Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-29 / 73. szám

188 délmagyarország 1913. március 16. o Disztorna. Mind nagyobb érdeklődést vált kii a városi főgimnázium ifjúsága által rendezendő disztorna, ugy a szülők, minit a sport iránit érdeklődők köréből. A SzAK .meccséről úgyszólván az összes sportladyik sietnek az állami főgimnázium, tornatermé­be, bogy a szenzációsnak ígérkező sportünne­pélyt el ne mulasszák. A disztorna pontosan délután 6 órákor kezdődik és megtekinthető az ülőhelyekről 1 koronáért, az állóhely ékről pedig 40 fillérért. Buday Gyula tornatanár szakavatott keze és agilitása garancia arra, Ihogy a korláton, ny.uj tón, gyűrűhintán, lo­von ós faboit.ta! zeneütemre bemutatandó gyakorlatok minden jelan lévőnek elragadta­tását vivják ki. A disztorna érdekes pontja lesz a vers-enytornázás is. TÖRVÉNYKEZÉS. Baloghy és Yázsonyi. (Saját tudósítónktól.) A Lukács—Désy­pör tárgyalását tudvalevően Baloghy György dr., a budapesti büntető törvényszék elnöke vezette és Vázsonyi Vilmos dr. védte Désy Zoltánt. A tárgyalás során, mikor az elnök kihirdette a bíróságnak a valóság bi­zonyitása dolgában hozott határozatát, Vá­zsonyi Vilmos szenvedelmes hangon támad­ta a határozatot, annyira, hogy az elnök egy ízben rendre is utasította. Ezután történt, hogy a védő lemondott a védelemről s a teremből távozott. Néhány nappal ezután a jelenet után a Budapesti Ügyvédi Kör lakomát rendezett Vázsonyi tiszteletére, amikor a szónokok tüntettek mellette a tárgyaláson való föllé­péséért. Ez az ünneplés arra indította Baloghy György elnököt, aki az Ügyvédi Körnek évek óta választmányi tagja, hogy erről a tisztéről lemondjon. Elhatározását levélben közölte a Kör elnökségével s bejelentette, hogy választmányi tagságáról lemond s a Körből kilép. Az Ügyvédi Kör elnökségét kellemet lenül érintette ez a lemondás s azért tegnap Burlán Béla dr. vezetésével deputácíót kül­dött az elnökhöz, hogy elhatározásának megmásitására kérje. Baloghy György dr. kijelentette, hogy kénytelen volt megválni a körtől, mert Vá­zsonyi ünneplésében a személye ellen inté­zett tüntetést lát. A küldöttség arró! biztosí­totta az elnököt, hogy a lakomát nem az Ügyvédi Kör, hanem Vázsonyi tisztelői ren­dezték, s merő véletlen, hogy a lakoma a Kör helyiségében folyt le. Az elnököt nem nyugtatta meg ez a ma­gyarázat s kijelentette, hogy elhatározása megmásíthatatlan és a Körből kilép. Sélmagyarország politikai napilapra 1913. április l-m uj előfizetést nyitunk A DÉLMAGYARORSZAG Szeged és a délvidék legelterjedtebb és leggaz­dagabb tartalommal megjelenő reggeli politikai napilapja. Nagy elterjedtsége közleményeinek a legteljesebb nyilvános­ságot biztosítja, aminek különösen a hirdetők szempontjából van nagy jelen­tősége, DÉLMAGYARORSZÁG elöfize tési ára Szegeden vidéken egész évre 24-— 28'— K félébe 12— 14 „ negyedévre 6— 7'— „ egy hónapra 2 — 2'40 „ Kérjük tisztelt előfizetőinket hogy lakhelyváltozás esetén uj címüket velünk közölni szíveskedjenek. Mutatványszámot egy hétig díjtalanul küld a KÖZGAZDASAG. x Űzlettelenség. A budapesti értéktőzsde ma teljes űzlettelenség képét mutatta. An­nak ellenére, ihogy az alapirányzat szilárd volt, a spekuláció nagy tartózkodást tanú­sított és csak 5—6 papidban volt lényegtelen forgalom 1—2 koronával magasabb árakon. Az üzlet Közúti, Rima és Magyar bank részvényekre szorítkozott. x Egy iró — tőzsdeügynök. A tőzsde­tanácsnál Zigány Árpád tőzsdetagul leendő felvételét kérelmezte. Zigány tőzsdeügynök ként akar működni az értéktőzsdén. Felvóte­ie a legközelebbi tanácsülésen megtörténik. Zigány Árpád kitűnő iró, annak idején, a Re­•naissance cimü igen nívós folyóiratot is szerkesztette. x Csőd előtt a Kobrák-gyár. A Kobrák­féle cipőgyár r.-t. szanálását nagy veszede­lem fenyegeti. A vállalat ellen az Országos Központi Takarékpénztár csődöt kórt s a kereskedelmi és váltó törvényszék a csőidtár gyalásit április hó 1-ér-e tűzte ki. A csőd meg­kérésére a takar ókpénz tárat az bónyszeritii, hogy a gyárra szerzett ingatlan zálogjogok megtámadási határideje most jár le és e ter­minus után a végrehajtási zálogjogok foly­tán néhány hitelezőre a többi rováára elő­nyös helyzet kerülne. Az a hir, bogy a esőd­kérés a Nemzeti Takarékpénztár és Bank, avagy a Lipótvárosi Takarékpénztár részé­ről történt volna, valótlan. Ez intézetek egyi­ke sem kérte a csődöt. Pénzügyi körökben attól tartanak, hogy a csőd elrendelése -esetén a piacot igen nagy károsodás érné. A Kob­rák gyárnál tizennyolc budapesti intézet van mint hitelező érdekelve. x Ázsiója van az aranynak. Október vége óta, — mióta a pénzviszonyok oly ag­gasztó mérvben rosszabbodtak — mondhatni kikerült a forgalomból az aranypénz. Az Osz­trák-Magyar Bank beszünteti te az aranyiér­mek kiadását és akiknek odahaza volt ara­nyuk, azok eltették a ládafiába- Az arany­hiány nemcsak nálunk, de miniden piacon észrevehető nagy méreteket öltött. Parisból írják, hogy ott nagy nyugtalanságot kelt az aranynak a forgalomból való teljes eltünélse. Az aranypénz annyira ritka, bogy sok eset­ben öt százalékos ázsiót fizetnek az -arany­érmekért. x A folyóviz beszennyezése ellen. Beöthy László kereskedelmi miniszter rende­letet bocsátott ki az iparhatóságokhoz, amely­ben utalva a vizjogról szóló törvényre, ujabb rendelkezést bocsát k-i, almiennyiben sok pa­nasz alapján arról győződött meg, hogy az ipari üzletitelepekről eredő szennyvizet tisz­títás nélkül bocsátják az, éllő vízfolyásba és ágy az megfertőzi .a, vizét. E visszásság elke­rülése érdekében célszerűnek látja a minisz­ter, hogy azoknál az ipar vállalatoknál, ame­lyek az uj tizemből keletkező szennyvizet, más vizbe kívánják vezetni, a szennyvizlevezetés kérdése még az üzembe helyezés előtt rendez­tessék. Erre való tekintettel elrendeli a ke­reskedelmi miniszter, a földimivel ésügyi mi­niszterrel egyetértően, hogy a vízjogi hatósá­gok beavatkozását igénylő üzMttalepre vo­natkozóan a telepengedellmező tárgyalásra az elsőfokú iparba,tóság az illető kultúrmérnöki hivatalt, továbbá a haléletitani és a szenny­Viiztisztitó állomást minden esetben hívja meg és a tárgyalás során hozott határozatot az alsóbbfoku iparhatóságnak, továbbá a kul­túrmérnöki hivatalnak küldje meg. Utasítja a miniszter a hatóságokat, hogy e rendelke­zésének szigorúan tegyenek eleget és köz­egészségügyi szempontból kísérjék állandóan figyelemmel a teliepeket, bogy az élővíz mes­terségesen ne szennyeztessék be. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon szinte óletyieszedelmes tolongással nyitották meg ma az üzletet. A IZ A T^riun/AT A ujriumva Jixcs Jiüct m Ltv-icuci, rí K AuUn/VAfA L holnapi följnondás előtt ugyanis a tavaszi batáridőre kötött ángázsmánoktól mindenki szabadulni iparkodott, minélfogva újra; el­lanyibult az irány. Ebben persze része volt a kedvező Idő járásnak, továbbá annak is, /hogy a külföld szintén lányiba és bogy biznalk -a balkáni béke-akció sikerében. A tengeri en­nek -ellenében lényegesein j-alvuilt, m)ert az arbitrázs vásárolt. Ebből kiindulva, a déli órákban a többi cikknél is kisebb födlöző vá­sárlás fordult elő, ugy, hogy az árveszteség­ből néhány fillér megtérült, csak -a tavaszi -zab nagyon lanyha. Az árfolyamok a követ­kezők: Buza áprilisra 10.95—-10.96, májusra 11-23 —11.24, októberre 11.75—11.76. Rozs áprilisra 9.15—9.16, októberre 5.27—5.28. Tengeri má­jusra 7.59—7.60, júliusra 7.85—7.86. -Zab áp­rilisra 9.06—9.07, -októberre 8.36—8.37. A budapesti értéktőzsde. A -külföldi pénzpiac mege-nybüléséről ka­pott jelentést ellensúlyozta, hogy -a békét, igen nehezen ütik nyélbe és még j-ó ideig el­tarthat, mig az ellenségesk-edést a Balkánon megszüntetik. Igy tehát a vásárlókedv, amely tegnap nálunk -és Bécsiben -egy pillanatra föl­éledt, ismét, megcsappant. Mindazáltal az ár­niivó az egész vonalon eléggé tartott. A nem­zetközi értékek csekély változás után a teg­napihoz képest csaknem változatlanul zárul­taik. A h-elyi piacon a forgalomba került ér­tékek 1-2 koronával olcsóbbodtak. A készáru­piacon kötés alig volt. A járad-ákpiac válto­zatlan. A zárlat tartott, de igen csöndes volt. Kötöttek: Magyar bitel 830,25—831.75. Magyar bank 554—554.50. 4 százalékos ko­ron átjár,a dék 82.50—82.58. Déli vasút 114— 114.50. Városi vasút 367.50—369.75. Közúti vasút 651.50—652.75. Rimamurányi vasmű 722—723. Salgó 752—753. Vas.-forg. 425— 425.50. I A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitelrész-vény 647.25. Magyar hitelrészvény 830. Angló bank 335.50 Banfcv-erein 519. Unió bank 650. Lánderbank 520.75. Osztrák államvasút 704.50. Déli viasuit 251. Rimamurányi 7-22. Alpesi bányarészvény 1064. Török sorsj. 229.50. Márka készpénzért 118.27. 833—-1913. végrk. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott hiróságá végrehajtó az 1881. -évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel- közhírré teszi, liogy a szegedi mT. törvényszéknek 1913. évi 3490. számú v-ógzése következtében Dr. Dózsa Emil ügyvéd által képviselt Rains­burg M. ós Fia javára 141 korona 06 fillér s jár. erejéig 1913. évi február hó 22-én fogana­tosított kielégítési végrehajtás utján felül­foglalt és 1465 koronára becsült következő in­góság-ok, u. m.: házi bútorok nyilvános ár­verésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbí­róság 1913-ik óvi V. 752/1. számú végzése foly­tán 141 korona 06 fillér tőkekövetelés, -enn-ek 1913. év-i január hó 15-ik napjától járó 6% kamatai, 1/3% váltódíj és -eddig összesen 55 korona 56 fillérben bíróilag már megállapí­tott költségeik erejéig Szegedlen á Caisiino ven­déglőjében Vámosi Istvánnál leendő megtar­tására 1913. ÉVI ÁPRILIS HÓ i-IK NAPJÁNAK DÉLELŐTTI 10 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kiitüzetik -és -ahhoz a venni szándékozók ezen­nel -oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §§-ai ért-elmében készpénzfizetés mel­lett, a légtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognák adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat, mások is le-és feMlfoglaltattákés azok-ria ki­elégitésii jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. (évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára i-s elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi március hó 14. Sebesztha, kir. bir. végrehajtó. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom