Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-18 / 64. szám

1913. március 14. DÉLMAGYARORSZÁO 183 intézkedéseikkel Mi@t SBoJlgiálllni, .aaolknialk a költségeire fedezet álljon rendelkezésre. A tanfolyamok Máűilitáisia egyébként azziafl! kaipcsolatlois iiüitózkadésckkiel egytütt külön remideil'etemnefk képezi imafid tárigyát, A remidőrá nyomozó fallaidiaitiok szalksaenü törvénye® és s/ikares ellátása érldeikiélbon. a dtetektivszolgálatniak megfelelő MtiesiKése illetve kifejlesztésie is sürgő© szükssóglleitként jeleinitfcezifc. Ma 137 vároöbiain össizteiem -csak 47 detektív állás 'v,ain renidisziereisitiva. íEmnek a nyilvánvaló hiánynak a pótlására .eautitaíl akként initézkeidem, Ihcgy ,a jelletolieigi állfflamsiegély terhével egyeiníiiőre legialláblb évi 1400 korona fizetéssel és a XI. fizietéisii osizitáilyniak megfelelő lalkpénzzell oly számban. alkalmazandók detektívek, ihogy a- (folyó évhen minidéin 10,000 lakosra legalább 1 detoktiiv jusson. Rendellkeaésü aílapna az államsegélyből a legutóbbi népszámlálás áidiaJtai szierinit az 50 ezren felüli lakossal biró váncsiofcbain 1000 koronia. mtiailváaiyozaindó a nenidlőríőkapiitlániy kezéhez. Ez a különleges és bizalmas rendőri kiadásoknak egész éven át való fedezésére szolgáló összeget természetiénél fogva külön elszámolni fölösleges. Az .-utalványozott államsegélyből' első sorban a 2, 3, 4 pontban megállapított követelményeknek kell eleget tenni. Az 1. pontiban emltetit iillet|mén;y kiegészítésre megjegyzem még, hogy .azokban a városokban, ahol az államsegély a 2, 3, 4. pótot alatti szükségletek kieiégitósie után telije® fedezetet meim .nyújt, ,az illietmóny kiegészítésénél aránylagos .leszállításinak lehet heilye. Felhatalmazom ,a törvényhatóslági város közönségét, hcigy a,mennyiben m államsegély felosztásának megállapításánál szigo.ru,an .ezen renideletein értelmében járnak .eil, a megáll apitott .összegeiket jóváhagyom. A törvényhatósági bizottság határozata az összes iratbikkal együtt. ,a ifeíl'eibhiezélsi határidő Lejártával jóváhagyás végett hozzám hialiaidéktalianiul ifeliterjeszitenldő. Felhivom, hoigy ezen reindeliatie.mniek. késedelem nélkül való foganatosítása iránt haladéktalanul intézkedjék. Lukács, s. k. ss«i» 4sa98aa»sa9i!sa»!icEaBiiBtiaeaEes>ianuDBiiS*<!S8SBEaSHBraaBtfaaBxi!M!eKaK«B»B«iiB3HB> Kevés az iskola, az anai — A tanfeEügyeSő Jelentése a közigazgatási-bizottságnak. — Kolíurkép a tanyákról. — (Saját tudósitónktól.) A város .közigazgatási-bizottságának ma délután tartott üléséin terjedelmes és érdekes jelentésben számolt be Járossy Qyula királyi tanfelügyelő Szeged tanügyi viszonyairól. Jelentése, különösen a tanyai iskolákban uralkodó állapotokról, megdöbbentő adatokat ölel föl s kijelenti, hogy ez igy tarthatatlan tovább, egyrészt, mert egy-egy tanteremben 100— 170 tanulót összezsúfolnak, ami egészségi szempontból rendkívül káros, másrészt a népoktatás is meddő a tanítók csekély száma és az iskolák túlságos látogatottsága miatt. Mondhatni: korszakos munkára volna szükség, hogy a tanyai nebulók, bár iskolába járnak, ne nőjjenek föl a legelemibb ismeretek elsajátítása nélkül. Nem kevesebb, mint húsz uj tanterem fölállítását és megfelelő számú tanítók alkalmazását mondja múlhatatlanul szükségesnek a tanfelügyelő. Olyan adatok ezek, amelyek meg voltak ugyan eddig is, de, nem tudni, mi okból — senkise tudott róla. Legalább bent a városban nem, a tanyán pedig nem törődtek a dologgal. Általában az egész külterületen, Alsó- és Felsőtanyán, igen rosszul áll a népoktatás ügye. Légiószámra vannak tanköteles gyerekek, akik tétlenül szaladgálnak, mert nincs számukra hely az iskolákban. Ezek mint analfabéták növekednek föl, meglett, érett korú emberek lesznek, mezőgazdák, honpolgárok, de sem irni, sem olvasni nem tudnak a villamosság és a repülőgép századában. Eladd álljon itt egy kis statisztika azokról a tanyai iskolákról, ahol — a jelentés szerint — „a nagymérvű túlzsúfoltság és tanerő szaporítása elengedhetetlen szükség". íme: 1. Alsótanyán: Alsóröszkén 1 tanteremben 125, Belsődomaszéken 1 tanteremben 97, Belsőfeketeszélen 1 tanteremben 171, Bojárhalmon 1 tanteremben 116, Irodasoron 1 tanteremben 160, Köröséren 1 tanteremben 96, Kancsalszélen 1 tanteremben 95, Rülsődomaszéken 1 tanteremben 124, Mórahalmon 1 tanteremben 115, Nagyszéksóson 1 tanteremben 112, Rózsajáráson 1 tanteremben 131, Szentmihályteleken az egyik tanteremben 102, Zabosfán 1 tanteremben 115, Zákányon 1 tanteremben 99, mindennapi tanköteles van beiskolázva; 2. Felsőtanyán: Alsóbalástyán 1 tanteremben 92, Felsőbalástyán 1 tanteremben 95, Alsógajgonyán 1 tanteremben 140, Középsőgajgonyán 1 tanteremben 93 mindennapi tanköteles van beiskolázva. Továbbá: Meg kell jegyeznem még, — mondja a tanfelügyelő, — hogy a tanyákon jelenleg 224 mindennapi tanköteles van, akik kellő számú iskola hiány miatt iskoláztatásban egyáltalában nem részesülnek. Itt tenni kell valamit és pedig a legrövidebb időn belül, mert a mai állapot egyenesen tarthatatlan. Sok tanyai tanító meddő munkát végez, mert a túlzsúfoltság okozta nehézségekkel megküzdeni legjobb igyekezete mellett sem képes. Ennek következménye, hogy a tanyai tankötelesek tekintélyes része az alsó osztályokban megreked és népiskolai végbizonyítványt 'betöltött kora ellenére sem nyer. Arra való tekintettel, hogy a népiskolai végzettség az uj választói jog törvényben szavazati jogot biztosit, a magyarság szempontjából nagyon kívánatos, hogy a magyarság körében a minimumra szálljon le az analfabéták Száma. Eredeti kulturkép áll előttünk a szegedi tanyákról a jelentésnek itt közölt részleteiben. Nem is hitte volna senki, hogy a tanyák között ennyire dühöng az iskolázatlanság, igaz, hogy a szülők vagy a gyermekeik hibájából. Mekkora tudatlanság és minden rossz nyavalya, ami ezzel jár, lehet ott, ha elgondoljuk, most egyszerre kipattan, hogy husz tanító és husz tanterem kell ahoz, hogy a népoktatás ne legyen meddő és a sok iskola melleit ne legyen több az analfabéta, min: az irni-olvasni tudó. Ez a szegedi tanya s ezt köllene már éccör mögénekölni. A közigazgatási bizottság meglepetéssel hallgatta végig ezeket az adatokat. Egyébként ngy határozott, hogy a tanfelügyelő jelentését a tanyai iskolaügyben való javaslattétel céljából a tanácshoz utalja át. A munkapárt márciusi ünnepén el nem mondott beszéd. Tisztelt Uraim! Politikai párt politikai ünnepén helyén való kell, hogy legyen, hogy egy oly politikai kérdéssel foglalkozzam, a mely az utolsó időben a pártot és az egész nemzetet kiválóan, foglalkoztatta, hogy akkor, amikor ünnepi szónokunk oly fényesen ecsetelte a 65 év előtti harcok lefolyását, én a legutóbbi harcoknak azon tárgyát teszem szóvá, amely a „márciusban" kivívott szabadságok mellé sorakozik és főleg helyesnek fogják Önök tekinteni felszólalásomat azon szempontból és célból, hogy a kérdést pártunk további egysége szempontjából tárgyalom és tisztázom. , Kétségtelenül kitalálták már, hogy a „választói jog" kérdéséről van szó, amely-. re nézve pártunk számos tagja a központban és az egész országban, köztük szerény magam is, vezetőinktől eltérő véleményen voltak, azt radikálisabban kivánták megoldani, olyannyira, hogy e miatt egy időben erős pártszakadás fenyegetett. Ne vegyék szerénytelenségnek, ha rámutatok arra, hogy első perctől fogva erősen hangsúlyoztam, miszerint a kérdés csakis a párt keretein belül kölcsönös kapacitálással oldható meg és hogy akármilyen fontos is a kérdés, semmi esetre sem szabad .megtörténnie annak, hogy ez a párt, amely -hazánknak, a monarchiának, sőt amint Hegedűs Lóránt mondotta, egész Középeurópának biztos támasza,. e kérdés miatt fölbomoljon. Nem a sors, hanem annak a providenciális államférfiűnak határtalan suggestiv ereje, akivel a magyarok Istene hazánkat e nehéz időkben megáldotta, intézte az ügyet ugy, hogy az nem a mi, a „radikálisabbak" várakozásának felel meg és ezért én — ez felszólalásom tulajdonképeni célja — azt a kérdést vetem föl, „quo min"?, hogy arra azt a választ adjam, miszerint mi mindnyájan, akiik a választójog nagyobb kiterjesztését óhajtottuk volna, annál nyugodtabban maradhatunk továbbra is a munkapárt hü tagjai, mivel egyrészt már a jövő választásban majdnem kétannyi választó fog részt vehetni, mint eddig, még pedig nagyrészt azon osztályból, — a munkások osztályából, — amelynek első sorban kívántunk választójogot juttatni; de a mellett, hogy egy bizonyos nyugvópontra került egyelőre a kérdés, megnyugtathat bennünket főleg az is, hogy a most hozott törvény mégis, — és pedig természetszerűleg — csak egy etap — az általános választójog — felé. Hisz épen azok, akik a most szentesítés alá kerülő törvényt alkották, mutattak rá erre világosan, amikor csak megfelelő intelligenciának kivánták a jogot megadni; abban pedig nem kételkedhetik senki, hogy különösen ezentúl, a közjogi viták megszűnése és a parlamenti munka nyugodt folytatásával, az intelligencia hazánkban, kellő intézkedések mellett, rohamosan fejlődni fog, ugy, hogy rövid időn belül — hisz milyen rövid időt jelent 10 év egy nemzet életében — mostani tl<iál'iíl«LrA'lfükL a le£uÍabb tawaszi férfiöltönyök, gyermek Tit^t I M /ilvH ruhák, férfi- és női Raglánok, lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI SSS3S Kérjük cé ünkre ügyelni!!