Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-04 / 52. szám

1913. március 2. DÉLMAGYARORSZÁG 11 ®eim csődöt nem kér maga ellen. A városi betét 50 százalékának teljes fedezete van, ilyen alapon egyezséget lelhetne kötni, mert nagy érdeke az igazgatóságnak, (hogy elkerülje a csődöt, Nem helyes az az indok sem — mondja Palóez, — ihögy a lakosságnak kárára volna, ha a tank csődibe karülne. A lliahosság a bankkal mitsem törődik, ennél a banknál senkinek tartozása nincs, a bank csak a saját hitelezőivel vergődik. Végül az üzleti mérlegre hivja föl a fölebhező a figyelmet. Kitűnik a bank 1912. évi inovemher 30-iki státuszából, hogy 500,000 koron a alaptőkéje van még a lebélyegzés után és azóta 500.000 korona elsőbbségi kötvény jegyzés történt. Elbből még csak 150,000 korona Van hátralékban. Most tehát az intézet 350.000 korona készpénz fölött rendelkezők, ha igaz, teszi hozzá a fölebhező. De az ötszáz 'koronás hetéteket seUi fizlefii ki, sőt az áirvatári betétek kifizetésétől is vonakodik. Mindezek alapjám Palósz arra kéri a polgármestert, hogy fölelhbezését a közgyűlési határozat megváltoztatása céljából terjessze a belügyminiszter elé. A Feketes as-utcai palotára vonatkozó fölehbezésében ugyancsak a bank zilált anyagi viszonyaira, majd a jogügyi és a pénzügyi bizottság véleményére (hivatkozik Palóez. A jogügyi és pénzügyi hizottsáig véleménye ugyanis a mérnökség számaöati álapjáh az volt, hogy a városira nézve veszély! yel és kárral járna, ha a Gazdasági Bank palotáját megvásárolná. A tanács a bizottsági vélemények értelmiében foglalt állást és a február 7-iki közgyűlésen nem javasolta az épület megvételét. A Iközgyüllés azonban másként határozott, kimondta, hogy megvásárolja a bank palotáját. A Iföfeblbező igyekszik kitüntetni azt, hdgy amíg a város az épület bérjövedelméből maximiális 3 és fél százalékra számit Inat, addig azután la kölcsön után, almelyre a városnak a ház teljes fölépítéséhez szüksége lesz, hat és fél' százalékot kell majd fizetnie. Ki van téve továbbá a város annak ás, hogy a lakások üresen maradnak egy ideig, ami ujabb károkat jelent. Ezek az indokok késztették Palóez Lászlót fölebbezésie benyújtására és kéri a polgármestert, hogy azt is az előbbivel egyidejűleg juttassa a belügyminiszter elé. Lesz-e hatása a fölebbezésnek ia belügynőtt a parázsból, néha pöfögött egyet-kettőt és a lámpa halványan vllágitött, mint nagy fároszoknak a tengervízből visszaverődő fénye. A virágok egykedvűen álltak a vizbetl és .már nem is néztek ráím. Odamentem hozzájuk és megsimogattam a kelyhüket, felszívtam az illatukat. Azután friss nyakkendőt kötöttem, egy finom, hófehér vászonzsebkendőre sok Fleurestókiót cseppentettem, fölrántottam a télikabátot és kiléptem az utcára. A kapu alatt egy kövér nő álldogált. Kövér, sárga haja alól vörösen égett a szeme, a szemhéjai föl voltaik duzzadva. Kezeit, amelyeken lyukas, fekete selyemkeztyü simult, egymáshoz dörzsölte, hol jobbra, hol balra lépett egy-két lépést és szokatlanul magas, Ízléstelen cipősarkait türelmetlenül verdeste a járda aszfaltjához. Egészen idegen nő volt. Sohasem láttam. Nyilván várt valakire. De én, mint valami tolvaj, lábujjhegyen surrantam el mellette és a szivem erősen dobogni kezdett. Aztán futva rohantam át két utcán. Attól féltem, hogy a sárgahaju nő utánam rohan és megszólít. Meg voltam rémülve. miniszternél, vagy sem, nem tudni, az azonban bizonyos, hogy a Gazdasági Banknál elhelyezett betétje ügyében — minthogy az első részlet kifizetését elmulasztották — ujabb bonyodalmak elé került a város és uj módot kell találnia, hogy követelésléhez legalább részben hozzájusson. Kitűzték a választójogi reformot. — Tisza István nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A mai nap folyamán a legkülönbözőbb híresztelések kelték szárnyra belső egyenetlenségekről, amelyek a munkásság és az ellenzék között, azonkivül a két szövetséges fél kebelében a saját tagjai között fölmerültek. Hogy e hirekben valami igazság lehet, a mellett szól Andrássy Gyulának egy sajtónyilatkozata, melyben nyiltan a sztrájk ellen foglal állást. Van olyan hir is, hogy a sztrájk egyáltalán elmarad. Mindebből kétségtelenül megállapítható, hogy a kormány ellenfelei nem nagy egyetértéssel és lelkesedéssel mennek harcba. Ezzel szemben a kormány erélyesen megáll az álláspontján. Békéért a szociáldemokratákhoz nem fordul és egészen bizonyos benne, hogy az erőpróbát, melyet ellenfelei provokáltak, sikerrel megállja. A polgárság személy- és vagyonbiztonságát rendkivül szigorú és oélhozvezető intézkedések következtében bántódás nem fogja érni. A képviselőház mai ülésének végén Tisza István elnök a következőikép állapította meg a napirendet: — Javaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. (Halljuk! Helyeslés.) Javaslom, hogy holnap délelőtt tiz órakor a tanítók fizetésrendezési javaslata tárgyaltassék és ha ez véget ért, második pont a választójogi javaslat legyen. A Ház éljenzéssel elfogadta az elnök enimciációjáí, s az ülés két órakor véget ért. Lukács László miniszterelnök a folyosón ezt mondta: , —< Ha holnap végzünk a tanítói javaslatokkal, nyomban napirendre kerül a választói jog. Ha holnap nem végeznénk a tanitótörvénnyel, akkor szerdára marad a választójogi reform. Tisza István gróf a tömegsztrájk kérdésében a következő nyilatkozatot tette: — A sztrájkkal szemben mi készen állunk. A közönség vagyon- és személybiztonságának megóvására minden lehető óvintézkedéseket megtettünk. Egy nagy lidércnyomástól fog fölszabadulni a közönség, ha látja, hogy olyan kormánya van, a mely a polgárság érdekeit minden ponton megvédelmezi. Mi készen állunk a munkára és teljesíteni fogjuk kötelességünket. — Vájjon holnap napirendre kerül-e okvetlenül a választói javaslat? — kérdezte az egyik képviselő. — Igen. A javaslat a holnapi ülés napirendjére kerül, de e percben még nem mondhatom meg, hogy holnap csakugyan megkezdjük-e a tárgyalását. Mert igen sok szónok van föliratkozva a tanítói törvényhez s nem tudni, meddig fog elhúzódni a vita. A képviselők megnyugvással vették tudomásul Tisza kijelentéseit. Az ellenzék holnap, kedden, be fog vonulni a képviselőházba. Ez a döntés vasárnap történt meg és mia reggel már mindenki tudta. Tisza István gróf ma féltízkor jelent meg a Házban, ahol hosszasan értekezett Beöthy Pál alelnökkel és Angyal József háznagygyal. Háromnegyed tizkor jelentkezett az elnöknél Pavlik rendőrfőfelügyelő, aki átvette az elnöknek a közeli napokra vonatkozó parancsait. Ezután Tisza gróf az emiitett urakkal körüljárta a Ház folyosóit s e helyszíni szemle után elrendelte a következőket: A karzatokra mától fogva csak' igen korlátolt számban fognak kiadni belépőjegyeket és csakis megbízható elemeknek. A karzatok és a Ház többi része között megszüntetnek minden összeköttetést: a karzatokról senki se jöhet le a folyosókra s á folyosókról senki sem mehet föl a karzatra. Az összes ajtókat rendőrök őrzik. Holnaptól kezdve rendőri sorfal fog állni az elnök ajtajától az ülésterem bejártáig, továbbá többszörös rendőri sorfal fogja egymástól elválasztani a jobb- és baloldali folyosókat, hogy az ellenzéki képviselők bevonulásuk esetén a munkapártiaknak még csak közelébe se jussanak az üléstermen kivül. Továbbá az ülésterem összes bejáratai előtt, úgyszintén az elnöki emelvény alatt erős rendőrcsapatok lesznek, hogy szükség esetén néhány, másodperc alatt benyomulhassanak az ülésterembe. A munkapárt értekezlete. Budapestről jelentik: A nemzeti munkapárt ma este Sándor János, majd Khuen-Héderváry Károly gróf eTnöklésável ülést tartott, amelyen résztvett Lukács László miniszterelnök és Némethi/ Károly államtitkár. Az ülésen élénk" vita volt a választói törvényjavaslat körül s (fölszólalt a javaslat 'előadója, Némethy Károly is, akit tüntető éljenzéssel fogadtak. A1 képviselők közül Bogdán Zsifkó, Kostyál Miklós, Blamár Béla, Bujanovics Gyiula ás Hegedűs Lóránt szóltak hozzá a javaslathoz, imáj'd Khuen felolvasta Berzeviczy Albert sürgönyéi Az állott ibenme, hogy a munkarpártiban szeretné kifejteni ugyanazon elVeit, amelyekről a választójogi javaslattal kapcsolatban a Budai Polgári Körben már említést tett beszéd keretében. További konzekvenciákat azonban egyáltalán nem kívánok ilevonni — mondja Berzeviczy a sürgönybe®. Armentano Francescó operaénekes, tenorista és Armentano Antonio operaénekes, baritonista Armentano vívómester testvérei nagyszabású hangversenye 1913. március 9. a Tisza-szálló nagytermében. Kezdete este háromnegyed kilenc órakor. Helyárak: Páholy 20 korona, zsöllye 6 korona, I. rendű körszék 4 korona, II. rendű körszék 3 korona, belépőjegy 2 korona. Jegyek kaphatók: a Békey-hirlapirodában, a Tisza-szálló irodájában.