Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-05 / 29. szám

DÉLMAQYARORSZÁG 1913. február 5. KOZGAZDASAG Bajok a szeszárak körül. (Saját tudósítónktól.) Régi törekvése a magyar szesziparnak és szeszkereskedelemnek, liogy a szeszárak jegyzése körül megszűnjön az a helyzet, hogy úgyszólván egy nagy cég jegyzései alapján történik az egész szakmában az árak alakulása. Hogy ez a szokatlan állapot, tekintve, hogy oly cilkkről van szó: melynek forgalma milliókra rug, eddig változatlanul fennállhatott, leginkább annak tulajdonitható, hogy az illető cég helyes üzleti érzékkel és a viszonyok alapos mérlegelésével aként él kivételes helyzeitével, hogy alaposabb rekriminációkra neon adott okot, de ez nem jelenti azt, hogy ez az állapot kívánatos lenne s ne volna jogosultsága annak a törekvésnek, mely azt sürgeti, hogy a szeszárak jegyzése is a szakma érdekeltjei összessége nézeteit és felfogását fejezze ki, miként az más tömegcikkeknél, a melyek általános fogyasztás tárgyai, történik. Ez a törekvés most uj formában jelentkezik, elé nem azzal a célzatai, mely a törekvést egyedül jogosulttá tehetné. Mert az a mozgalom, amely egy idő óta a szesz árának tőzsdei jegyzését célozza s amely magában véve kétségtelenül jogosult lenne, oly részről indult ki, hogy maguk a legközvetetlenebbül érdekeltek részéről kevés rokonszenvvel, sőt inkább indokolt aggodalommal találkozik. Mert arról van szó, hogy a Léderer Ágost osztrák szeszgyáros vezetése alatt álló csoport igyekszik a szesz tőzsdei jegyzését keresztülvinni, de nyilvánvalóan nem azért, hogy a tőzsdén jegyzett ár igazi és hamisitatian mérője legyen a kínálat és kereslet viszonyának, hanem azért, hogy az árak megszabásával a szakma piacán domináló pozícióra tegyen szert. Más szóval azt akarják, bogy a magánjegyzés helyett egy érdekcsoport diktálja az árakat s e mellett az ekként megállapitott árakat hivatalos jelleggel ruházzák fel. Hogy itt csupán egy érdekcsoport önös célzatainak megvalósitásáról van szó, az kétségtelen. Hiszen a mozgalom vezetője, Léderer Ágost, egyúttal vezetője a csonka magyar szeszkartellnek is, amely eddig csak azért nem tudott érvényesülni a fogyasztók rovására, mert a nagyobb ipari szeszgyárak nem csatlakoztak hozzá. De a kudarc, mely a magyar szeszkartellt megalakulása óta nyomon kiséri, nem vette el a vezetők kedvét s most a börzét akarják megnyergelni, hogy az árak diktálásával gyakorolhassanak nyomóst a kívül álló szeszgyárakra és az egész piacra. De az egész terv annyira naiv és átlátszó, hogy az érdekeltek nagyon is jól tudják, hogy ha Lédererék tervei az ő közreműködésükkel sikerülne, ezzel a kartell szekerét tolják. Épen ezért bármily kívánatosnak tartsák is a szeszgyárak tőzsdei jegyzését, meg ifogják tudni akadályozni, hogy a szeszárakat a tőzsdén a —szeszkartell jegyezze. Majd ha Lédererék a legújabb kudarccal félrevonulnak ismét, akkor érkezett el az ideje annak, ihogy az érdekeltség maga vigye keresztül a reformot, de nem a kartell kedvéért, hanem a szakma érdekében. x A kereskedelmi kamara és a hiteltudósitó-lrodák. A hiteltudósitás terén az utóbbi időben elszaporodott visszaélések arra indították a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy ezt a nagyfontosságú ügyet az érdekeltek bevonásával alapos tanulmány tárgyáVá tegye. E célból a kamara érintkezésbe lépett a hiteltudósitás terén illetékes tényezőkkel avégből, hogy a rendelkezésre álló anyagot az előfordult panaszokkal és a felmerült kívánságokkal kiegészithesse. A kamara ezúton is felhívja az üzleti köröket, hogy a hiteltudósitás terén szerzett tapasztalataikat és kívánságaikat kellő figyelembe vétel végett közöljék. x Arad város jegybank-részvényeket vásárol. Az Osztrák-Magyar Bank-részvények vásárlói között két év óta elég sűrűn szerepelnek a magyar városok és vármegyék. Ujabban Arad városa határozta el, hogy jegybank-részvényeket vásárol. A város képviselőtestülete az erre vonatkozó indítványt néhány nap előtt egyhangúlag elfogadta. Miután azonban a városnak most nincs fölösleges pénze, a 20 darab Osztrák-Magyar Bank-részvény megvételére szükséges pénzt valamelyik városi alapból fogják kölcsön venni. x A sanyarú gazdasági viszonyok. Az elmúlt esztendő utolsó négy hónapja fizetésképtelenségeinek ijesztő számát a január havi fizetésképtelenségek aránylag még ifelül is multák, mert januárban