Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-27 / 71. szám

4 1913. március 26. lenbetíie, hogy ő már ,éveik óta a szinügyi bizottság ülésein részit nem. vetít s azokon a jövőben sem fog megjelenni. Gerle dr. ur azonban nem .azért lett ezen bizottság tagjáívá megválasztva, hogy pusztán .a bizottsági tagok névsorában díszelegjen, hanoin azért, ment a tekintetes tanács reá 'bízta ezen megválasztással a város érdekeinek művészi szempontból leendő megóvását. Hogy az ily irányul megbízást valaki többé 'vagy keivósibbé komolyan veszi, ez lielkiisimienetheli kérdés, amennyiben az illetőnek egyáltalában szándéka .az elvállalt kötelezettségeket teiljesitieuá. Ha azonban va-Md egyrészt :az ily meg hizáfet elfogadja, másrészt pedig .nyilvánosan kijelenti, boigy az elvállalt kötelezettsógeknék .eleget tenni nem szándékozik, ilyen eljárás egyáltalában nem korrekt és az állással inkompatibilis. Ily .estetekben az illetőnek tagadhatatlan kötelessége mlögfhizóját erről értesíteni, ®z utóbbinak ily módon alkálimat nyújtani, hogy érdekeinek mlagóvását másra ruházhassa. Gerle dr. urnák szabadságéban áll, hogy a szinház művészi érdekeivel ne törődjék, azonban erről a tanácsot tisztségéről való leköszönése mellett értesiteniie kell. Miképpen ítélné meg .Gerle .dr. ur az esetet, h!a egy kartársa valamely perben a f.él képviseletét elvállalná és anélkül, hogy a képviseletről lemondana, kijelentené, hogy az ügygyel nem törődik? Ugy látszik különben, miszerint Gerlie dr. ur egyáltalán nem bir érzékkel az iránt, mi kompatibilis az ilyen megbízatással s mi nem, mert különben a szünügyi bizottság eltörlését célzó indítványának benyújtása előtt lemondott volna szinügyi bizottsági tagságáról. N.em járja, egy tisztséget valamely bizottságban tovább viselni, ha az illető kijelenti, hogy ezem bizattiságnlak nincs létjogosultsága és az céltalan. Ha az ily eljárást szó nélkül hagyjuk, iákkor ne csodálkozzunk, ha a Pesti Hírlap mároiíus 20-ikii számában ilykép aposztrofál bennünket: ,A jó vidéken, aikcil annyi, dle annyi fogalmat fordítanak ki a sarkaiból." ISzmollény ur időköziben tisztségét ,a tekintetes Tanácsnak rendelkezésére bocsátotta s ezen eljárásával az egyedüli helyes utat választotta, amely ügye tisztázásához vezet. Nem kélpezheiíi egy bizottság hivatását, 'tagjainak összeférhetetlenségi .esetei" 'fölött Ítélkezni, hanem a megbizój,áinak, ez esetben a tekintetes Tanácsnak föladata, hogy a tudomására jutott összeférhetetlenségi esetekkel szemben állásit foglaljon. Én, részemről teljesen össezférbetet Lennek tartom, hogy egy szinügyi bizottsági tag neve egy szinházi újságon alapitóként szerepeljen, különösen oly szinházi újságon, amely a szinház területén kizárólagossági joggal bir. Bárki alapithat, vagy szerkeszthet egy szinházi újságot, csak egy szinügyi bizottsági tag nem, mert ezen vállalkozása tárgyilagosságát az igazgató ténykedésének művészi szempontból való elbírálásában befolyásolhatja. Wimmer igazgató ur, a tanács bizalmának letéteményese, a tanács ellen irányuló bizalmatlanságot involváló iimditványt nyújtott be, amennyiben indítványa azt célozza, hogy a tekintetes tanácstól a szinügyi bizottsági tagok megválasztásának jioga megvonassák. Ennek dacára tisztségéről nem mondott le, ami épp annyira magán hordja az inkompatibilitás jellegét, mint Gerle dr. esete. Ezenfelül Wiimmer igazgató ur hónapokon át éreztette az igazgatóval, hogy bizonyos szerepkör betöltése az ö egyéni ízlésének nem megfelelő s teljes befolyását — mint szinügyi bizottsági tag — fölhasználja arra, hogy ez irányban változást erőszakoljon ki. Pedig W.iimiuer igazgató ur a szinügyi bizottság 1909. március 21-i.ki ülésében iniaga kijelentette: ,vAzon véleményen vagyok, hogy olyan bizottsági tagnak, aki a színházzal összeköttetésben áll és a befolyását érvény esliiteni akarja, föl ákarjia használni, — le kell mondania a mandátumáról." Ezen fölállított tézis dacára Wimmer nem mondott le. A tanács föladata tehát megvizsgálni, hogy Wiimmer ur bir-c a történték után azon tárgyilagossággal, amelyet a szinügyi bizottság tagjainál joggal megkívánhatunk. .AjmMőn a föntjelzett eseteket a tekintetes tanács elé terjesztem, kérem, hogy .azok megvizsgálása után azon urakkal szemben, akiknél vagy a jóakarat hiányzik, vagy alkik nem binnaik kellő objektivitással a szinügyi bizottsági tagság .ellátására és betöltésére, a tekintetes tanács bizalmatlanságának adjon kifejezést. iBüasBBaEsaaa A francia kormány helyzete. Párisból jelentik: A kamara ülése után Barthou .miniszterelnök a kabinet tagjait tanácskozásra hívta össze. A miniszterelnöknek sikerült a három -radikális .minisztert, akik a pártfegydiem hatása alatt rögtön ki akarták válni, arra birni, hoigy ezt az elhatározásukat holnaputánra halasszák el. A kamara holnapi ülésén uj szavazás lesz a .kabinet összeállítására vonatkozó interpellációréll. Ha ez a szavazás a kabinetre kedvezőtlen eredményű lesz, az egész kabinet azonnal lemond. Lemond a lippai követ. Képviselői mandátumáról való lemondásával legközelebb Niamessny Mihály, a lippai kerüleit követe fogja meglepni a közvéleményt. A fiaitall honatya, aki a választójogi javaslat bizottságban való tárgyalásakor demokratikus hajlandóságúinak mutatkozott, Temesiinegye főügyészi állására pályázik, amely Darabanth János dr. halálával üresedett meg. Május első napjaiban lesz a megye közgylüósia, amelyen betöltésre kerül a főügyészi állás. Niamessny Mihály érdekében, aki képviselőnek való megválasztása előtt alügyésze volt Temcsmegyéne'k, már megindult az agitáció. Maiga a főispán, Joanovics Sándor dolgozik a képviselő érdekében és igy a megválasztása biztos. ; ... u j a „délmagyarország" telefonszamai nappali szerkesztőség 305 éjjeli szerkesztőség 10-83. kiadóhivatal 305. kiadótulajdonos 81. Igazgató: Vas iándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Csütörtökön Nagy szenzáció! ÉÉ TIGRIS Detetektiv dráma öt felvonásban. El Fölülmúlja az összes eddigi detektív slágerokat. B §g Valamint a két órás uj műsor. b fű Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor, ü Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá'g. B Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. Katona-, deák- és gyermekjegyek csak az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. (A szegedi cselédpiacon.) Az olyan asszonyok szálmára, akiket egy okosan és gazdaságosan vezetett háztartás problémája is foglalkoztat, az asszonyi sors kállvániia,járásiában a cselédpiae intézménye uj stációt teremtett meg. Nem akarok most a cselédségnek a polgári társad®,lomban való gazdasági élhiély'ezkedóséi'.ől áItalábanosságbán beszélni, de akinek volt cselédekkel dolga, aligha Lehet más véleményen, minthogy munkásságuk gazdasági értékét tekintve, jól mfeg vannak fizetve. Egy 16 évies leány például 24 korona haivi bért kér. Kap ezen kivül kosztot, kvártélyt. Ez nemcsak, gazda iés .alkalmazott, de, még testvérek között is megér 40 koronát. Ha ezekhez hozzászámítjuk mélg azokat .a károkat, amiket a legtöbb cseléd csinál, havi fizetésük átlagban míndlig eléri a 60—70 koronát. És rnéig sem lelkeit feseíliédiet kapni. Ezt mi, férfiak, különösen férjek és apák neui tuidjuk megórteni. Tessék egyszer uirailm kilfáiradni a cselédpiacra, m.a.jid megértik. 1. Ha a cseleVJpi-acon százan vannak, abból 68-an csillédet és csak 32-en keresnek helyet 2. A 32-|bő'J aki cseléd, szegődik el egész n'apra, a többi 23 csak bejánönlalk. Azt tetszik tudni, mit jelent az, ha. -valaki bejáró. Eddig azt jelentette, hoigy reggeli 7—8 érától délután 4—.5, esetleg 6 órakor rendelkezésre állit. Most azt jelenti, hogy reggel 7 órától délután 2-ig szegődik el. Mert déliütán -pihen, az éjszaka — tisztelet a kevés tiszteletre méltó kivételnek — másra kell néki. 3. A 9-ből, aki egész napra szegődik el, 4 nem megy zsidóihoz, (a másik öt .azt tartja, hogy a zsidó hely a legjobb hely), 8 n.em megy olyan helyre, ahol eigy gyereknél több van, (azt mondják, liügy 33 százaléknyira ez az egygyeirmckréndszcr oka), 7 ahol nagyszülők és 9 ahol unokák is vannak, az egyik szobát -vikszolni, a másik súrolni nem akar és az olyan sem csoda-bogár, akinél sine qua non a földszint ós a jeges szekrény, 5-nél a villany, 4-nél a gáz, a legtöbbnél mindakettő. És' a oselédpiac képe majd olyan, mint a bagózók népes gyülekezete a bérház előtt. A városházával szemközt levő parkfükör vaskorlátján végig ülnek s csak a kisebblik része jár-fcel a gazdaasszonyok között. Áz egyik igy tárgyal, amikor megszólítja -egy uri aszszony: — Elszegődik? — Ha jó helyet kapok. — Mennyi bért kér? — 28 koronát. — Aztán mit tud azért a 28 koronáért? — Főzni bizonyosan nem. — Nem is kell tudni. — Hány gyermeke van a naccságának? — Egy. De nem hozzánk akaróim megfogadni. — Hát hova? — Az anyósofrnhoz. — Akkor gyüjjön ő ide, majd vele beszélek. Látni akarom, kilh-ez szegődök el. Ebben a pillanatban áll fel a partktükör vaskorlát járói két cseléd1, akik edddig nagyúri gnamdozzával szemlélték a jövést-menést ós alkudozást. Megszólal az egyik: — Gyere Juli, nézzük meg, hátha találunk egy jóképű naccságát. Szükségesnek -tartottuk megörökíteni ezeket a cselédpiae vaskos érdekességéi közül. Talán segíteni ig keltene az ilyetn hajókon.