Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-11 / 58. szám

n DÉLMAG YARORSZAG 1913. március 8. Ellenőrzik a rendőrséget és a csendőrséget. — Az ügyvédi kamara közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tíz órakor tartotta meg a szegedi ügyvédi kamara ezévi rendes közgyűlését várhelyi Rósa Izsó dr. elnökletével. A kamarai közgyűlésen teljes számmal megjelent a tisztikar és a választmány és igen nagy számmal voltak jelen a kamiara ügyvédtagjai is. A rendkívüli érdeklődést az évi véleményes jelentés és a bűnügyi nyomozat kama rai ellenőrzését célzó indítvány vonzották és a tárgysor e két pontja körül nevezetes és komoly vita indult meg, amely mindkét ügyben a radikális álláspontot juttatta diadalra. A közgyűlés elsősorban a mult évi költségvetés zárszámadását ejtette meg, majd elfogadta a folyó évre előterjesztett költségvetést. Letárgyalta a segélyügyeket, a kér vényeket és a tagdíjhátralékok ügyét, majd áttért Lovassy Ernő dir. nagyszabású indítványára, amelyet a Délmagyarország már a vasárnapi számában ismertetett. Ez az indítvány, amint ismeretes, a (kamara kebelében szervezendő állandó bizottság fölállítását célozza, amely az egész vonalon ellenőrizné a nyomozó hatóságok munkáját. Lovassy dr. röviden a következőkben okolta meg indítványát. A bűnvádi perrendtartás tizenhárom éves múltja mutatja, hogy a törvényhozónak a terheltet védő humanitárius intézkedései reális jogászi követelményeknek feleltek rnegi, a gyakorlatban beváltak és hatalmas biztosítékai a büntető igazságszolgáltatás korszerű nemességeinek. A legutóbbi időkben azonban egyre gyakoribbak lettek olyan visszaélésszerű visszaesések, melyek egyenesen a törvény parancsai ellenére nagyfokban sértettén a gyanúsított egytnek polgári szabadságé' és humanitárius jogait. Kínzások, vallatási megtévesztések, jogelkobzások kerültek bele a köztudatba. Budapesten a mult évben az ügyvédi kamara, sőt a közigazgatási bizottság is szóvá tette a letartóztatások dolgát Szegeden és Szeged vidékein is, bárha a város rendőrsége e tekintetben is magas fokon áll és különösen a vezetői kimagasló tudásu és erkölcsiségü férfiak, szükség van az ellenőrzésre, amelyet leghivatottabbar. az ügyvédi kar szolgáltathat testületi működéssel. A megindult vita során elsőnek Balassa Ármin dr. szólalt föl és hangoztatta, hogy elsősorban nem is jóléti, de anyagjogi szempontból szükséges és célszerű az indítványozott ellenőrzés, mert az utóbbi évek nagy bűnügyei bizonyítják, hogy sok ügy normális és kibékítő lefolytatását nyomozati hibák és visszaélések rontották meg. Maga az anyagi igazság szenvedett ezek alatt és a büntető jogszolgáltatás egyetemes érdeke, hogy az ügyvédség e kérdést a magáévá tegye. Korniss Béla dr. a csendőrség nyomozati vonatkozásait fejtegette, Eisner Mano dr. pedig arra mutatott reá, hogy a nyomozati okok olyan fontos kérdésekben, mint a milyen az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság, egyedüli anyagszolgáltató a bünperekben a biróságok számára is, tehát a nyomozat törvényben irt korrektsége a közszabadságok kérdése is. Szeged táblaszékhely és ezért itt egy egész országrész nyomozati ellenőrzése lehet a szegedi kamara föladata. Ajánlja, (hogy az állandó bizottság szervezésére, ügyrendjének és munkaprogramjának kidolgozására előkészitő bizottság küldessék ki Balassa Ármin dr. elnökíésével. A kamarai választmány is pártolván Lovassy Ernő indítványát, erre egyhangú határozatba ment, hogy a közgyűlés az indítványt magáévá teszi és az előkészitő bizottságot kiküldi. Balassa Ármin dr. elnöklésével a bizottság tagjaiul megválasztották a választmány javaslatára: Czibula Antal dr.-t, Dettre János dr.-t, Eisner Manó dr.-t, Korniss Béla dr.-t, Lovassy Ernő dr.-t és Tóth tmfe-df.-h 1 - * .-ad - a Eztüáff-éütdkáriiRtcnfés következett, a' melynek megszövegezésében a közgyűlés v*ttmiittrmr*y¥iitiiffot^ i in j tagjai közül többen részt vettek. Nagyon energikus hangon követeli a kamara a bírósági kezelőszemélyzet szaporítását, fölsorolja a botrányos állapotokat és hivatkozik arra, hogy orvoslás hiányában a nyilvánosság erejére lesz kénytelen támaszkodni, mert a hatósági ügykezelés csőd előtt áll. Külön fölterjesztések mennek e kiadmányok tárgyában' a királyi tábla és a törvényszék elnökeihez. Végül a választmány üdvözölte a jubiláns ügyvédeket, a szegediek közül a huszonöt éve gyakorló Grosser Albert dr. és Eischof Henrik dr. ügyvédeket, mire ,a közgyűlés véget ért. HIREK. Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése sze^ fi rint egyelőre még éjjeli B M 1 /öí/.v várható északon és M M 1 keleten, elvétre csapadékMi, később hőemelkedés valószínű. Sürgönyprognózis: Északon, keleten elvétve csapadék, később enyhébb. Hőmérséklet: 7.9 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10-1-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor ,Cigányprímás", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „Az államtitkár ur." Bohózat 2 felvonásban. „A la Palmasy virágárusleány." Dráma 2 felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „A sors útja". Dráma 3 felvonásban. APOLLÓ-MOZOÓ: Délután hattól este fél 11-ig „Woronzov gróf a vőlegényem". Társadalmi dráma 3 felvonásban. A gyermekekért, (Saját tudósítónktól.) A Magyar Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókköre vasárnap délután 4 árakor nagy érdeklődés mellett tartotta meg nyilvános gyermektanulmányi értekezletét Turcsányi Imre dr., a gyermekmenhely igazgató-főorvosának elnökletével. A megjelent nagyszámú előkelő közönség teljesen megtöltötte a városháza közgyűlési termét. Az elnök meleg szavaikkal üdvözölte a gyermektanulmányozás iránt érdeklődő közönséget; méltatta a gyermektanulmányozás nagy jelentőségét, felhívta figyelmét, hogy március 16-án nyílik mag_ Budapesten a gyermektanulmányozási kiállitás, amely a maga nemébe páratlanul értékes anyagot ölel fel, 17-én pedig megnyílik az I. magyarországi gyermektanulmányi kongresszus, mely e tudomány minden ágával behatóan fog foglalkozni ós igen nagy jelentőségünetk ígérkezik. Felhívja az egyesület tagjait és a nagyközönséget, hogy azon minél többen vegyenek részt. Bejelentő lapokkal a kör sziveseu szolgál. Ezután Gallér Kristóf, pápai kamarás, tanítóképző intézet i igazgató tartott előadást a nevelés és neuraszténia címén. Fejtegette a gyermekek idegességének okait s megjelölte azokat a. nevelési elveket, melyek a gyermekek neurasztémiáját megszüntetni hivatottak. Kárhoztatja a gyermekek tul korai szellemi megterheltetését s igen fontosnak tartja a testi s szellemi képességek összliangzatos képzését. Az iskolák ne értelem nélküli magolással, hanem kirándulások téndezósével = igyk ikezzehek'-'az Ifjúság-ért elmét nevelni Végül (kimutatja, hogy a gyermekek neuraszténii)janak okát nem az iskolában, hanem a családban és egyéb körülményekben kell keresni. Az értékes előadás után h'lug Péter, a siketnémák intézetének igazgatója a gyengetehetségű tanulókról és a kisegítő iskoláról beszélt. Szerinte az elemi népiskolát fel kell szabadítani azon elemektől, amelyek önhibájukéin kívül hátráltatják miunkájában és gátolják céljai elérésében. Az elemi iskola minden alsóbb osztályában találhatunk ilyen gyermekeket, kik amellett, hogy visszatartják a tanítót munkájában, maguk semmire sem haladnak. Sorsuk is szánalmas, mert igen sok megalázást kell tűrniük és mivel legtöbben betegesek és sokan beszédhibások is, e szempontból is veszélyeztetik a normális elméjű gyermekiek egészségét. Ezért a gyemgetehetsógii gyermekeket el kell különíteni a többiektől és kisegítő iskolát kell részükre létesíteni. Ma mar miniden kultúrállam nagyobb városaiban vannak ilyen iskolák. Németországban már közel 36.000 gyengetehetségii gyermek részesül külön oktatásban, Magyarországon Budapesten állították fel az első kisegítő iskolát s azóta ugyanott még 2-öt s több kisegítő-osztályt állítottak tel és Egerben, Csongrádou, Kecskeméten, Debrecenben, Brassóban, Nagybecskereken, Szatmári szintén létesültek ilyen iskolák. Szegeden a gyengetehetségü gyermekek száma oly nagy, hogy a vidékiek nélkül is, csupán a szegediek részére egy teljes 6 osztályú kisegitő-iskola felállítása szükséges. Az állam miniden ilyen iskola létesítésére való törekvést támogat és illetékes helyről értésére adták az előadónak, hogy amennyiben Szeged város tanácsa biztosítja a helyiséget (1—2 termet), akkor az állam a város kérelmére állami kisegitő-iskolát fog felállítani. Ha a szükséges tanerő rendelkezésre fog állani, remélhető, hogy 1—2 osztály már a legközelebbi tanévben meg is nyitható. Kívánatos tehát, hogy a szegedi tanítók közül néhányan a kisegítő iskolai tanítóképzés céljából rendezendő tanfolyamot hallgassák. A kisegítő-iskoláikban a gyiengetehetsógü gyermekek nevelése a legnagyobb körültekintéssel történik, nagy figyelemmel vannak a gyermekek testi fogyatkozására és valamanynyi gyermek megtanulja a mindennapi élet szerényebb viszonyai között is nélkülözhetetlen elemi ismeret eket. Az eddigi tapasztalat szerint az iskolából kilépett növendékeknek 83%-a teljesen, 9—10%-ra részben keresetképes és csak 7—8% -,a keresetképtelen. Mivel az ily iskola létesítése által téliát munkaképes egyénekké nevelik az elemi iskolában semmire sem haladó gyermekeket s ezek elkülönítése a. taneredménynek a fokozását is léhetővé teszi, a kisegítő iskoláiban a város oly kultúrintézményt nyer, mely nemcsak emberbaráti, hanem főként szociális, társadalmi és nemzeti érdeket is szolgál. Az élénk tetszéssel fogadott előadás után Jánossy Gyula tanfelügyelő állott fel szólásra és kijelentette, hogy a gyengetéhetségüek iskolájának létesítésére való törekvést a legnagyobb készséggel támogatja és a maga részéről is megtesz az eszme megvalósítása érdekében minden lehetőt, mivel — szerinte is — városunkban ez iskolára feltótlenül szükség van. Végiül Füzessy Márton, az Árpád-Otthon igazgatója olvasott fel „A mi esténk" és „Egy szamóca" cimen a gyermekek gondolkozását jellemző két kis rajzot, melyeket a hallgatóság tapssal honorált. — Jankovich esküje. Az uj kultuszminiszter vasárnap délelőtt tette le hivatali esküjét Schönbrunnban a király kezébe. Az ünnepi aktuson jelen volt Lukács László miniszterelnök és a gyöngélkedő Fejérváry Géza báró helyett Festetich Tasziló herceg főudvarmester. Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos olvasta az eskümintát. A király azután külön kihallgatáson fogadta Jankovich Béla (minisztert, aki vasárnap délután visszautazott Budapestre. — Március 15. a városházán. A hagyományom keretek között ülik meg március 15-ikét a városházán is. Á polgármester az