Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-22 / 68. szám

188 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. alatt elvesztette — letörtek. Most Kossy kerekedett felül. Simoná-deszt titokban mint -alkalmatlan idegent kitiltatta Mont-e-Carlóból. Betevő falatda sem volt a fionvédhadnaigynak, de Kossy nagysz-erü mesékkel traktálta, tha Bécsbe megy vele. Eltudta hitetni Simonideiszszel, ho-gy a le-hüségesebb barátja -ezen a főidőn, Bécsben nagy összeghez jut-, megkapja az államtól a nyugdíj-végkielégítését és végzést is mutatott -fő-1 erről. iSimonidesz mégsem akart -kőtélnek állni. Kikísérte Kossyt -az álloimásr-a, aki, mert hogy legjobb barátjától kell elválnia, sírva fakadt. -Ez hatott. — Hiszek neked és bízok benned — mondta Simonid-osz elérzékenyülten. Kassy az ajkába harapott, bogy kifejezze méltatlankodását. — Hiszen h-a téged l-ef ognak, — mondta, akkor engem is, te naiv ember. Tudod, bogy váltóhamisításért köröznek . . . Elutaztak. Kossy tette magát, mint aki fél -a rendőrségtől és azt ajánlotta, bogy ne szálljanak meg sehova, majd átdíőzsőlnek két éjszakát biztos helyen. Egészen megnyerte Simonides'z bizalmát. Simonideez azért szemmel tartotta Kossy minden lépését. Huszonnégy -óráig nem i-s történt semmi. A második nap reggelén iSimonidesz -kimerülten elszu nynyad-t az egyik bécsi lebuj-kávéiházbain s ezt az alkalmat használta fel Kossy a rendőrség értesítésére. Tiz detektív rohant ki automobilon, de Siimonideszt nem a kávéházban, hanem a Oairls-Platzon -kerítették kézre. Időközben ugyanis eltávoztak, Kossy azonban megmondta a pin-oérnek, hová m-enn-ek. Simonidlesz a -Carls-PIatz e-gyiik paidján -ki akarta aludni -magát. Már szundikált is, amikor egyszerre tíz ember vett-e k-örül és a két legmarkosabb megkötözte a kezeit. Világkalandorok módjára élt Kossy Monte-Carloban -és Nizzában. Egysz-er osztrák bárónak adta ki imagát, máskor valami hatalmas orosz urniak, aki azonban lépést tart a nyugati szokásokkal, minden nemzetiségűnek elmondta magát, csak magyarnak nem. Taktikából. Jól tudják ugyanis arra felé, hogy sehonnan annyi szélhámos nem kerül !ki, mint szép Magyarországból. És jól tudják íazt is, hogy a magyar uri szélhámosok igazán — urak. Grands-egneuri -allűrjeik vérükből eredendők. Utánozhatatlan fölénynyel, biztossággal, inven-tióva-1 operálnak. Igy aztán nem is tudják megkülönböztetni, melyik magyar ur szélhámos, melyik nem az. Kossy különösen a kártya-termeket látogatta előszeretettel. Volt egy koko-ttja, ennek a pénzén játszott a kalandorok recipéje szerint. Ez ugy szól, ha a pénz -elvesz, a kokott veszt, ha a lap nyerő, Kpssy nyer. Különben igen imponáló alak a nők előtt. Vállas, erős termetű, frissen borotválkozva, elegáns ruhában, nagyon -csinos, jóképű fiu. A legpénztel-enebb állapotában is tudott segíteni magán. Az ilyen, Monte-Carloban letört -alakok ugyancsak tőkésitiik az angolok gőgjét és egész ismeret-lenül a-kár a kávéházi terrászon, akár másutt, a letört ember megbillenti a kalapját az angol -előtt és kap egy Louis d'or-t. A kalapbillentés ezt jelenti : — Uram, letörtem, minden pénzem elveszett. Az angol, közmondásos flegmájával belenyúl a mellénye felső kis zsebébe és lenézően odaveti a letört ur -markába az aranyat. Kossy ezzel a metódussal néha száz-százötv-en frankot is összegyűjtött, -estére -kelve aztán ismét mint kifogástalan grandsegneur jelent m-eg a bakk-teremb-en. Ha beleunt a kokottba, meg a kalap billentésbe, talált még más furfangos módokat is, hogy könnyű, vidám, uri életet élhes sen. Lesbe állt a bakk-a^ztalnál és hozzá hasonló kalandorokkal szövetkezve — egyszerűen rátette a kezét másnak a tétjére Jön- egy tapasztalatlan idegen és játszik. LeKorzó-mozi. Igazgató: J/űSS ^Cilidül. §| Telefon 11—85. == V i i i ii m i ii i i i i ii ii ii i i i 1 i i ii i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i ii i ii i i i i i imii • Szombcrt, vasárnap, hétfőn és kedden. • Jf mozivilág legnagyobb szenzációja. jftsta Jsielsen és Wa/denjdr psilander, • együttes fellépése. === Szivek harca. háTársadalmi dráma rom felvonásban. Irta: ed Jörgsen. teszi a pénzt. Nyer. Kossy szépen, a legnagyobb lelki nyugalommal zsebrevágja a papirbankókat. — De uram, az az én -pénzem — tiltakozik persze a jóképű idegen. — Bocsánat, az -enyém — mondja Kossy. Vita ,patába, zavar. Előáll a másik kalandor, a bűntárs és mint tanú, megerősíti, hogy ia tét Kossyé volt. A vitának vége, az idegen szégyenkezve -elhiszi, hogy tévedett, talán már előbb elvesztette a pénzét és még bocsánatot is kér a tetejébe a korrekt uraktól. . . . Szegény -Ko-ssy, most ismét le van törve. Még pedig alaposan. A vizsgálati cellájában bizonyosan elábrándozik a- m-eníeoarloi szép napokon-, amikor világkal-andorsága zenitet ért ... Hajnal Gyula. bana:bsbahnb!iahbaii®ni!»bbaehasnbb»b3ahbs««bbabb8bbs*bb Bajok a délvidéki gazdálkodás körül. — A husdrágaság igazi oka. — Társadalmi védekezés a szövetkezéssel. — Személyek: Jules Simon tökepénzes . . . Waldemár Meller Ivette, a felesége Karon Lund Jean Mayol, iró /. Pulsen Paul Riche, festő Waldemár psilander Camilla táncosnő j9sfa fíielyen Színészek, színésznők, ujságirók, ballettáncosnők, díszletezök, festők, modellek, társaságbeli hölgyek, urak, stb. stb. Történik napjainkban - • • Koppenhágában. Valamint a két órás teljesen uj műsor. (Saját tudósitónktól.) Hétről-hétre, hónapról-hónapra -esik az ára az élő marhának és sertésnek és észre sem vesszük, hogy már nem is drága a jószág, sőt a gazdák részéről mindenfelé hangzik a panasz, hogy eladni is alig tudják -a barmot. A legutóbbi gazdagyűlésen többen fs állították, hogy a föld es a jószág ára rohamosan csökken, még pedig a felszólalók szerint azért, mert a mezőgazdasági vámvédelem veszedelmeztetve van. Komoly szakember, mint Blaskovich Ferenc, aki a Délvidéken tizenkétezer tagot számláló gazdasági egyesület vezére, feltette ki, h-ogv az állattenyésztés több milliós befektetését a délvidéki gazda elbibázottn-ak itéli és valósággal el van kedvetlenedve arra a hirre. hogy a Balkánról beereszthetik az élő marhát. A földnek és a jószágnak ujabb időben tapasztalható olcsóbbodását alig tulajdoníthatjuk a különböző kereskedelempolitikai híreknek. Valószínűbb, hogy a pénz rendkívüli drágasága idézi elő a nagyfokú értékoslökk-emésit minden gazdasági termékben. Aki eddig hitelforrásból tudta megszerezni pénzszükségletét, most állatállományából ad el, hogy pénzhez jusson. S mert az ilyen eladás bizonyos mértékig kény szer értékesítés, -az -árakat majdnem kizáróan a v-evő szábj-a meg. Amig n-em na-gyon régen a iprimla miaukat -élősúlya 1.20 koronára rúgott, ma meg lelhet kapni 94 fillérért. A nagy áresés azonban, a mely körülbelül busz százalékos, nem mutatkozik a. fogyasztó javára. Sőt! A.nnak a búsnak pedig, melynek kilója ezelőtt, a marhadrágaság idején, mondjuk két korona volt, -most 1.50 koronáért kellene megkapni. A fogyasztó azonban mitsem tud arról, hogy az -egész országban sok millióra rugó elértéktelenedés tapasztalható, az ő számára -nincs más, csak áremelkedés. Amíg a polgárság panasz nélkül, ném-a megadással tűri helyzetét, a munkásság szövetkezik, hogy a fogyasztás megszervezése utján szabadítsa ki magát a legfontosabb élelmicikkel űzött uzsorából. Dicséret illeti a szocialista munkásságot, hogy a mia-ga érdekeinek védelmét a szövetkezés utján k-eresd. Megalkotta pár -évv-el ezelőtt az Általános Fogyasztási Szövetkezeteit, amely most husz fiókból áll és mindegyikkel kapcsolatban fölállítják a szövetkezeti mészárszékei Néhány mészárszék már működik Budapesten és a k-örnyé-ken és noha még a kezdet nehézségeivel küzdenek, 10—15 százalékkal olcsóbban mérik a húst, mint a mészárosok. A Wékere-telepen például egy szövetkezeti mészárszék van üzemben, amelynek forgalma fölér tíz mészárszék forgalmával. Pedig két helyen : ize ti a fogyasztási adót: Budapesten és a íelyszinén. Egyelőre ugyanis csak Budiapesen ölnek marhát ós innen szállítják ki a búst.