Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-04 / 52. szám

1913. március 2. DÉLMAGYARORSZÁG 11 ®eim csődöt nem kér maga ellen. A városi be­tét 50 százalékának teljes fedezete van, ilyen alapon egyezséget lelhetne kötni, mert nagy érdeke az igazgatóságnak, (hogy elkerülje a csődöt, Nem helyes az az indok sem — mondja Palóez, — ihögy a lakosságnak kárára volna, ha a tank csődibe karülne. A lliahosság a bank­kal mitsem törődik, ennél a banknál senki­nek tartozása nincs, a bank csak a saját hite­lezőivel vergődik. Végül az üzleti mérleg­re hivja föl a fölebhező a figyelmet. Kitűnik a bank 1912. évi inovemher 30-iki státuszából, hogy 500,000 koron a alaptőkéje van még a lebélyegzés után és azóta 500.000 korona el­sőbbségi kötvény jegyzés történt. Elbből még csak 150,000 korona Van hátralékban. Most tehát az intézet 350.000 korona készpénz fö­lött rendelkezők, ha igaz, teszi hozzá a fö­lebhező. De az ötszáz 'koronás hetéteket seUi fizlefii ki, sőt az áirvatári betétek kifizetésétől is vonakodik. Mindezek alapjám Palósz ar­ra kéri a polgármestert, hogy fölelhbezését a közgyűlési határozat megváltoztatása céljá­ból terjessze a belügyminiszter elé. A Feketes as-utcai palotára vonatkozó fölehbezésében ugyancsak a bank zilált anya­gi viszonyaira, majd a jogügyi és a pénzügyi bizottság véleményére (hivatkozik Palóez. A jogügyi és pénzügyi hizottsáig véleménye ugyanis a mérnökség számaöati álapjáh az volt, hogy a városira nézve veszély! yel és kárral járna, ha a Gazdasági Bank palotá­ját megvásárolná. A tanács a bizottsági vé­lemények értelmiében foglalt állást és a feb­ruár 7-iki közgyűlésen nem javasolta az épület megvételét. A Iközgyüllés azonban más­ként határozott, kimondta, hogy megvásá­rolja a bank palotáját. A Iföfeblbező igyekszik kitüntetni azt, hdgy amíg a város az épület bérjövedelméből maximiális 3 és fél száza­lékra számit Inat, addig azután la kölcsön után, almelyre a városnak a ház teljes fölépítésé­hez szüksége lesz, hat és fél' százalékot kell majd fizetnie. Ki van téve továbbá a város annak ás, hogy a lakások üresen maradnak egy ideig, ami ujabb károkat jelent. Ezek az indokok késztették Palóez Lászlót fölebbe­zésie benyújtására és kéri a polgármestert, hogy azt is az előbbivel egyidejűleg juttassa a belügyminiszter elé. Lesz-e hatása a fölebbezésnek ia belügy­nőtt a parázsból, néha pöfögött egyet-kettőt és a lámpa halványan vllágitött, mint nagy fároszoknak a tengervízből visszaverődő fé­nye. A virágok egykedvűen álltak a vizbetl és .már nem is néztek ráím. Odamentem hoz­zájuk és megsimogattam a kelyhüket, felszív­tam az illatukat. Azután friss nyakkendőt kötöttem, egy finom, hófehér vászonzsebkendőre sok Fleu­restókiót cseppentettem, fölrántottam a téli­kabátot és kiléptem az utcára. A kapu alatt egy kövér nő álldogált. Kövér, sárga haja alól vörösen égett a szeme, a szemhéjai föl vol­taik duzzadva. Kezeit, amelyeken lyukas, fe­kete selyemkeztyü simult, egymáshoz dör­zsölte, hol jobbra, hol balra lépett egy-két lé­pést és szokatlanul magas, Ízléstelen cipő­sarkait türelmetlenül verdeste a járda asz­faltjához. Egészen idegen nő volt. Sohasem láttam. Nyilván várt valakire. De én, mint valami tolvaj, lábujjhegyen surrantam el mellette és a szivem erősen dobogni kezdett. Aztán fut­va rohantam át két utcán. Attól féltem, hogy a sárgahaju nő utánam rohan és megszólít. Meg voltam rémülve. miniszternél, vagy sem, nem tudni, az azon­ban bizonyos, hogy a Gazdasági Banknál el­helyezett betétje ügyében — minthogy az el­ső részlet kifizetését elmulasztották — ujabb bonyodalmak elé került a város és uj módot kell találnia, hogy követelésléhez legalább részben hozzájusson. Kitűzték a választójogi reformot. — Tisza István nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A mai nap fo­lyamán a legkülönbözőbb híresztelések kelték szárnyra belső egyenetlenségekről, amelyek a munkásság és az ellenzék kö­zött, azonkivül a két szövetséges fél kebe­lében a saját tagjai között fölmerültek. Hogy e hirekben valami igazság lehet, a mellett szól Andrássy Gyulának egy sajtó­nyilatkozata, melyben nyiltan a sztrájk el­len foglal állást. Van olyan hir is, hogy a sztrájk egy­általán elmarad. Mindebből kétségtelenül megállapítható, hogy a kormány ellenfelei nem nagy egyetértéssel és lelkesedéssel mennek harcba. Ezzel szemben a kormány erélyesen megáll az álláspontján. Békéért a szociáldemokratákhoz nem fordul