Magyarországon és j Ausztriában 82 nagyobb cég szüntette be fi| zetéseit 22 millió korona passzívával, mig a * mult év .hasonló időszakában 15 fizetésképtelenség volt 6 millió korona passzívával ugy, bogy a fizetésképtelenségek 67-el s a passzívák 16 millió koronával szaporodtak. A mult év első négy hónapjában nem volt annyi fizetésképtelenség, mint az idén az óv első hónapjában. Az 1912-ik év január havában bekövetkezett fizetésképtelenségekhői hót és fél millió esik Magyarországra, harmincegy fizetésképtelenséggel, tiz eset két és egynegyed millióval Galíciára, tiz eset négy és fél millió tartozással Csehországra, öt eset 2,700.000 koronával Stájerországra. A .legtöbb inzolvencia a textil iparban történt, ötvenöt fizetésképtelenség tizennégy mii|lilióval s ebből a kézműiparra harminchat eset jut 7,750.000 korona passzivával. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon éppen ugy, mint a készáruvásáron nyugodt volt a forgalom, átmenetileg azonban kisebb fedező vásárlások nyomán a búzánál, tengerinél és zabnál is javulták kissé a jegyzések. Egy órakor a következők voltak a záróárifolyamok: Buza áprilisra 11.70—11.71. Buza októberre 12,11— 12.22. Rozs áprilisra 10.02—10.03. Rozs októberre 9.69—9.70. Tengeri májusra 7.74—7.75. Tengeri juiiusra 7.93—7.94. Zab áprilisra 10.52—10.53. Zab októberre, 8.85—8.86. A készáruvásáron nagyobbára változatlan áron mintegy 8000 mm. buza kelt el. A budapesti értéktőzsde. Az ellenségeskedések folytatása a Balkánon még a megnyitásnál sem keltett emóciót, mert a spekulánsok ahhoz a nézetükhöz ragaszkodnak, hogy most már a háború a vége felé közeledik. Elébb födözés, utóbb visszavásárlás nyomán az üzlet iránya megszilárdult. A zárlat szilárd volt, A készárupiacon alig volt kötés, de az áraivá tartott. Kötöttek: Magyar hitel 812-^815.25. Osztrák hitel 622.50—623. Magyar bank 571—576,25. Közúti vasút 683—685.50. Salgótarjáni 750. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitel 622. Magyar hitel 813.50. Angló-bank 333.75. Bankverein 508.50. Unióbank 592.50. Lánderbank 510.75. Osztrák Magyar államvasút 707.50. Déli vasút 107. Rimamurányi vasmű 707.50. Alpesi bányarószv. 1026.50. Török sorsjegy 223.50. Márka készpénzért 118. Skoda 794. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. •iigamiiiumiuimuuiaimi Magyar királyi államvasutak Szabadkai Üzletvezetősége. 1978—1. 1913. szám. t. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak szabadkai üzletvezetőségének az 1913. évben 375 darab vasalt erdélyi taligára lesz szüksége, a melyek szállításának biztosítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A fenti megközelítő szükséglet a tényleges szükséglethez képest 10%-kai felemelhető, vagy leszállítható. A szállítás a 95257—911. számú általános, a 246696—907. számú különleges és a pályázati feltételek értelmében teljesítendő. A vasalt erdélyi taligák a központi szertárban levő hivatalos minta és a pályafentartási rajz füzet LI. 1. ábrája, illetőleg >a 246696—907. sz. különleges feltételekben előirt kivitelben és mennyiségben szállitandók. Az ajánlatok 1913. évi február hó 25-én déli 12 óráig üzletvezetőségünk I. osztály főnökségéhez (Városháza épület I. emelet) posta uján ajánlva beküldendők. A bánatpénz 1913. évi február hó 24-én déli 12 óráig üzletvezetősógünk gyüjfőpénztáránál (Városháza épület, félemelet) teendő le. A részletes pályázati feltételiek, valamint ajánlati űrlapok a magyar királyi államvasutak valamennyi üzletvezetőségénél megtekinthetők, üzletvezetőségünk általános osztályában pedig dij menteslen megtekinthetők. Ugyanazok esetleges Írásbeli megkeresésre posta utján megküldetnek. Szabadka, 1913. évi január hóban. A magyar királyi államvasutak Szabadkai Üzletvezetősége. goooooooaoooooooooooooooooooooooooo ~ Schaffer Vilmos bankár, Szegeden. Visszleszámitolási-hifel vidéki pénzintézeteknek. Tárcaváltóhifel és személyi hitel, kereskedőknek, iparo~ ——— sok és vállalkozóknak. Ertékpapir-előlegek (Lombard.) Ö Községi és városi hitelműveletek ellátása. O Árúkra folyószámlahitel, bankszerű fedezettel. §

TÖrleSZtéseS kölcsönök, földbirtokokra, bérházakra és épitkezésekre. q Tőzsdei megbizások. O Pénz- és hitelügyi megbízások a bankszakma minden ágait — zatában. o Iroda: Petőfi Sándor-sugárút 25. szám alatt. OOOQOOOOÜ OGCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG