Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-28 / 72. szám

19! 3. március 28. —„--« délmagyarország 3 is áll; a Bobul a János műépítész által készített részletes tervek és költségvetés szerint azonban az építkezés 800.000 korona körüli összegbe, kerül s igy 300.000 korona körüli összeg hiányzik. Ennek fedezete tárgyában most fclyük a tárgyalás a földniiivolésügyi és pénzügyminiszter között, Februári budapesti utam alkalmával beszéltem ez ügyiben Serényi gróf miniszterrel, kinek kijelentése szerint a tárgyalás pár hó alatt véglegeztetni fog. Ekkor aztán az építésre kiírják az árlejtést s az építés befejeztével az ideiglenesen már Budapesten szervezett intézmény Szegedre lebelyeztelik. Igy áll ma ez az ügy. Szóval minden rendiben volna, csak a 300.000 korona nincs még rendben. De ez a legaggasztóbb az egészben. Ment ez lesz az egyedüli oka annak, ha a kenderakadémia fölépítése késik majd — ki tudja meddig1? A SZEGED-ALFÖLDI TAKARÉKPÉNZTÁR. (Saját tudósítónktól.) A Szeged-Alföldi Takarékpénztár helyzetéről ismét a legellentétesebb, java részükben kiszínezett hirek kerültek forgalomba. Az, egyik fővárosi esti lap a pénzintézet „ndhézségei"-ről ir, mig a szegedi esti lap ,már a fölszámolást jelenti be. Hogy a kolportált hirék legtöbbje .mennyire távol áll a valóságtól, mi .sem bizonyítja jobban, minthogy például a pénzintézet fölszámolását csak a közgyűlés mondhatja ki, ilyen közgyűlést pedig ez ideig még csak össze sem hivtak. Igaz, hogy a Szeged-Alföldinek hatalmas, inmobil kihelyezései vannak. Budapesten kávéházakat és mulatóhelyeket finanszírozott, Szegedfen egyes iparvállalatoknál tulnagy érdekeltséget vállalt és ennek hatását a pénzviszonyok megromlásával természetesen megérezte. Az intézetnek jelenleg közel három millió korona betétje van, ami azonban legnagyobb részt nagyobb betevőké, minthogy a kisebb betevők már régebben kivették pénzüket. Az is tény, hogy .az intézet hosszú ideig eleget tett fizetési kötelezettségének és csak a napokban, a Pálfy-féle gyár üzemének beszüntetése után került oly súlyos helyzetbe, hogy fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az intézetnél a nagyobb budapesti bankok közül legnagyobb mértékben van érdekelve a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, kisebb mértékben a Magyar Általános Takarékpénztár és mások. Az érdekélt budapesti intézetek a vagyoni státus megállapítása végett három tagu bizottságot küldtek, mely bizottság hétfőn fejezte be működését. A Szeged-Alföldi mai helyzetéről sikerült egyébként beavatott helyről az alábbi hiteles információkat szereznünk: — Egyik szegedi esti lap a Szeged-Alföldi Takarékpénztár felszámolásáról, mint befejezett tényről beszél, pedig azt csak a közgyűlés mondhatja ki, még pedig .csak akkor, ha a fölszámolást a tagoknak kétharmad része határozza el. Ez idő szerint, még a fölszámolás gondolatáyal sem foglalkozik a bank. — Az intézet néhány évvel ezelőtt, amikor még a pénzviszonyok többé-kevésbé megengedhetővé tették a nagyobb kihelyezéséket, olyan angazsmánokba bocsátkozott, amelyek anyagi keretébe nem illeszthetők be. A jelenlegi gazdasági viszonyoknál fogva, ezek a tulnagy kihelyezések feszélyezik az intézetet. Miután .most az ilyen kötelezettségéktől könnyű szerrel kibújni nem lehet, de még az érdékek kockáztatása nélkül, a kötelezettségének eleget nem tévő adóssal szembe eredménnyel eljárni sem lehet, a hitelezők az intézetet ilyen tételekért kemény próbára teszik. Mindezekből az okokból, az intézet részéről azt történt, ihogy nagy mérvű inmobilitásaival szembe, .mozgási cselekvését visszanyerhesse, budapesti pénzcsoportokhoz fordult és mérvadó helyen Ígéretet is tettek arra nézve, hogy a hankot abban a törekvésében, (hogy kellő biztosíték mellett az ügyének elaszcilásához szükséges pénzösszeg rendelkezésére bocsájtassék, támogatni fogják. — Ezen pénzcsoport szakembereit el is küldte a Szeged-Alföldi Takarékpénztárhoz státusának és üzleti műveleteinek felülvizsgálása végett. Ezen munkálatok most fejeződtek be és annak eredményétől van függővé téve, hogy vájjon támogatják-e és milyen mértékben támogatják az intézetet, hogy nyugodtabb és békés továbbmiiködése lehetővé tétessék. A délutáni órákban szerzett értesülés szerint ezen támogatást kilátásba helyezték. — A szakemberek vagyoni mértékelése, ami némi deficitet mutat ki, csak illuzórius munka, .mert egy évekre menő lebonyolításnak az eredményét, nem lehet ma leszögezni. Mert hiszen a segélynek épen az lenne a célja, hogy az érdekeltségek akkor bonyolittassanak le, mikor erre a legalkalmasabb idő kínálkozik. A mostani idő pedig, amikor a vagyoni értékelés történt, teljesen alkalmatlan. Tehát milliókról, mint egyes lapok írták, szó sincsen. Ezek a hirek még megközelítőleg sem ütik meg azt a mértéket, amit a valóság fed. Miután azonban jelentékeny összegekről van szó, természetesen az ilyen kényszerű értékelésnél nagyobb differenciák állhatnak elő, az idők változásával ezek a minimumra fognak csökkenni. Az igazgatóság egyébként vállvetve törekszik arra, hogy az intézetet talpra állítsa és kielégítse nemcsak a hitelezők és betevők követeléseit, — akik semmi körülmények között sem fognak egy fillért se elveszíteni, <— ihanem a részvényeseknek is megmentse, ami menthető. A legközelebbi napokban különben is az intézet egy határozott propozicióval fog a nyilvánosság elé lépni. Khuen-Héderváry Désy nyilatkozatáról. Khuen-Héderváry Károly grófnak Désy Zoltánnal történt találkozásáról most újra nyilatkozik Désy és azt mondja, hogy a .munkapárt elnökének kérésére jelent meg, hogy tárgyalni egyáltalán nem akart, erre nem is volt fölhatalmazva és Khuen mindezt még a látogatás előtt tudta. A viziten pedig azt mondotta Désy, hogy a politikai megoldás előfeltétele a Lukács László pőrének szabályos letárgyalása. A Nap telefonon kérte meg Khuen-Héderváry grófot, aki jelenleg Héderváron időzik, vam-e megjegyzése a Désyféle nyilatkozatra. A volt .miniszterelnök a következőket volt szíves kijelenteni: — Ebben az ügyben régen elmondottam már a véleményei. Azonkivü'l, amit eddig mondtam, nincs ujabb közölni valóm a nyilvánosság számára. Semmi, egyáltalán semmi! Ennél többet nem mondott a munkapárt elnöke. Megkérdeztük még, meg fog-e jelenni az úgynevezett tintatartó-dobálási pör április harmadiki törvényszéki főtárgyalásán. — Természetesen! — felelte Khuen-Héderváry. — És mit szól, kegyelmes uram, Andrássyék zemplénmegyei győzelméhez? — Semmit! Ez előrelátható volt. Khuen-Héderváry gróf egyelőre birtokán marad. Április első felében valószínűleg folytatni fogja akcióját. Ötven városatya a szegedi sportért. (Saját tudósítónktól.) Indítvány érkezett ma Lázár .György dr. polgármlesterihez Pick Móric törvényhatósági bizottsági tagitól ós 50 társától. Az indítvány a Korcsolya.-f érnek sürgős rendezését kívántja, a Korcsolya sport érdekében. Az ügy csak látszólag nem aktuális. Szegeden ugyanis az utóbibi években egyre hanyatlott a korcsolyázó sporit. Ennek pediig az az oka, hogy a város a Korcsolya-teret eredeti céljától elvonta. A tér egyik felét a vasutas palotának engedte át, másik felte pedig olyan állapotban van, hogy a bék'attermellésen kivül, semmiféle más sportra nem ailkalmas. Igy tart az már évek óta ós hiába minden lamentálás, a sport körök kérelmiével szemben a legridegebb álláspontra helyezkedett a város. Érthető tehát, hogy a bizottsági .tagok tavaszikor adják be indítványukat, ha télre akarnak valamit elérni. Nagyságos Polgármester Ur! Szomorúan •tapasztaljuk — kezdődik az indítvány, — hogy az ifjúság egészséges fejlődésére oly nagyfontosságú korcsolyasportunk, évről-évre hanyatlik, aminek kizárólagos: oka ezen nemes sportág teljes magárahagyottságában rtejlik. A korcsolyázás az egyetlen sport, melynek kötelező kultiválását a közoktatásügyi miniszter előírja a tanulóifjúság részére. Szeged hatalmas tömegű fiatalsága .elsősorban szenved a korcsolyázást gátló körülmények miatt. Más városokban egyéb téli sportok is müvelhetők: a rődli, ski, kirándulások a hegyek közé; Szeged .geográfiai helyzeténél fogva kizárólag a korcsolyasportra van. ráutalva. Évekkel ezelőtt még kedvezőbb volt a helyzet. A korcsolyató állandó vízállása boszszn korcsolyázó szezont biztosított. Jelenleg 15 C fokú meleg vizzel lehet, csak bizonyos különösen kedvező alkalmakkor jeget termelni. A jelenlegi helyzet vízpazarlással jár, mert a földben elszivárog a viz. A kibetonozás ezen a helyzeten is segíteni fog és a szomszédok panaszait a vizeiszivárgás miatt meg fogja szüntetni, iMig más városokban a korcsolyázó napok száma 50—100 között ingadózik, addig Szegedén az utolsó három éviben 5—15-ször leibetett csak korcsolyázni, dacára annak, hogy a fagypont alatti hőmérsékletű napok száma nem kevesebb, mint Budapesten. Ezen körülmények szoimoru eredménye az lett, hogy a mai generátió már korcsolyázni sem tud, Má.s nagy városokban is igen gyakori a város belsejében elhelyezett jégpálya (Bécsben), melyet épületek környeznek, de sikerült egyszerű műszaki berendezéssé], nevezetesen a pálya kibetonozásával elérni azt, hogy már a legkisebb fagynál korcsolyázni lehessen. A jelenlegi korcsolyapályáinak teljes fdltöjitése és kiibenotozása lényegesen kisebb költséggel jár, mint egy hasonló területnagyságú mellékutcának aszfaltburkolattal! való ellátása és igy annak fontosságát az előadottak szerint városunk is méltányolni fogja. Ezen rendezés folytán nyári gyermekjátszóhely és tennispályák is keletkeznek, melyek ugyancsak kielégítetlen szükségletet képeznek. i Alulírott köztörvényhaitósági bizottsági tagok azon kéréssel fordulunk a nagyságos Polgármester úrhoz, miszerint indítványunkat magáévá tenni s pártoléílag a legközelebbi közgyűlés elé vinni kegyeskedjék. Indítvány: Mondja ki Szeged város törvényhatósági bizottsága, hogy a korcsolya tavat a végleges niwóra feltölteni és azt betonburkolattal ellátni kívánja, miért is megbízza a városi