Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-19 / 65. szám

1913. március 18. delmagyarország 197 i'o már föl lőhetne emelni a falakat -a mellékhajók magasságáig. Itt ismét hosszabb vita keletkezett — N<e>m lehetne u-gy intézkedni, hogy a vállalatokat a m-unlkahiányra való tekintettel a helyi ipar kapja meg? — kérdezte a polgármester. Foerk Ernő azzal felelt, hogy momumentális építkezésről lévén szó, föltétlenül az általános pályázat ellen kell állást foglalnia. Nem akanja, — úgymond — hogy olcsó, de megbízhatatlan vállalkozókkal legyen kellemetlensége. Ellenzi azt is, Ihogy csak .szegediek vehessenek részt a pályázatban, mert ez -esetben könnyen összebeszélhetnének, de meg -azonkívül tisztán szegedi pályázatokban nem lelhet föltétl-enül -megtalálni az igazán alkalmasakat. Zombory Antal, Tóth -Mihály főmérnök lehetetlennek mondja, ho-gy április 12-ére m-ár a pályázat kiirikató legyen s iho-gy három héttel azután már az építést is meg lehessen kezdőnk A polgármester -kimondotta a bizottság határozatát, amely szerint a bizottság mindenben -hozzájárul Foerk előterjesztéséhez, a j templom előretolásának kérdésében azonban helyszini fölvételt tart. Végül Foerk Ernő megköszönte a város bizalmát és ig-érte, hogy arra mindenképpen méltó lesz. •Btesasasesusiiiza a görög királyt! A szaiomki-i merénylet. (Saját tudósítónktól.) A Reuter-ügynökség Szalonikin keresztül jelenti, hogy I. György görög királyt Szalonikiban meggyilkolták. A merénylet oka a bo-lgár-görög viszályban keresendő. A Reuter-ügynökség eme jelentése az egész világon végigrepült és érthető feltűnést keltett. A mai napon se a Reuterügynökség, se más forrás nem adott részletet a merényletről, minek okát a cenzúrában kell keresni. Bécsi diplomáciai körökben az a vélemény, hogy a görög király ellen valamely bolgár fanatikus katona követhette el a gyilkosságot. Ismeretes az a viszály, ami Szaloniki elfoglalása óta kisért. A kölcsönös megállapodás ugyanis az volt, hogy görög és bolgár csapatok egyszerre foglalják el Szalonikit, szóval hogy a város egyik részhez se tartozzék, hanem a háború után döntsenek e kérdésben. A görög hadvezetőség ezt a megállapodást kijátszotta, olyképen, hogy erőltetett menetekkel hat órával előbb érkeztek be Szalonikibe, mint a bolgár csapatok s az egész várost elfoglalták, görög lobogókkal díszítették s a bolgárokat be se akarták bocsátani. Azóta ismételten véres összeütközésre is került a sor bolgárok és görögök közt s állítólag a görög király ellen már megpróbáltak a mult hetekben is merényletet elkövetni, de akkor nem sikerült. Most igen. I. György 1863. októberében került a görög trónra; Vilmos dán hercegnek volt a fia. Az elődjét, Ottó bajos herceget ugy űzték el. I. György uralkodása elején mindjárt harcba keveredett Görögország, Krétán lázadás tört ki. A török had csúfosan megverte a görög flottát, de akkor Bismarck lépett közbe Görögország érdekében. Nem sokkal eztán Olga orosz nagyhercegnőt vette feleségül György és 1868. BBSXt BBSnEBBEBBBEBSBaaBBBBSBESIIB augusztus 2-án született Konstantin trónörökös. aki minden jel szerint, most a .trónra kerül. 1870-től 1875-ig botrányok halmazát produkálta Görögország. Kiemelkedett az esetek közül az ia gyilkosság, amelynek angol kivándorlók estek áldozatul, kiket görög bandák elfogtak és a görög minisztérium közbenj öttévei ölték meg. Horribilis kárpótlást fizettetett ekkor Anglia Görögországgal. 1875-ben pedig Franciaországgal került konfliktusba, mert a franciák ezüstbányáit egyszerűen elkobozták. Hallatlan anyagi kárpótlásba került ez is Görögországnak. Az 1876. évben I. György külföldre utazott és a Görögországgal szomszédos vidékek föllázadtak. Nagyhatalmak közbenjöttével ezt is elsimitották. Kormánybukás következett s az uj kormánynak első dolga volt, hogy nagyszabású előkészületei; tett a Törökország ellen indítandó hadjáratra. Meg is üzente a háborút, akkor, mikor Oroszország Törökországot Pievnánál leverte. A nagyhatalmak idején közbeléptek és ugy simították el az affért, hogy Thesszáliát megkapták a görögök. Krétára fájt a foga mindig Görögországnak. Ugy számították megkapni, hogy Vilmos német császár nővérét elvette Konstantin trónörökös, viszont Vilmos császár nem lépeti közbe Kréta miatt. Súlyos pénzügyi válság emésztette ekkor a gyönge és elmaradt görög birodalmat, úgyannyira, hogy a Delianis-féle kormányt elbocsátotta a -király, de még igy se kerülhették el a forradalmat, mit a katonasággal vertek le. 1879-ben újból háborús -mozgalom indult Görögországból, mert I. Györgynek legfőbb ambiciója volt mindig Kréta szigetének megszerzése. Amikor ez évben Kréta föllázadt, egy ezredes vezetésével kisebb görög hajóraj indult Krétába, mit hadüzenetnek vett Törökország és leverte véres harcok után a görögöket. Az évtizedekig tartó .harcokat és készülődéseket rendkívül megsínylette Görögország, mig végre Venezilosz kormánya következett s az igyekezett rendet teremteni. Most pedig a balkáni háború adta meg a végső fordulatot, melynek áldozata lett 1. György görög király is. Békekötés előtt. — A hatalmak vállalják a közvetítést. — (Saját tudósítónktól.) Kölnből jelentük: A Köln. Ztg jelenti Szófiából: A kormány köreiben biztosítanak arról, hogy békét Törőkországgal legkésőbben tiz nap alatt megkötik, ugy, hogy talán már nem is lesz szükség Danev pétervári utazására, melyet egyelőre elhalasztottak. Londonból jelentik: A Reuter-ügynőkség értesülése szerint a nagyhatalmak válasza a balkáni szövetségeseik jegyzékére a békeközvelités föltételei dolgában már elkészült és a szükséges instrukciókat táviratilag fogják a nagyhatalmaik közölni balkáni követeikkel. A nagyköveteknek 'kormányaikhoz intézett javaslatai szerint a hatalmak a közvetítést vállalni fogják és a szövetségeseknek köszönetet fognak mondani a javasolt tárgyalási modushoz való -hozzájárulásokén. A Reuter-ügynökség közleménye a hatalmak iváriható bélkeakciójáról lényeges részében megfelel a valóságnak. A hatalmak akciója előreláthatólag két elkülönített akcióiból •fog állani. Mindenekelőtt a szövetségeseknek ©gy jegyzékkel megköszönik, hogy a médiáció elvét elismerik és feltételeiknek a megvitatását későbbre halasztják. Errő'l a jegyzékről most tanácskoznak. Ezután a hatalmak egy második jegyzékben formulázzák b-ékeffiöltiételeiknek a megvitatását későbbre halasztják. Erről a jegyzékről most tanácskoznak. Ezután a hatalmak egy második jegyzékben formulázzák békeföltételeiiket és azokat a saö-vetségiesek élé terjesztik. Ezt előrelátlhatóltg a hatalmaknak egymáslközöfti és a szövetségesekkel való tárgyalásai fogják megelőzni. E tárgyalások gyors .menete szempontjából nem épen örvendetes, hogy Benekendorff gróif, influenzát adíva ckiul, betegnek jelentkezett, miáltal kétségessé vált, hogy a nagyköveti reuniónak holnapra kitűzött ülését megtart,hatják-e. A hatalmak eddig cs-ak arra néz-ve értenek teljesen egyet, ihogy Bulgáriának nem szabad a Márványtengerhez férkőznie. A bolgárok tudják ezt és már cs-ak azt kivánják, hogy engedélyt kapjanak egy Thrakiálbau, a Márvány-tenger -partjáig épitendő vasútra. Ha azt mondják, hogy a hatalmak egyetértenek arra nézive, Ihogy az Aegei-s-zigeteknek és Albániának a kérdése az ő fórumuk elé tartozik, ez éppen olyan igaz, mint ahogy igaz az, hogy a hatalmak eddig sem az Aegei-szigetek, sem pedig Albániának a kérdését illetőleg nem tudtak igazán megegyezésre jutni. Athénből jelentik: Klisszura megszállása cs-ak elkeseredett harc után történhetett meg. A törökök heves ellenállást fejtettek ki, de végül is a támadás elől Para irányába menekültek. A törökök vesztesége igen nagy. A görögöknek tizenhárom halottjuk és negyven sebesültjük volt. Hiidessen a i Délmagyoioiszágban A világhírű pilseni részvénysör és müncheni „Spatenbrau" palackokba fejtve és házhoz szállítva kapható Sigmond Testvérek Utóda cégnél, Szeged. Jókai-utca 1. Telefon 189.