Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-29 / 73. szám

188 délmagyarország 1913. március 16. nyokált, feliült ágyálban és d ühösen rámor­dult a gyerekre: — Hallgas már, mert nyakomütlek! Sohumjmert bántotta a dolog és rászólt az apósára: — Már bogy lehet olyan goromba, nézze csak, hogy reszket ez a sezgény . . . lErre kitört a háborúság, az öreg vissza­felelt. Rövidesen hangos perpatvar keletke­zett, mire Sohumlmer ugy akarta elejét venni a további veszekedésnek, hogy vette a ka­lapját és távozni készült. Az ajtóból mjég visszaszólt: — Jó éjt kívánok! 'Az apósa erre utána kiabált: — Te disznó, te szekírozod a gyereket és még te lármázol, még te va-gy megsértődve. — Fogd be a szád, — kiáltotta vissza Sehiummer, — mert visszajövök és összetö­röm a csontjaidat! Erre irtózatos veszekedés tört ki. Szitkok röpültek a levegőiben és az egész család ösz­szemarakodott. Schummer, aki könnyen he­vülő, izgatott ember volt, nekirontott az asz­szonyokníak és ütlegelni kezdte őket. Az apó­sát végkép elhagyta a türelme. Magánkívül oirditotta: — Te, amig én élek, az én házamban ilye­n-eket nem l-oh-et csinálni. Én . . . Irtózatos lárma tört ki. A kis fiu elkez­dett sírni, miire az öreg új ra rák i a,bált. Schummer nem birtia tovább. Leütötte az anyósát és saját feleségét, majd apósának rontott. Az öreg kiugrott az ágyból, lekapta a falon függő vadászfegyverét és ráfogta Schummerr-e, aki vértől borítva összeesett. A söréttöltés -jobb lágyékába hatolt és nyom­ban megölte. Nemsokára megérkeztek a csendőrök a gyilkosság színhelyén ós kihallgatták Kom­mest, aki azt vallotta, hogy nem akarta ve­jét agyonlőni, csupán megijeszteni. Maga s-em tudja, h-ogya-n sült él a fegyver. A csend­őrség nem tartóztatta le Kommesrt, A naigy­kikin-dai vizsgálóbíró és a királyi ügyész is most folytatják a vizsgálatot. Schummer tra.gádiája -iránt Zsombolyán nagy részvét | nyilvánul meg. — Zichy János gróf az újságírókról. A Budapesti Ujságirók Egyesülete legutóbbi választmányi ülésén -elhatározta, hogy üd­vözli Zichy János grófot abból az alkalomból, hogy a kultuszminisztérium vezetésétől meg­vált. Az egyesület egyúttal köszönetét fejez­te ki Ziohy gróf iránt, hogy minisztersége alatt az ujságirók megértő barátja vol't s létesítette az ujságirók utazási ösztöndíját. Az üdvözlésre Zichy J-ános gróf Nagy lángról Márkus Miksához, a Budapesti Ujságirók Egyesületei elnöjkéhezj, a következő választ intézte: Méltóságos Elnök Ur! A Budapesti Uj­ságirók Egyesülete nevében és megjbizásából hozzám intózet,t soraiban ikiiíeáqzótt rokon f szenv véghetetlenül jólesett, inert -olyanoktól eredt, kiket becsülök, becsülök p-edig elsősor­ban foglalkozásukért. Az újságíró a helyzet magaslatán áll, a le-gelsőrendiü kulburtóny-ező, az újságírás, ha az igazságot ak-arjia szolgál­ni és /elfogulatlan tud -lenni, az emberiség ér­dekeit szolgálja, mert a műveltséget terjeszti. Előttem a legszebb foglalkozás az ilyen ér­telemben felfogott újságírás ós a legtisztelet­reméltóbb munkás az újságíró, ha a szó szo­ros értelmében v-ett fenkölt gondolkozású, önzetlen, nemes eimiber. Az újságírói gárda nívóját emeli, az ujságirók társadalmi hely­zetén javítani, ez kell, hogy feladatát képezze az államférfiaknak, ha azt akarják, hogy a hírlapirodalom megfelelő politikai és társa­dalmi tényezővé váljék és az maradjon. Egész életemben oda fogok törekedni, hogy ezt a célt szolgáljam. Fogadja Méltóságod köszö­netem kifejezését, mellyé! vagyok igaz híve, Zichy János s. k. — Magyar gólyák Délafrikában. Évek óta figyeli a magyar királyi madártani köz­pont vándorló madaraink déli útját. Most a Kalo/csa környékén fészkelő gólyákról érkez­tek érdekes híreik a központba. Egy fiatal gó­lya nyakát Bogyiszló községiben 1910. nya­rán alumínium gyűrűvel j-elölték meg. Ezt a gólyát 1910. december 31-én a délafrikai Ka­táiban (Allén), tőlünk körülbelül nyolcvan­öt ezer kilométer távolságiban, találta meg a natáli muz-eum igazgatója, törött saárayak­ik-al. Egy másik gólyát Dusnoklban jelölték meg ugyanazon évben. Meg is találták 1911. márciusábau, a natáli Bootver m-ellett hol­tan. Ez a hely hazánktól nyolcezerháromszáz kilométernyire van. A központ 1911-than hat­százötven gólyát jelölt mieg az ország külön­böző vidékiéin s ezek közül csak négyről jött lliir. A mult éviben ezerszáz közül száz-tizen­hétről. Ezek is mind a nyolSc-ezerötszáz kilo­méternyire fekvő délafrikai tartományba re­pültek s tavasszal hazatérték, hajó ós autó nélkül. — A Szegedi Magántisztviselők Egye­sülete 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor saját helyiségében (Vár-u. 7.) tartja XI. évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: évi je­ientés, zárszámadások, felügyelő-bizottsá­gi jelentések előterjesztése, alapszabály mó­dosítás, indítványok. — A szerencsétlenül járt főhadnagy. Kunt István szegedi huszárfőhadnagy álla­pota iránt, általános az érdeklődés. A főhad­nagy, ak.i gyakorlat közben lebukott lováról -és akit a megvadult, ló összerugdosott, a;z operáció után jobban érzi magáit. Állapota sulyois, die aggodalomra már nincsen ok. A főhadnagy .koponyaalapcsonttöirést és jobb halántékán súlyos zuzód-ást. seznvodett. A köz­kórházban, ahol fekszik, igen sokan keresik föl barátai és ismerősei közül'. — Imling Konrád halála. Hetvenkét éves korában meghalt tegnap a Vörös Ke­reszt-kórház szanatóriumában Imling Kon­rád igazságügyi államtitkár. Az elhunyt, a kinek a polgári törvénykönyv előkészitése körül nagy érdemei vannak, 1906-ban 'lett államtitkár. Egy év óta betegeskedett és a legutóbbi hónapokban a délvidéken keresett üdülést. Betegsége ellenére is magával vitte a törvénykönyv tervezetéről szóló munkát, hogy állandóan dolgozzék. Ezelőtt két hét­tel hozták haza súlyos -betegen. Életének utolsó napjaiban nagy csapás érte. A Vörös Kereszt-kórházban, a vele szemben levő szo­bában feküdt nagyibetegen egyetlen -fia, Im­ling Alfonz uj-pesti városbíró, aki ezelőtt né­hány nappal halt meg. Imling Konrád teme­tésén az igazságügyminisztérium tisztvise­lői testületileg vesznek részt. x Jönnek az özvegyek. A bolgár kerté­szek, mikor kitört a háború. Magyarország különböző vidékeiről, ahol jó és tíus kenyeret kerestek, siettek le a török ellen. Utolsó uta­zásuk volt ez a legtöbbjüknek. Drinápolynál, Csataldzsán-ál hősiesein meghaltak a hazáért. M-i pedig bolgár kertészek nélkül maradtunk a zöldség és egyéb k-onyhavet-emény drágább lett a piacon, elég jogos is lett ennek alaip­ján az a -gonid, lesz-e aki folytassa a bolgár kertészetet, aki megtermelje azt a finom, zöld­paprikát,, amihez a bolgárok .értenek ugy-lát­szik a legjobban. Ma Szatmárról az a liir ér­kezett, hogy van, aki fölveszi az elesett bol­gár kertészek kezéből kihullt ásót, kapát, je­lentkeznek már a kertészek özvegyei. Több lanfcat.ulajdonos levelet kapott, Szófiából, azoktól az özvegyektől, akiknek a férjük ott kertgazdaságot űzött. Az özvegyek azt jelen­tik, hogy a lankabériertet ez évben is megtart­ják. Pár naip múlva már meg is érkeznek ós hozzálátnak a kertek megműveléséhez. — A szegedi zsidó árva-egyesület március 30-án, vasárnap délelőtt 10 ós fé'l órakor tartja rendes évi közgyűlését dr. Goldschmidt György elnökletével. Az egylet elnöksége, mely buzgón gyakorolja, a leg­szebb jótékonyságot: az árvák felnevelését ez alkalommal terjeszti elő ,az 1912. évről szóló jelentésében zárszámadását ós vagyonmérle­gét, kimutatván, hogy az egyl-et nagy költ­ségeinek dacára a jó gazdálkodás ós a tagok áldozatkészsége. folytán az elmúlt évhez ké­pest a vagyonsaapor.ulart kielégítő. Az egye­sület hölgy/tagijai, kik mindig érdeklődéssel kisérték az igaz jótékonyság munkáját, re­mélhetőleg megint szép számmal fognak riésztyeuni a közgyűlésen és a letűnt óv ered­ményén felbuzdulva, másokat is buzdítanak az egyletbe való belépésre és kétszeres mun­kakedvet. nyernek a jövőre. A közgyűlésien egyébként nem. tagokat is szívesen lát ven­dégül az -egyesület elnöksége. — A Szeged­Csongrádi Takarékpénztár, a Szegedi Hitel­bank, a Kereskedielini ós Iparban-k és a Ta­karék és Hitel r. t.-nak az árvaegylet céljai­ra beküldött nagylelkű adományáért bálás köszönetét nyilvánítja a szegedi zsidó árva­egylet nevében Goldschmidt György dr. el­nök. — Megkezdik a közúti híd kijavítását. Megírtuk, hogy Tóth Mihály városi főmér­nök javaslatára a tanács elhatározta, hogy a közúti hidat, -amelynek alkatrészei sok helyen erősen megrongálódtak, sürgősen ki­javíttatja. A tanács utasítására a mérnök­ség elkészítette a javító munkálatok költ­ségvetését is, amely szerint a hid renová­lása száztízezer koronába kerül. Amint a mérnökségtől értesülünk, a -hid kijavítását május elseje után föltétlenül megkezdik. Különösen sürgeti a munkálatok megkezdé­sét a rendőrség is, amely el akarja kerülni a legcsekélyebb veszedelemnek még a lehe­tőségét is. A munkálatok vezetése egy az államtól kiküldött hidmérnök kezében lesz, a munkálatok elvégzésére pedig 15—20 munkást fognak kirendelni az állami gép­gyárból. A hid kijavítása néhány hétig tart. — A zentai virtus. Zentai tudósítónk híradása után megírtuk már, hogy húsvétkor az ofitiami aranyifjúság aikénrt mutatta meg, milyen virtus akad /benne, hogy az utcáik ab­lakait sorr-a beverték. A rendőrség is „eré­lyesem" nyomozott e csöndélet /dolgában és mostanra a következőket állapitortrtia imag: It­ták, daloltak, őrjöngtek az arainyfiuk, die éj­féltájban rájöttek, hogy ez mégs-eim az igazi. Szép, holdfényes éjszakán végigjárták hát a várest és müveitek olyan patáliát, hogy ebez lárma ós pusztítás dolgában Drinápoly -bombázása is majdnem hegy szelíd éj jeli ze­névé törpül. Nelm kevesebb, mint kétszázti­zervkét ablakot vertek be, megfelelő Iámra, ordítozás közepette és közöttük, elsősorban természetesen a városházának és a rendőr­ségnek ablakait. A békés polgárok és a még békésebb hajlandóságai rendőrök rémülten vonultak meg belső termeikben és dehogy aka/d-t volna valaki, aki e tartárdulás idején ki merte volnia dugni fejét a zsalugáteres ab­lakon. Végre is a fiuk elunták ,a mulatságot és elhatározták, hogy hazamennek aludni. A nap már tünedezett föl az ég peremén, a zen­-tai ara-nyifjak elmentek még —- hová is me­hettek -volna -egyebüvé! — Krausz Adolf zsi­dó kántor lakása elé, ott elénekeltek néhány templomi dalt, a kántornak is beverték az ablakait, majd mikor Krausz mutatkozni inert, néhányszor a levegőbe lőttek. Ez min­iden. Más igazán nem történt. Kétszáz/tizenkét bevert ablak, — ez mindenesetre imponáló -eredmény, bár nem lehetetlen, hogy a viha­ros éj után is maradt néhány ép ablak Zen­tán. — Szikratáviratozás Európából Ame­rikába. Párisból jelentik, hogy nagy diadala volt az éjszaka Marconi találmányának; si­került közvetlen szikratáviratozást létesíte­ni Európa és Amerika között. Az Eiffel-to­ronyról Marconi-gram ment Albingtonba s onnan pontosan jött vissza a válasz. Abing­ton közel van Washingtonhoz, vagyis körül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom