. Ez az agrárprogram. Menjen tönkre a vasipar és minden egyéb ipar, nyögje a la­kosság az élelmiszerdrágaságot, legyen há­ború Szerbiával: csak egyes nagybirtokosok haszna ne csappanjon meg. Armentano Francesco operaénekes, tenorista és I9J3 március 9. a Tisza-szálló nagytermében. Armentano Anton'io operaénekes, baritonista a ~ • . , , . « , Kezdete este háromnegyed kiíenc órakor. Armentano vívómester testvérei nagyszabású Helyárak: Páholy 20 korona, zsöllye 6 korona, I. rendű körszék 4 korona, II. rendű körszék 3 korona, belépőjegy 2 korona. hangversenye Jegyek kaphatók: a Békey-hiriapirodában, a Tisza-szálló irodájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom