Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-27 / 71. szám

4 1913. március 26. lenbetíie, hogy ő már ,éveik óta a szinügyi bi­zottság ülésein részit nem. vetít s azokon a jö­vőben sem fog megjelenni. Gerle dr. ur azon­ban nem .azért lett ezen bizottság tagjáívá megválasztva, hogy pusztán .a bizottsági ta­gok névsorában díszelegjen, hanoin azért, ment a tekintetes tanács reá 'bízta ezen meg­választással a város érdekeinek művészi szempontból leendő megóvását. Hogy az ily irányul megbízást valaki többé 'vagy keivósib­bé komolyan veszi, ez lielkiisimienetheli kér­dés, amennyiben az illetőnek egyáltalában szándéka .az elvállalt kötelezettségeket teilje­sitieuá. Ha azonban va-Md egyrészt :az ily meg hizáfet elfogadja, másrészt pedig .nyilvánosan kijelenti, boigy az elvállalt kötelezettsógek­nék .eleget tenni nem szándékozik, ilyen el­járás egyáltalában nem korrekt és az állás­sal inkompatibilis. Ily .estetekben az illetőnek tagadhatatlan kötelessége mlögfhizóját erről értesíteni, ®z utóbbinak ily módon alkálimat nyújtani, hogy érdekeinek mlagóvását másra ruházhassa. Gerle dr. urnák szabadságéban áll, hogy a szinház művészi érdekeivel ne törődjék, azonban erről a tanácsot tisztségé­ről való leköszönése mellett értesiteniie kell. Miképpen ítélné meg .Gerle .dr. ur az esetet, h!a egy kartársa valamely perben a f.él képvi­seletét elvállalná és anélkül, hogy a képvise­letről lemondana, kijelentené, hogy az ügy­gyel nem törődik? Ugy látszik különben, mi­szerint Gerlie dr. ur egyáltalán nem bir ér­zékkel az iránt, mi kompatibilis az ilyen meg­bízatással s mi nem, mert különben a szün­ügyi bizottság eltörlését célzó indítványának benyújtása előtt lemondott volna szinügyi bizottsági tagságáról. N.em járja, egy tiszt­séget valamely bizottságban tovább viselni, ha az illető kijelenti, hogy ezem bizattiság­nlak nincs létjogosultsága és az céltalan. Ha az ily eljárást szó nélkül hagyjuk, iákkor ne csodálkozzunk, ha a Pesti Hírlap mároiíus 20-ikii számában ilykép aposztrofál bennün­ket: ,A jó vidéken, aikcil annyi, dle annyi fogalmat fordítanak ki a sarkaiból." ISzmollény ur időköziben tisztségét ,a te­kintetes Tanácsnak rendelkezésére bocsátot­ta s ezen eljárásával az egyedüli helyes utat választotta, amely ügye tisztázásához vezet. Nem kélpezheiíi egy bizottság hivatását, 'tag­jainak összeférhetetlenségi .esetei" 'fölött Ítél­kezni, hanem a megbizój,áinak, ez esetben a tekintetes Tanácsnak föladata, hogy a tudo­mására jutott összeférhetetlenségi esetekkel szemben állásit foglaljon. Én, részemről tel­jesen össezférbetet Lennek tartom, hogy egy szinügyi bizottsági tag neve egy szinházi új­ságon alapitóként szerepeljen, különösen oly szinházi újságon, amely a szinház területén kizárólagossági joggal bir. Bárki alapithat, vagy szerkeszthet egy szinházi újságot, csak egy szinügyi bizottsági tag nem, mert ezen vállalkozása tárgyilagosságát az igazgató ténykedésének művészi szempontból való el­bírálásában befolyásolhatja. Wimmer igazgató ur, a tanács bizalmá­nak letéteményese, a tanács ellen irányuló bizalmatlanságot involváló iimditványt nyúj­tott be, amennyiben indítványa azt célozza, hogy a tekintetes tanácstól a szinügyi bi­zottsági tagok megválasztásának jioga meg­vonassák. Ennek dacára tisztségéről nem mondott le, ami épp annyira magán hordja az inkompatibilitás jellegét, mint Gerle dr. esete. Ezenfelül Wiimmer igazgató ur hónapo­kon át éreztette az igazgatóval, hogy bizo­nyos szerepkör betöltése az ö egyéni ízlésé­nek nem megfelelő s teljes befolyását — mint szinügyi bizottsági tag — fölhasználja arra, hogy ez irányban változást erőszakoljon ki. Pedig W.iimiuer igazgató ur a szinügyi bi­zottság 1909. március 21-i.ki ülésében iniaga kijelentette: ,vAzon véleményen vagyok, hogy olyan bizottsági tagnak, aki a színházzal összeköt­tetésben áll és a befolyását érvény esliiteni akarja, föl ákarjia használni, — le kell mon­dania a mandátumáról." Ezen fölállított tézis dacára Wimmer nem mondott le. A tanács föladata tehát megvizsgálni, hogy Wiimmer ur bir-c a tör­ténték után azon tárgyilagossággal, amelyet a szinügyi bizottság tagjainál joggal meg­kívánhatunk. .AjmMőn a föntjelzett eseteket a tekinte­tes tanács elé terjesztem, kérem, hogy .azok megvizsgálása után azon urakkal szemben, akiknél vagy a jóakarat hiányzik, vagy alkik nem binnaik kellő objektivitással a szinügyi bizottsági tagság .ellátására és betöltésére, a tekintetes tanács bizalmatlanságának ad­jon kifejezést. iBüasBBaEsaaa A francia kormány helyzete. Párisból jelentik: A kamara ülése után Barthou .mi­niszterelnök a kabinet tagjait tanácskozásra hívta össze. A miniszterelnöknek sikerült a három -radikális .minisztert, akik a pártfe­gydiem hatása alatt rögtön ki akarták válni, arra birni, hoigy ezt az elhatározásukat hol­naputánra halasszák el. A kamara holnapi ülésén uj szavazás lesz a .kabinet összeállí­tására vonatkozó interpellációréll. Ha ez a szavazás a kabinetre kedvezőtlen eredmé­nyű lesz, az egész kabinet azonnal lemond. Lemond a lippai követ. Képviselői man­dátumáról való lemondásával legközelebb Niamessny Mihály, a lippai kerüleit követe fogja meglepni a közvéleményt. A fiaitall honatya, aki a választójogi javaslat bizott­ságban való tárgyalásakor demokratikus haj­landóságúinak mutatkozott, Temesiinegye fő­ügyészi állására pályázik, amely Darabanth János dr. halálával üresedett meg. Május el­ső napjaiban lesz a megye közgylüósia, ame­lyen betöltésre kerül a főügyészi állás. Nia­messny Mihály érdekében, aki képviselőnek való megválasztása előtt alügyésze volt Te­mcsmegyéne'k, már megindult az agitáció. Maiga a főispán, Joanovics Sándor dolgozik a képviselő érdekében és igy a megválasztá­sa biztos. ; ... u j a „délmagyarország" telefonszamai nappali szerkesztőség 305 éjjeli szerkesztőség 10-83. kiadóhivatal 305. kiadótulajdonos 81. Igazgató: Vas iándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Csütörtökön Nagy szenzáció! ÉÉ TIGRIS Detetektiv dráma öt felvonásban. El Fölülmúlja az összes eddigi detektív slágerokat. B §g Valamint a két órás uj műsor. b fű Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor, ü Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá'g. B Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. Katona-, deák- és gyermekjegyek csak az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. (A szegedi cselédpiacon.) Az olyan asszo­nyok szálmára, akiket egy okosan és gazdasá­gosan vezetett háztartás problémája is fog­lalkoztat, az asszonyi sors kállvániia,járásiában a cselédpiae intézménye uj stációt teremtett meg. Nem akarok most a cselédségnek a pol­gári társad®,lomban való gazdasági élhiély'ez­kedóséi'.ől áItalábanosságbán beszélni, de aki­nek volt cselédekkel dolga, aligha Lehet más véleményen, minthogy munkásságuk gazda­sági értékét tekintve, jól mfeg vannak fizetve. Egy 16 évies leány például 24 korona haivi bért kér. Kap ezen kivül kosztot, kvártélyt. Ez nemcsak, gazda iés .alkalmazott, de, még testvérek között is megér 40 koronát. Ha ezekhez hozzászámítjuk mélg azokat .a káro­kat, amiket a legtöbb cseléd csinál, havi fize­tésük átlagban míndlig eléri a 60—70 koronát. És rnéig sem lelkeit feseíliédiet kapni. Ezt mi, férfiak, különösen férjek és apák neui tuidjuk megórteni. Tessék egyszer uirailm kilfáiradni a cselédpiacra, m.a.jid megértik. 1. Ha a cseleVJpi-acon százan vannak, ab­ból 68-an csillédet és csak 32-en keresnek he­lyet 2. A 32-|bő'J aki cseléd, szegődik el egész n'apra, a többi 23 csak bejánönlalk. Azt tetszik tudni, mit jelent az, ha. -valaki bejáró. Eddig azt jelentette, hoigy reggeli 7—8 érától délután 4—.5, esetleg 6 órakor rendelkezésre állit. Most azt jelenti, hogy reggel 7 órától délután 2-ig szegődik el. Mert déliütán -pihen, az éjszaka — tisztelet a kevés tiszteletre méltó kivé­telnek — másra kell néki. 3. A 9-ből, aki egész napra szegődik el, 4 nem megy zsidóihoz, (a másik öt .azt tartja, hogy a zsidó hely a legjobb hely), 8 n.em megy olyan helyre, ahol eigy gyereknél több van, (azt mondják, liügy 33 százaléknyira ez az egygyeirmckréndszcr oka), 7 ahol nagy­szülők és 9 ahol unokák is vannak, az egyik szobát -vikszolni, a másik súrolni nem akar és az olyan sem csoda-bogár, akinél sine qua non a földszint ós a jeges szekrény, 5-nél a villany, 4-nél a gáz, a legtöbbnél mindaket­tő. És' a oselédpiac képe majd olyan, mint a bagózók népes gyülekezete a bérház előtt. A városházával szemközt levő parkfükör vas­korlátján végig ülnek s csak a kisebblik része jár-fcel a gazdaasszonyok között. Áz egyik igy tárgyal, amikor megszólítja -egy uri asz­szony: — Elszegődik? — Ha jó helyet kapok. — Mennyi bért kér? — 28 koronát. — Aztán mit tud azért a 28 koronáért? — Főzni bizonyosan nem. — Nem is kell tudni. — Hány gyermeke van a naccságának? — Egy. De nem hozzánk akaróim megfo­gadni. — Hát hova? — Az anyósofrnhoz. — Akkor gyüjjön ő ide, majd vele be­szélek. Látni akarom, kilh-ez szegődök el. Ebben a pillanatban áll fel a partktükör vaskorlát járói két cseléd1, akik edddig nagy­úri gnamdozzával szemlélték a jövést-menést ós alkudozást. Megszólal az egyik: — Gyere Juli, nézzük meg, hátha talá­lunk egy jóképű naccságát. Szükségesnek -tartottuk megörökíteni ezeket a cselédpiae vaskos érdekességéi kö­zül. Talán segíteni ig keltene az ilyetn hajókon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom