Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-02 / 51. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. kivül sok igazságtalanságot .szüntetne nieg; ez unost lélmaraid. Kéri a minisztert, liogy a kereseti-, a tőkekamat- és járadék adóra vo­natkozó rendelkezéseket már 1914. január el­sején léptesse életbe. •Az elnök: Miután szólni senki se kiván, a vitát bezárom. iAz adótörvények 'életbeléptetésének el­halasztásáról szóló javaslatot ezután általá­nosságban ós részleteiben is elfogadták és áttértek az osztatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kazy József államtitkár imjezőgazidiasági szempontból szól a javaslathoz. Két millió hold közlegelő van a,z országban s ezt a nem­zeti kincset eddig úgyszólván szabadjára bo­csájtottuk. Most az ország gazdáinak akar­jak megmenteni A törvényjavaslatban n!iaies semmiféle jogfosztás. Szabó István beszédé­re megjegyzi, .hogy a fö kim ivei ósügy i kor­mány a kisgazdák érdekeit igenis szem előtt tartja. Kéri a javaslát elfogadását. A Ház a javaslatot általánosságban elfo­gadta ós áttárt a részletek tárgyalására. Mindjárt az első szakasznál Szabó István módosítást nyújtott be a volt úrbéresek ja­vára. Balogh Jenő igazságügyminiszter fel­szólalása után Szabó módosítását visszavon­ta és igy a tszakaszt változatlanul elfogadták, A 4. szakasznál Szabó István a politikai köz­ségek javára nyújtott be módosítást. Most .felállt Balogh Jenő igazságügy,mi­niszter és igy szólt: — Tisztelt Ház! Már szinte azt hiszem, liogy az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van, féltékeny lesz, mert hiszen ngy tegnap, minit ma elfogadtam Szabó képviselőtársam minden módosítását. (Ennél a szakasznál azonban nem teljesíthetem kívánságát. A Ház a szakaszt változatlanul elfogad­ta. Módosítást ajánlott még Szabó István eigy sereg szakaszhoz ós Balogh Jenő igazság ügymimszitor mindenkor udvariasan reflek­tált javaslataira. A 30. szakasz tárgyalásá­nál pikáns dolog történt. Szabó István mó­dosiitást ajánlott, amelyet az igazságügymi­niszter nem fogadott el. Szavazásnál miegala­kult a kormánypárti 'ellenzék: Bethlen Ist­ván gróf, Farkas Pál, Szojka Kálmán és mások, Szaibó Istvánnal szavaztak, a kor­mánnyal szemben.' A 60. szakasznál Szabó István a felebbe­zásek egyszerűbb elintézésére tesz javaslatot Balogh Jenő igazságügymjin'iszt'er részben elfogadta Szabó módosításait A 72. szakasz­nál Hajós Kálmán tett módositványt, ame­lyet az igazságügyminiszter ós ia Ház elfoga­dott. A 74. szakasznál a közigazgatási jog­gal összefüggő rendelkezéseket törülték. A törvényjavaslatot a Ház részleteiben is elfo­gadta, mire Szabó István eltávozott a terem­ből. A lóversenyeknél az üzletszerű, vagy nyilvános fogadásokat szabályozó törvényja­vas latot Pirknék János előadó ajánlotta elfo­gadásra Kazy József államtitkár hozzászó­lása után a Ház általánosságban és részletei­ben iis elfogadta a javaslatot. A v.izjogról szóló törvényjavaslatot Kiss Ernő előadó ajánlotta elfogadásra, Ertsey Péter báró és Kazy József felszólalása után a Ház a ja­vaslatot elfogadta. Az amerikai flotta-törvény. Washington­ból jelentik: A szenátus a tengerészeti bi­zottság flotta-törvényének a képviselőház áll­tai törölt tételeit, két csatahajó tételével együtt, helyreállította. A mexikói forradalom. Wilson mexikói amerikai követ megerősítette, hogy Madero Einilio a fölkelők elén betört ÉsaakMexikó­ba. Madero Raul haláláról netm érkezett meg­érő® itő jelentés. Dél-Mexikóban a helyzet I folyton javul. A duram'bói amerikai konzul közlése szerint a közép-mexikói vasutvon'al mentén Toneontól északra tizenöt hidat föl­gyújtottak. Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön Közkívánatra MADÁCH IMRE: Előadások 5, 7 és 9 órakor. Helyárak rendesek. Jegyek egész nap előjegyez­hetők a pénztárnál, vagy te­fon 11—85. Vasárnap A Nordisk filmgyár legújabb szen­zációja. parancsnok leánya i Társadalmi dráma 3 felvonásban. A főszerepet Clára Wícth játsza. is • A fehér asszony! Amerikai dráma 2 felvonásban. A figác-i Vígjáték. Valamint a két órás uj műsor. m Előadások hétköznaj jokon 5., 7 és 9 órakor. Q Vasárnap d. u. 2 brától éjjel 11 órág. ggj Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. J Katona-, deák- éi"» gyermekjegyek csak iÜ az 5 és 7 órai ek'íadásra adatnak ki. jjjü ü m BBBBIBBBBBMBBBBBBBl Holicsi porcelánok. Az utolsó szép őszi napon (az ember ugy megérzi, hogy ez az utolsó szép őszi nap és hálásan, ünnepélyesen fogadja) vonatra ül­tem Szakolcán s a legelső állomáson kiszáll­tam. Holics. Sáros, görbe, dísztelen kis hely­ség, az uradalmi istállók ablakai a főutcára nyílnak és illatoznak, a többi utca inkább sikátor és köz. Valaha 'hires porcellángyár volt itten (a Lengyel Menyhért uj darabjá­ban' is említést tesznek a holicsi porcellán­ról), de most semmi nevezetessége sincs e határszéli helynek. Azaz, akkor őszszel élt és irt itt egy valaki, de Holics csak azt tudta róla, hogy hajadonfővel jár, vörös nyakken­dőt visel és pénzeiket kap külföldi lapoktól, valami írások miatt. Persze, hogy én ezt "a valakit kerestem itt az isten háta mögött és meg is találtam egy öreg, teozófus doktor lakásától nem messze, tágas, derűs dolgozó­szobájában,, nagy halom kézirat, könyv, új­ság és egyéb kulturdolog közepette. Egy ala­csony és sápadt, igen fiatal és igen csöndes emberke állott előttem, akiről Kosztolányi Dezső révén tudtam meg, hogy ép most Holi­cson van. Ö az uj magyar irodalom egyik legderekabb, legmunkásabb és legméltóbb külföldi attachéja, Stefan 1. Klein, bécsi iró, kritikus és műfordító, aki egy sereg bécsi, berlini és más osztrák és nagynémet lapban hódit hasábokat a mai magyar irodalom iga­zán értékes és a külföldet érdeklő legjava termésének. A színpadra is dolgozik, több magyar szerző kizárólagos jogú átültetője. Ami a kitűnő és minden dicsérő jelzőre méltó Horvát Henrik a magyar lírának, az ez igen ifjú és nagyoin tehetséges Stefan 1. Klein, a mi prózánknak. Ahogy megleptem holicsi magányában, épen egy csomó revüt nézett át, amelyben uj fordításait közölték. Kedves művészi rendetlenségben feküdt egymás he­gyén hátán a Pan és a Hét, a Sírom és a Sturm, a Színjáték és a Merker, a Brenner és az Elet. Rengeteg munka folyt a holicsi műhelyben, az ujdon magyar litteratura por­celláníinom holmijait rendezte a nagy kül­földi vásárra a mi piros /nyakkendős, sápadt fiatalunk. Engem igen jól és jólesően ismer, a leg­rejtettebb vidéki lapokban eldugott álnevű cikkeimre is tett célzásokat. Egy második Osvát Ernő! Vérbeli irodalmi diplomata. Hangos vi­tánkkal, amely 'különben a teljes egyetértés jegyében zajlott le, a főutcán csatamgolva, fölvertük e szomorú kis őszi fészek teljes némaságát. A csendőr szigorúan nézett vé­gig uj barátom és bajtársam hajadonfős, vö­rös kravátlis alakján, aki épen Wildgans köl­tészetére hívta fel"figyelmemet. Kiértünk az állomásra. Gazdag hervadás mindenütt. Előt­tünk a morva-erdők melankóliája, mögöttünk a magyar végek sáros és lankás, végtelen unalma. Orosz tájak, melyek Turgenyevükre várnak. — Móricz Zsigmondtól sokat fordít ön, — kérdeztem az idelátszó Göding felé réve­dező attachénket, — hát tetszik az ő fűsze­res, paprikás és izmos magyarsága azoknak? A kőhajitásra fekvő idege,nbe mutattam. — Móricz Zsigmond? — válaszolt ő és ragyogó szemei még jobban fölragyogtak — kedves uram, Móricz Zsigmond fordításaim­nak van a legnagyobb sikere a német lapok­ban. A Hét krajcár néhány novellája való­ságos irodalmi szenzáció volt Bécsben. Mo­hón olvasták, lesték, tárgyalták őket. Meg­bízták az Isten háta mögött lefordításával és az egyik bécsi szinház három egyfelvo­násosát a Falut, akarja előadni. Különösnek látszik, pedig igy van ez rendén, a külföld­nek, az igazán irodalmat és művészetet ke­resőnek, a magyar íróknak épen a magyar­sága kell. Ez hát, hódit, tetszik elsősorban. Tömörkényt is fordítják és Kari Krausz föl­olvasott róla. Később fölhoztam a mai magyar szín­padi irodalom örvendetes és szédületesen nagy térfoglalását a világ színpadain. Majd azon sajnálkoztam, hogy néhány igazán európai szellemű, nyugati nivóju, de arisz­tokratikusán finom és nobilis irómüvészünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom