Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

8 DfiEMAGYARORSZXQ 1913. február 1. sokat a mérnök föllépése nagyon fölizgatta. Tegnap este a munka végeztével nagyobb csoportokban gyülekezve tárgyalták a dol­got. Ma reggel a szokott időben megkezdték a munkát. Dürksz ismét rászólt ugyanarra a munkásra. Ebből szóváltás támadt és a munkás egy vasdarabot dobott a mérnök­re, akit fején talált és megsebesített. Ez ugy látszik, általános jeladás volt, mert erre több munkás vasdarabokat és szerszámokat ka­pott föl és a mérnök felé fogta. A mérnök fején, arcán és kezén sebesült meg, de nem súlyosan. Az igazgatóság az'onnal fölszóli­totta a munkásokat, hogy hagyják el a gyá­rat. Amikor a munkásság kiment a telepről, a kapura hirdetményt szegezett ki, melyben tudtára adják a munkásoknak, hogy bizony­talan időre, ujabb értesítésig a gyárat bezár­ják. A kormánynak és a rendőrségnek jelen­tést tettek az esetről. — Nincs fizetség ! Nagy megrökönyödés hir ét jelentik Aradról. A város határozatba vette, hogy a rendkívüli katonai szolgálatra behívott hivatalnokok és rendőrök fizetését február elsején beszüntetik. A hivatalnokok s rendőrök érthető elkeseredéssel vették tudo­másul ezt a lehetetlen határozatot. Nem is­merjük s a határozat indokolását, de képte lemsiégnek tartjuk ezt a nagykőrösi példára való nyomorcsinálást, amely ha százszor is határozat, nem maradhat igy. — Junga Sebő találmánya. Annak a pokolgépes merényletnek a hőse, melyet Má­tyássy kassai százados ellen követlett el Jun­ga Sebő százados, amióta a hadbíróság föl­mentette, egy budai csendes házba vonult vissza és ott találmányainak élt. Egyik nagy­jelentőségű találmányáról tegnap tartott az Iparművészeti Múzeumban Gasparec dr. mű­történész előadást, Junga, aki most Endrődi Sebestyén név alatt él, szert talált ki, mely­lyei régi, fából való műemlékeket századok­ra lehet konzerválni. Találmánya igen nagy elismeréssel találkozik. — Fogtechnikusok dolga. A budap est fogtechnikusokat tegnap óta kínos botrány foglalkoztatja. Néhány héttel ezelőtt Antal János dr. egyetemi magántanár a fogtech­nikusok vizsgáló-bizottságának elnöke meg­jelent a főkapitányságon és följelentést tett Barna .Izor fővárosi fogtechnikus ellen. A följelentés szerint Barna, mint a fogtechni­kusok ipartestületének volt alelnöke, pénzt kért és kapott Nagy Jenő kolozsvári fogtech­nikustól, akinek megigérte, hogy a vizsgáló­bizottságtól rövid terminust jár ki a vizsgáz­tatásra, másrészt garantálta azt is, hogy Nagy okvetlenül átmegy a vizsgán. Később azonhan Nagy megtudta, hogy Barna mit sem tehet érdekében. Ezért vissza is kérte az ezerötszáz koronát, de Barna ezt nem ad­ta vissza. A följelentés nyomán megindult nyomozás igazolta az adatok helyességét. Kiderült, hogy a fogtechnikusok vizsgáitatá­sa körül bizony történtek szabálytalanságok. A vidékről vizsgázni feljövő fogtechnikusok elmentek Róna Imre fogtechnikushoz, az ipartestület mostani elnökéhez, akinek pro­tekcióját kérték. Róna a jelentkezőknek azt mondotta, hogy menjenek el Hirschkorn Mor fogtechnikushoz tanulni. Hirschkorn majd elő készíti őket a vizsga anyagából. A vizsgá­zó fogtechnikusok azután Hirschkorn fölszó­-litására ajándékot vettek Rónának. Csúnyán 'kompromittálta a vizsgálat Mucsik Pál ir­galmas-rendi fogtechnikust, akiről kiderült, hogy egy Görög nevű vidéki fogtechnikus­tól kétezer koronát kapott azért, hogy átse­gítse a vizsgán. Persze, szó se volt róla. Gö­rög megbukott. Barnát hétfőre idézték be a rendőrségre, ahol kihallgatták. Barna beval­lotta, hogy Nagytól kapott ezerötszáz koro­nát, de nem azért, mert utánajárt Nagy ügyeinek, hanem azért, mert Nagy régebbi kötelezettségeiből kifolyólag tartozott neki ezzel az összeggel. A rendőrség most .már azt igyekszik megállapítani, vájjon Barna csak ebben az egy esetben fogadott-e el pénzt. A rendőrség, amely ebben az ügyben még több tanút hallgatott ki és folytatja a nyomozást, ma a következő kijelentést ad­ta ki: i , Egyes lapok Barna Izidor Ifoigteknikus és társai ellen csalás címén folyamatba tett nyomozásról imák és .a többek között arra utalnak, hogy ebben az ügyben egy belügy­miniszteri isegédtitkárt is, aikin-eik a nevét a rendőrség titokban tartja, kihallgatott a rendőrség, sőt az ellene összehalmozódott ter­helő adatok folytán már őrizetbe is helyez­te. A rendőrség az igazság érdekében kije­lenti, hogy ebben .az ügyben belügyminisz­teri segédtitkár, sem más miniszteri hivatal­nok egyáltalában nem szerepel még tanú minőségben sem. Ami az ügy érdemét illeti, erre nézve a nyomozás érdekéből a rendőr­ség érdemleges adatokat még nem közölhet. Annyi tény, hogy eddig három ember ellen indult meg a nyomozás, .akik az eddigi ada­tok szerint egyes fogorvosi funkciókat telje­síteni akaró ás igy vizsgálatra kötelezett, fog­itekniluisoktól a,zzal az ürügygyei, hogy a szükséges képesítéshez hozzásegítik őket, ki­sebb-nagyobb pénzösszeget csaltak ki. Amint a nyomozás befejezést nyer, a rendőrség a bűnügyi részleteit készséggel a nyilvános­ságra bocsátja. — A pénzbeszedő büne. Szomorú és kicsinyesen tragikus Berta István szegedi pénzibeszedő története. Nyolcvankilenc koro­na miatt akart meghalni, meg mindama olkok miatt, melyek rákésztették, hogy a kisössze­gii pénzhez nyúljon. A műét héten történt az öngyilkos kísérlet, amikor Berta köztiszta­sági vállalati .alkalmazott revolverrel mellbe lőtte magát és súlyos sérülésekkel szál Irtot­ták a közkórházba. Berta maga sem tudta megmondani, mennyi az elsikkasztott pénz. Ezért az összes számadásokat át kellett vizs­gálni, hogy a hiányt pontosain megáll apit­hassák. A vizsgálattal most készültek el és megállapitották, hogy a pénzbeszedő 89 ko­rona miatt akart meghalni Ennyi ugyanis az összes hiány, amely az utolsó fillérig meg fog térülni, mert Bertának háza, földje van. Berta állapota annyira javult, hogy pár nap múlva gyógyultan hagyhatja el a kórházat. Sikkasztás miatt folyik ellene a bünügyi el­járás s a kórházból valószínűleg az ügyész­ségi fogházba szállítják. — A szegényház titka. Arad városának szegényházában hihetetlenül botrányos dol­goknak jött nyomára a hatáság. Már régóta beszéltek róla, hogy a szegényházban botrá­nyosan bánnak .az odakerült szerencsétlenek­kel. Végre is kénytelen volt Green Nándor főkapitány a vizsgálatot megindítani. A rendőrség .emberei elé rémes látvány tárult a szegények házában. A lakhelyek és fekvő­helyek bűzösek, piszkosiak, az ételek undorí­tóak, (ehetetlenek. Mindejn ib|en;nlakó keser­ves, zokogó panasszal fordult a bizottsághoz. A főkapitány intézkedett, hogy a szegény­házban rendet tartsanak, az élelmet nie.gja­vitsák, — addig is, míg gyökeres reformmal nem segítenek a botrányos állapotokon. — Harminchárom napig koplalt. A bécsi vegetáriánusok egyesületében feJalva­zást tartott Thern Viola ismert zongoramű­vésznő hariminchároim napos koplalásáról. Az előadást megelőzőleg .az egyesület egyik tag­ja a vegetáriánizérusról beszélt. Kifejtette, hogy a növényevést ma nem tekintik tráfa­csinálók egyedüli cél táblájának. Jelenté­keny személyiségek lettek vegetáriánusokká, köztük D'Albert Jenő, Hubermamm, Bronisz­lav, Edison és mások. Londoniban egymagá­ban hétezer vegetáriánus vendéglő v,an. Ez­után Thern Viola, egy hatalmas termetű pi­ros .arcú hölgy, tartotta meg előadását, akin épenséggel nem hagyott nyomot a harminc­három napos bojt. Elmondotta, hogy ez idő •alatt sem ételt, sem italt nem vett a szájába. Az első tiz nap alatt átlag egy-egy kilóval fogyott. A .tizedik böjtnap után megint jól érezte magát, és egy táncmulatságot is részt­vett. Naponta forró vizben fürdött s ez job­ban ízlett neki mindenféle ételnél. Huszon­négy napon át semmi ,különöset nem érzett. Idejének nagy részét feküdve töltötte, a harmincharmadik napon azonban epeömlést kapott, amikor azután nagyon elővigyázato­san táplálkozni kezdett. A kisasszony megje­gyezte, hogy ezentnl minden éviben megis­métli ezt a terjedelmes koplalást, mely a szelemnek és testnek is jót tesz. — Téli szivárvány. Ritkaszép égi tüne­ményben volt részük Vajd.ahunya.don .az em­bereknek. Délután négy óra tájban erőtel­jes szivárvány látszott a délkeleti égboltoza­ton. Érdekességét növeli az, hogy egész dél­előtt havazott és csak délután tisztult ki az égbolt és tört elő bágyadt fénysugarával a n.ap. A ritka égitünemény majd nem fél óra hosszáig Amit látható. — Bronzkoszoru Pstőf i Sándor apjának Ginek Frigyes indítványára a Magyar Ven­dég! csök Országos Szövetsége elhatározta, hogy Petőfi .Sándor apjának a síremlékét bronzkoszoruval disziti: a. koszorút Bory Jenő már mintázza, március 'tizenötödikére már el is helyezik ia síron. Az öreg Petrovics nem volt nagy korcsmáros, a céh történeté­nek nem volt nevezetes alakja, se meg nem gazdagodott a mesterségéből, se uj italmérési rendszert ne,m talált föl, csak jó volt, öreg volt, mint annyi más és Petőfi Sándornak volt az >apja. Abból a megiható versiből is csiak az tűnik ki, hogy szimpla -öreg ember volt, mint ,a legtöbb nagy fiatal költő öreg apja, szerette a fiát, nem is lehetett volna nem sze­retni azt a melegkechm, jószivü, nagyon ked­ves fiút, aki maga is olyan .nagyon tudta sze­retni az öreg korcsmárost .és korcsmárosnét. Azt, hogy mindezeken kivül mii .még az ő fia, azt nem is sejtette, de honnan is sejthette A'olna, mikor a fia .fiatal volt, ő meg öreg?... Inkább ezért, mint azért, mert „csak" korcs­máros volt, hiszen egy másik, Heine nevű költőt egy Goethe nevű öreg ember se értett meg, mert fiatal volt, ő meg öreg. Szép ko­szorú az emlékekben is .ez a bronz koszorú, igazán szép ez a cselekedet, A kezdeménye­ző Glück Frigyes, korcsmárosnak is nagy ós nevezetes, az öreg Petrovics .meg csak jó volt, öreg és .a Petőfi apja: de a. Petőfi lelkén ke­resztül rokonságot, tart vele lés érckoszorut tesz a sirjára. — Viszik a lányokat ! Egyenesen Ame­rikába. Azaz, hogy dehogy egyenesen, egé­szen görbe utón. Kityuk Miklós nagyréti föld-míves hamis bizonyítványokkal .akart Amerikába kiszállítani két fiatal leányt, de megcsípték. A sátoraljaújhelyi rend­őrkapitány a zsiványságért tizenöt napi el­zárásra és százhúsz korona pénzbírságra itélte. De nemcsak ö bűnhődött meg, hanem pórul járt a községi, bíró is, aki a bizonyít­ványt hamisította. Már ellene is megindítot­ták a bűnvádi eljárásit. — A gvardián cikke. Galgócon a fő­szolgabíró elkobozta a Hétfői Újság leg­utóbbi számát egy pornográfikus cikk miatt. A cikket — ó, meglepetés! — iá galgóci fe­rencrendi barátok gvardiánja irta. Mondani sem kell, hogy a gvardián cikke is, .akár csak a pokolba vezető ut, jószándékkal voilt kö­vezve: a szerzetes azzal a céllal irja, hogy egy éjjeli mulatóhely létesítése ellen agitál­jon. A buzgóságtól elragadtatva, olyan zólai módon fetjegette — ijesztósü.1 — a -mulató­helyeken beszerezhető testi .nyomoruságo­kait, hogy azt a főszolgabíró cenzori ceru­zája soka-Ma. És a szegény -szerzetes ugy járt, mint nemrégiben Jagiic dalmát püspök a jegyesek kioktatására irt könyvével: elko­bozták. Igy fizet a jóakarat! — Az osztrák hadseregben 1897-től 1900-ig 9408 ember 62.070 napon keresztül volt szolgálatké,ptelén fog ós fogbus betegsé­gek miatt. Ha elgondoljuk, hogy a szájüreg .a gyomor bejárata ós benne hiányos gondo­zás folytán nagymennyiségű baktérium gyűl­het össze, -megérthetjük miiért utalnak .leg­utóbbi időben mindenütt a rationális száj­ápolás fontosságára. A .Sarg-féle Kalondont­fogkrém ós -szájvíz, reggel -és este használva megóv a gyomor betegségeitől és tisztán és egészségesen tartja meg a fogakat a legké­sőbbi öregségig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom