Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-02 / 51. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. kány Viktor, Kálmán Irén, Sándor Erzsi ás Oláh Pösze. 4. A kevlári bucsu. Melodráma. Szavalja: Kovács Ilus, zongorán kiséri: Sze­•kerke Irén urleány. 5. Szívesen látott ven­dég. Vígjáték 1 felvonásban. Előadják: Döbné Horváth Mária, leányai Gizi és Ilona Takács Erzsi, Petikov Vilma, Linanóni Né­meth Juliska, Örzsi Kakuszi Teri. 6. Egy csésze kávé. Vígjáték 1 felvonásban-. Szerep­lők: Falussy Matild Kovács Vikt-or, Liza .szobaleány Kovács Ilona, Ealudy Róza Ma­li vanek Erzsike, Antónia Szalay Miaca, Árus­nő Kakuszi Teri, Kéregető nő Drobn-i Teri, IJrnő Fogas Maca, Két leányka Galiba Hona, Talpai Júlia, Cipészné Oláh Pösze. -Az elő­adás után kézimunka sorsolás. — A nöipariskolában március 4-én, kedden délután 3 órakor kéthónapos tanfo­lyam nyílik meg a nőipari díszmunkák ké­szítéséből. A tanítás ideje hetenként kétszer, esetleg háromszor a délutáni órákban lesz s a tanfolyam tárgyai: -fa-, bársony-, bőr- és réz­használati és díszmunkák készítése. — Könyvek a népnek. A DMKE kibő­vített központi népkönyvtárának rendezése a napokban nyert, befejezést s most- a kelle­mesen szórakozni szerető közönség rendelke­zésére áll. Kikölcsönzések mindennap a D. M. K. E. hivatalos irodájában (DMKE palota I. emelet 8.) vasár és ünnepnapok kivételével déli 12 órától 1 óráig eszközöltetnek. A D. M. K. E. népkönyvtárát a nem egyesületi ta­gok is igénybe vehetik. — Amerikában letartóztatott magyar agitátornő. Gárdos Mariska, a magyar nőmun­kásmozgalom legkiválóbb és legismertebb harcosa jelenleg Amerikában van felolvasó­kőrúton, az amerikai miagyar munkásszer­vezetek meghívására. [Miután már számos helyen tartott felolvasásokon ós gyűléseken beszédet, amelyeken -a magyar -munkások ez­rei vettek részt, nemrég South Bendt város­ban kellet volna, az ottani szervezetek meg­hívására felolvasást tartania. -Sout-h Bendt magyar munkássága diadallal fogadta -a ven­déget, azonban a -felolvasást még sem lehe­tet megtartani, mert Várlaki Sándor ottani magyar plébános és Bartók Béla református lelkész valami ha-mis ürügygyei elfogatási rend-eletet eszközölték ki a hatóságnál Gár­dos Mariska ellen, akit tényleg le is tartóz­tattak. A South Bendi magyar munkások rögtön értesítették erről táviratilag n-ew­yorki -és a chikagói magyar szervezeteket s ezek rögtön kimondták, lliogy Gárdas Maris­kát az amerikai magyar szervezett munkások vendégének tekintik s az egész a-merikai ma­gyar munkásság magáévá tenné az ő ügyét, elégtételt fog követelni illetékes helyen a jogtalanságért s az amerikai magyar mun­kásokat ért sérelemért, rögtön megbíztak -egy neves ügyvédet a -szükséges lépések meg­tételére s kimondották azt. is, hogy min-d a kőt lelkésznek pusztulnia kell helyéről, mert a munkásság meg fogja indítani ellenük az irtó hadjáratot minden eszközzel. — Gulllotin. Páris ínyenc közönsége ismét átélt egy idegizgató éjszakát, amelyre már ugy vágyott, amelynek szükségét már ugy érezte, mint a beteg a morfium-injekció­nak. Szenzációra éhes hölgyek mesés estélyi öltözékl ui, színészek, színésznők, a művész­világ 1 rnevesebb képviselői, a legelőkelőbb társaságok tagjai egész éjjel ott szorongtak a törvényszéki palota egy tárgyalótermében, ahol néptárgyalást és ítéletet tartottak a hírhedt, automobilos apacsok bünpörében. A választékos társaság borzongva, sápadt arc­cal a virrasztástól és az izgalmas várakozás­tól leste a verdiktet és kielégülve hallgatta a négy halálos Ítéletet. — Guillotin! — Suttogták a hölgyek és közelebb simultak lovagjaikihoz. Guillotinl — és kimeredt szemekkel nézték a négy halálra Ítélt apacsot, hogy megcsuklik-e a térdük, rémület tükröződik-e a szemeikből és ájul­tan .hanyatlanak-e hátra a halálos ítélet hal­latára. És habár csalódottan konstatálták, hogy nem rogygyantak meg a -gyilkosok, nem ült ki a félelem orcájukra, megdobbant a szive a fényes öltözetű -dámáknak ós szerelme-s te­kintetek simogatták a vakmerő gonosztevők .arcát, -akik büszkén -s bátran vették tudomá­sul, hogy halál vár reájuk. Büszkén, bátran most még, de ha majd a vérpad lépcsőjére teszik lábukat, vájjon nem gondolnak-e vissza fiatalságukra, nem fognak-e ,a napfénytől, amely utoljára csó­kolja arcukat, nem fog-e elbámulni homlo­kuk, megremegni térdük, és nem -fogják-e kúszva, birkózva a pribékekkel, sírva, jajgat­va. hangoztatni ártatlanságukat. És akkor, ah akkor nem fogják maguik-on érezni a szép asszonyok csodálkozó, perverz, simogató pil­lantását ... A kosárba hull gonosz fejük. — Leányrablás. A leányszöktetések ked­ves históriái már rég elkopotta-k. Elkoptat­ták őket a népszínműveik és d,koptatták azok a mozidrámák, amelynek filmjein az ameri­kai cowboyok nagy vakmerőséggel hurcol­ják el imádottjukat szülei viskójából. Elkop­tatta őket végül leginkább a motívumok egy­formasága. A 1-eányszöktetés, vagy a leány­rablás históriájának mindig egyenlő szereplői vannak. Adva van egy gazdag, gőgös apa, aki nem adja leányát egy szegény jött-ment legényhez. Az udvarló az erőszakhoz folya­modik s elrabolja szerelmesét. Ma is egy, eh­hez hasonló leányrablásról adunk hirt, mely­nek részletei azonban szokatlanul érdekesek. Az eset az aradmegyei Ottlaka községben történt. Egy román legény most már másod­szor kísérelte -meg szerelmes-ének elrablását. Először sikertelenül, de -ezúttal sikerrel. ünk lszalia ottlakai jómódú gazdaember házában két év előtt mindennapos vendég volt Argyelán P-et-ru ottlakai legény, aki a g-azd-a tizenhét éves szép leányán,ak, Zsuzsan­nának udvarolt, A jómódú -gazdaember és felesége nem nézték szívásén a szegénysor­ban levő fiatalember látogatását s ezt Ar­gyeláttinak tudomásár,a is adták. A fiatalem­ber .a leány szüleinek elutasítására nagyon -elkeseredett, de Zsuzsannáról nem tulott le­mondani. Titokban elhat,álrozta, hogy a le­ányt egy alkalmas pillanatban elfogja ra­bolni szüleitől: Tervét a -mult- év szeptembe­rében kísérelte meg először, de a csendőrök -elfogták. -Ezután Onkék jobban vigyáztak a leányra, de Argyelántól sem kellett tartani: eltűnt. Február első napjaiban azonban Ar­-gyelán megjelent a község-ben s tegnap elkö­vette a leányrablást, mely az egész község lakosságát rémületbe ejtette. Tegnapelőtt -es­te félnyolc óra tájban Onk Lszalia háza előtt egy parasztkocsi állott meg. A kocsiból tiz legény ugrott ki, akik közül öten a csukott kapun keresztül másztak Onkék házáha. <A .másik négy legény a kapu előtt foglalt he­lyet s Argyelán P-etru a kocsinál maradt. ,Az öt legény a kapun keresztül Onk lszalia la­kásába jutott, ahol csak a leányt és Onknét -találták. A legények, mikor a lakás ajtaját feltörték, rávetették magukat a védtelen nőkre. Argyelán Simon Onknét ragadta meg, a földre dobta és odakötözte az asztalhoz. Mig -a kinos helyzetbe jutót asszony rémül­ten kiáltozott segítségért, addig -Argyelán Joun, a kocsinál várakozó Pet.ru fitestvére, a jajveszékelő Zsuzsannát ragadta meig. A leány térden állva rimánkodott a legények­nek, hogy ne bántsák és hagyják szüleinél, .de a kocsira hurcolták. .Ebben a pillanatban -érkezett a kapu elé Onk lszalia, aki ezidő alatt egy közeli üzletben bevásárlásokat vég­zett Mikor a leány az apját meglátta, sirva rimánkodott, li-ogy legyen segítségére, de a következő -pilamatban a legények közül há­rom Onk Is-zaliára rohant ,a földre teperték és addig ütötték, mig el nem veszítette az | .eszméletét. Mikorra Onk eszmélethez tért, a ; kocsi már messze volt. A szerencsétlen apa j nyomban jelentette az esetet a csendőrség- { pak, mely azonnal nyomozást indított a •> leányrahlók elfogatása érdekében. A legé- ; nyek Argyelán Pebru kivételével már teg­nap valamennyien megkerültek s a csendőr­ségen bevallották, hogy őket Argyelán .bé­relte fel a leány elrablására. De kijelentet­ték, hogy a leány megegyezett Petrával a .rablásban s nem is szegült ellent a legények­nek. A kocsis azt adta elő a királyi iigytész­fSÓgen, hogy a .szerelmeseket előbb Siklósra vitte, majd onnan -másnap korán reggel ,tó­.váblb akartaik menni, de az országúton -eltört -a kocsi rúdja. Ekkor Argy dián és a leány gyalog folytatták utjukat. A kocsis vallomá­sa szerint Zsuzsáimra azt mondta, hogy men­jenek inlkáibb gyalog, mert- utolérik a szülői és -akkor mindennek vége, Angyolán Petru és a leány eddig még nem kerülték meg. — Borzalmas tűzvész. Newyorkból je­lentik: Borzalmas tűzvész pusztított tegnap Omahaban, Nebraszka államban. Reggel ki­gyúlt -a háromemeletes Dewey-száModa és teljesen leégett. Több minit száz vendég volt a hatalmas épületben, -akiket álmukból vert föl ,a tüzilárma. Amikor a vendégek csak a legszükségesebb ruhadarabokat kapkodva magukra menekülni akartak, a lépcső már égett és az összes folyosókat sűrű füst töl­tötte be. Ilyen körülmények közt a legna­gyobb erőfeszit-ésse'l is csak huszonötöt sike­rült közülök megmenteni, a többi áldozatul esett. Minthogy a vendégkönyv is ellégett, jóformán azt se tudják, hogy kik voltak az áldozatok. A szállodából csak a puszta falak maradtak meg. Az anyagi kár több, -mint egy millió dollár. — Két öngyilkosság. Szombaton dél­után két öngyilkosság történlt Szegeden. Egy biztosítási üzletszerző és egy soffőr dobta el magától az eletet Paity Jóvá ötvenhat éves üzletszerző, a Pfhőnix biztosító társaság al­kalmazottja az egyik önigyilkos. Paity, aki­nek Mohol községben él a felesége és két gyermeke, nemrégiben földet vásárolt Er­délyben, az üzletbe .azonban belebukott, ugy, hogy elvesztette mindén vagyonát Néhány hónappal -ezelőtt a biztosító társaság alkal­mazta üzletszerzőnek. Szombaton -délután két óra tájban megkérte az inftézet titkárát hogy valamiképen rendezzék az ügyeit, mert meg­ölik az anyagi gondok. A titkár azt vála­szolta, hogy nem segíthet rajta, kössön több üzletet, akkor miaj-d többet keres. A jelenet után Paity eltávozott az ir-odából és a követ­kező pereiben a lépcsőn fej belőtte magát. Nyomban meghalt. Holttestét beszállították a kórház hullaházába. — Szombaton (délután három órakor jelentetfék Lengyel István ügyeletes rendőrtisztnek, hogy Bóka Sándor tizenkilenc -év-es soffőr a Mars-tér 6. száanu ház padlásán zsirszádát ivott. A rendőrtiszt megállapította a helyszínén, hogy Bóka a zsirszóda1 lehajtása után föl akarta rn'agáf akasztani egy gerendára, ehez azonban már nem volt elég ereje. Levelet hagyott hátra a testvérbátyjának, aki Szegeden huszár, hogy követi a halálba az édes anyját. Kéri a rend­őrséget, hogy ne boncolják föl, ha meghal, hanem temessék az anyja méllé. A szeren­csétlen fiatalembernek az özvegy anyját pén­teken temettek. Életveszélyes sérülésével be­szálli-tották a közkórházba. Az orvosok nem bíznak a fölgyógyulásában. — Egy férj és négy feleség. A Gior­nale d'Itali-a ir egy Roberto Gito d-i Torren­zo nevű grófról, ki magyar állampolgár lett, hogy harmadik feleségétől is elválhasson, miután már kettőtől sikerült elválnia. Az első feleségétől még az olasz törvény alapján tudott elválni. A második 'kedvéért francia állampolgár lett, a harmadik elválás Tehető­ségéért pedig bennünket tisztelt meg az ál­lampolgárságával. Jelenleg Nápoly mellett várja -a magyar biróságok döntését, hogy el­vehesse negyedik feleségét. A kitartó ember még szép jövő elé nézhet, tekintve, -hogy az uj Balkán-államokban bizonyára számita-

Next

/
Oldalképek
Tartalom