és egészen bizonyos benne, hogy az erőpró­bát, melyet ellenfelei provokáltak, sikerrel megállja. A polgárság személy- és va­gyonbiztonságát rendkivül szigorú és oélhozvezető intézkedések következtében bántódás nem fogja érni. A képviselőház mai ülésének végén Tisza István elnök a következőikép állapí­totta meg a napirendet: — Javaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. (Halljuk! He­lyeslés.) Javaslom, hogy holnap délelőtt tiz órakor a tanítók fizetésrendezési javas­lata tárgyaltassék és ha ez véget ért, má­sodik pont a választójogi javaslat legyen. A Ház éljenzéssel elfogadta az elnök enimciációjáí, s az ülés két órakor véget ért. Lukács László miniszterelnök a fo­lyosón ezt mondta: , —< Ha holnap végzünk a tanítói javas­latokkal, nyomban napirendre kerül a vá­lasztói jog. Ha holnap nem végeznénk a tanitótörvénnyel, akkor szerdára marad a választójogi reform. Tisza István gróf a tömegsztrájk kér­désében a következő nyilatkozatot tette: — A sztrájkkal szemben mi készen állunk. A közönség vagyon- és személybiz­tonságának megóvására minden lehető óv­intézkedéseket megtettünk. Egy nagy li­dércnyomástól fog fölszabadulni a közön­ség, ha látja, hogy olyan kormánya van, a mely a polgárság érdekeit minden ponton megvédelmezi. Mi készen állunk a mun­kára és teljesíteni fogjuk kötelességünket. — Vájjon holnap napirendre kerül-e okvetlenül a választói javaslat? — kérdez­te az egyik képviselő. — Igen. A javaslat a holnapi ülés na­pirendjére kerül, de e percben még nem mondhatom meg, hogy holnap csakugyan megkezdjük-e a tárgyalását. Mert igen sok szónok van föliratkozva a tanítói törvény­hez s nem tudni, meddig fog elhúzódni a vita. A képviselők megnyugvással vették tudomásul Tisza kijelentéseit. Az ellenzék holnap, kedden, be fog vonulni a képviselőházba. Ez a döntés va­sárnap történt meg és mia reggel már min­denki tudta. Tisza István gróf ma féltízkor jelent meg a Házban, ahol hosszasan értekezett Beöthy Pál alelnökkel és Angyal József háznagygyal. Háromnegyed tizkor jelent­kezett az elnöknél Pavlik rendőrfőfelügye­lő, aki átvette az elnöknek a közeli napok­ra vonatkozó parancsait. Ezután Tisza gróf az emiitett urakkal körüljárta a Ház folyosóit s e helyszíni szemle után elren­delte a következőket: A karzatokra mától fogva csak' igen korlátolt számban fognak kiadni belépője­gyeket és csakis megbízható elemeknek. A karzatok és a Ház többi része között meg­szüntetnek minden összeköttetést: a karza­tokról senki se jöhet le a folyosókra s á folyosókról senki sem mehet föl a karzatra. Az összes ajtókat rendőrök őrzik. Holnap­tól kezdve rendőri sorfal fog állni az elnök ajtajától az ülésterem bejártáig, továbbá többszörös rendőri sorfal fogja egymástól elválasztani a jobb- és baloldali folyosó­kat, hogy az ellenzéki képviselők bevonu­lásuk esetén a munkapártiaknak még csak közelébe se jussanak az üléstermen kivül. Továbbá az ülésterem összes bejáratai előtt, úgyszintén az elnöki emelvény alatt erős rendőrcsapatok lesznek, hogy szükség esetén néhány, másodperc alatt benyomul­hassanak az ülésterembe. A munkapárt értekezlete. Budapestről jelentik: A nemzeti munkapárt ma este Sán­dor János, majd Khuen-Héderváry Károly gróf eTnöklésável ülést tartott, amelyen részt­vett Lukács László miniszterelnök és Né­methi/ Károly államtitkár. Az ülésen élénk" vita volt a választói törvényjavaslat körül s (fölszólalt a javaslat 'előadója, Némethy Ká­roly is, akit tüntető éljenzéssel fogadtak. A1 képviselők közül Bogdán Zsifkó, Kostyál Miklós, Blamár Béla, Bujanovics Gyiula ás Hegedűs Lóránt szóltak hozzá a javaslathoz, imáj'd Khuen felolvasta Berzeviczy Albert sürgönyéi Az állott ibenme, hogy a munka­rpártiban szeretné kifejteni ugyanazon elVeit, amelyekről a választójogi javaslattal kapcso­latban a Budai Polgári Körben már emlí­tést tett beszéd keretében. További konzek­venciákat azonban egyáltalán nem kívánok ilevonni — mondja Berzeviczy a sürgönybe®. Armentano Francescó operaénekes, tenorista és Armentano Antonio operaénekes, baritonista Armentano vívómester testvérei nagyszabású hangversenye 1913. március 9. a Tisza-szálló nagytermében. Kezdete este háromnegyed kilenc órakor. Helyárak: Páholy 20 korona, zsöllye 6 korona, I. rendű körszék 4 korona, II. rendű körszék 3 korona, belépőjegy 2 korona. Jegyek kaphatók: a Békey-hirlapirodában, a Tisza-szálló irodájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom