Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-05 / 29. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 5 gyedében. A képviselő nagy muharát. Amel­lett, hogy nem sajnál semmi áldozatot egy­egy ritkaság megszerzéseért, a műkincsekhez is ért. Fővárosi munkatársunk ma felkeres­te Rakovszky Bélát, aki úgyszólván a la­pokból értesült az őt ért nagy károsodásról. Rakovszky a betörésről ezt mondta: — Éppen most kaptam sürgönyt ba­rátomtól, gróf Somssichtól, aki tanácsos a párisi nagykövetségen, ebben értesít, hogy lakásomból elloptak egy valódi Berchem, egy Wouwerma, egy Paelenbourgh és egy Breughel képet, számos értékes japán por­cellánt, perzsa és arab .hímzéseiket. A kár több, mint százezer korona, amelyből nem térül meg semmi, mert a tárgyak nem voltak biztosítva. Ugyan ki gondolna arra, hogy Pá­ris legelőkelőbb negyedében, magánlakásba törnek be. A műkincseket az amerikai betö­rőbanda rabolta el, amely öt-hat év óta ga­rázdálkodik Parisban és amelynek nem tud­nak a nyomára bukkanni. Kiváló műértők és a régiségek és műkincseknek valósággal professzorai ezek a betörőik. Más dolgokat, vagy értéktelen festményeket a világért se vinnének el. Munkácsy Mihály világhírű mű­vész volt. De ha találnak például egy Tizián képet, amelyet Munkácsy Mihály másolt le, azt is ott hagynák, .mert a kép nem eredeti. Ez a banda lopta el a Mona Lisát és ezek az emberek törtek be Rothschild lakásába is. Olyan finom műszerekkel dolgoznak, hogy ha a párisi lakásomban lettem volna, akkor se vettem volna észre semmit. Gyémánt fű­részük munkáját nem lehet hallani. Rakovszky Béla ki se utazik Parisba, inert fölöslegesnek tart minden fáradságot. Érdekes, hogy a lakásban levő két legértéke­sebb szőnyeget, amelyet a párisi világkiállí­táson a szakértők százötvenezer frankra be­csültek, nem vitték e.1 a tolvajok, mert a sző­nyegeket a lakás felügyeletével megbizott házfelügyelő kikefélés céljából a betörést megelőző napon elvitte és a betörés éjszaká­ján a saját lakásában helyezte el. Másnap akarta vissza vinni. (Ezek a szőnyegeik első­rendű műkincsek, amelyeket publikáltak ós amerikaiak több ízben mesés árban akartait megvásárolni. — Válási statisztika. Az embereknek nagyjában különös fogalmuk van a válások okairól. Mintha a házasfelek mindig csak azért válnának el, mert verekedtek vagy ké­nyes helyzetben kapták rajta egymást, azt hiszik, liogy az asszony minden esetben, mint Nóra, vagy mint a tenger asszonya hagyta el a férje házát. Csak arra nem gondoltak, hogy a legtöbb válás oka az unalom. Pánisban, a válások városában 1911-lben 2181 válást mondtak ki törvényesen. A statisztikus azt mondja, hogy a válás oka legtöbb esetben a temperamentum-különbség volt, melyet sú­lyos .sértések követtek. A párisi statisztikus bizonyára ért a számokhoz, de a pszibológiá­hoz édes-keveset ért. Mert, mit jelent az, hogy temperamentum-különbség! Semmit. Férfi és nő mindig különféle temperamen­tummal rendelkeznek. Ez pedig nem kevés­bé váló ok, mint a temperamentum-eigyenlő­ség. Huszonkilencféle válás, hatvan éven fe­lül, egyszerűen azért történt, mert istente­lenül unatkoztak. Ezek az urak addig unat­koztak otthon, amíg a feleségük türelmetlen lett, a földhöz vágott egy tányért, esetleg többet is As elszaladt egy ügyvédhez, aki fia­tal volt. Nyolc, aki még buszon alul volt, szó­ra sem érdemes. A válás nem volt több nekik, mint szórakozásaik folytatása. Legérdekesebb az a hatyankilenc ur ós hölgy, akik egy esz­tendő alatt kétszer váltak el. Beigazolt há­zasságtörés miatt mindössze 264 asszonyt 'és 192 férfit választottak el egymástól. Ez a sta­tisztika nagyszerű fénybe állit ja ia párisi férfiakat, mert hiszen tudjuk, hogy mást je­lent a házasságtörés a férfiaknál és mást a nőknél. Bizonyiték, hogy Páris asszonyai még sem azoik a mintaházastársak, akiknek ujabban többen feltüntetni szeretnék őket. — „A doktor ur". A következő sorok közlésére kérettünk: Tekintetes Szerkesztőséig! Az éjjel Buda­pestre utaztamban kezembe került lapjuk­nak egy példánya, amelybe csodálkozva, ol­vastam „A doktor ur" cimü cikküket. Való­színűleg tévedésen alapul az az értesítésük, hogy Hoffimann-Horváth dr. ur Leipnieker kisasszonnyal hozzánk szökött volna. Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy a doktor urat azon házban tartóztatták ugyan le, amelyben mi is lakunk: de nem nálunk és hogy vele sem Leipnieker, sem más nő, se medika, se pincérleány nem szökött. Jelen soraim közlését kérve vagyok teljes tiszte­lettel Grün Ilona, Temesvár. —- A kibicpénzek. A Nap irja: Négy teljes éve folyik már a battonyai hires ki­bícpénz-pör, amelyben Petrovics Mihály battonyai főszolgabíró azzal vádolta meg Si­mon Ákos Ítélőtáblai birót, hogy a kaszinó­ban kibicpénzeket fogadott el, a bankból ki­szedte a fényes koronákat s hogy a Verho­vayné-féle hagyatékból ötszáz koronát erő­szakolt ki magának. Az ügy öt bírósági fó­rumot járt már meg. Ma végre jogerősen döntött a Kúria, amely meghallgatta Krenner Zoltán dr. aradi ügyvéd védelmét, a váda­kat beigazoltnalk tekintette s a főszolgabírót fölmentette. — Drinápoly helyzete. Egy bolgár ál­latorvos, aki annak idején Bernben tanult, most pedig a Drinápolyt ostromló 8. bolgár tüzérezredhez beosztva működik, hosszabb levelet intézett egy németországi barátjához, amelyben részleteket mond el Drinápoly helyzetéről. Természetes, hogy ez a levél, mi­után bolgár részről származik, erősen ten­denciózusan rajzojja a Drinápoly előtt levő állapotúikat, azonban, közvetlen küszöbén azoknak az eseményeknek, amelyekben igen kiváló szerepe jut Drinápoly várának, a le­vél mégis elég érdekes álhoz, hogy figyelemre méltassuk. A levél iró szerint aiz ostromzár Drinápoly körül nagyon szigorú ós az ost­romlottak az élelmicikk éknek és fölszerelé­seknek már legnagyobb szükségében vannak. „Naponta érkeznek táborunkba szökevények — irja a levél írója — akik a várbeli nyo­morúság elől menekülnek hozzánk. ,A szö­kevények közt tisztek is akadnak. Valameny­nyiö'k előadása szerint a várban már telje­sen fogytán van a só és a. kenyér, egyáltalá­ban nincsen tüzelő és világitó anyaguk, ugy, hogy éjszakára az egész város teljes sötét­ségbe merül. Szegény várbeliek folytonosan szemük előtt kónytelenk látni azt, hogy Ka­ragacs állomáson, mindössze nyolc kilomé­ternyire tőlük, liogyan vonul együk bolgár katonai vonat a másik után Csataldzsa felé, valamennyi erősen megrakodva élelmiszer­rel. A bolgár seregek és a bolgár nép lelke­sedése viszont még mindig a régi, mindazok a híresztelések, mintha a mi népünk belefá­radt volna a háborúba, valótlanok. Amióta a fegyverszünet van, táborunkat naponta föl­keresik látogatók, asszonyok ós leányok, akik azért jöttek, hogy szeretettei'ket megcsókol­ják. Mind lelkesek és bizakodók, valaimeny­nyien ezzel búcsúznak el hozzátartozóiktól: „Isten óvjon benneteket! Kergessétek vissza a barbárokat Ázsiába!" Leányok és asszo­nyok szállítják Mustafapasából az élelmi cikkeket a mi csapatainkhoz, Drinápoly alá, ökör- és bivaly-szekerekkel érkeznek, addig, amíg a táborban időznek, szivesen ós lelke­sedéssel segitenek a katonáknak munkájuk elvégzésében, segitenek a nehéz ostromágyu­kat felállítani, azután ismét befogják ökrei­ket, (bivalyaikat és mennek uj szállítmány­ért, vissza Mustafapasába." — A szegedi rendőrség krónikája. A röszkei legények, Vasárnap délután több röszkei legény jött be a városba mulatni. Amikor hazafelé igyekeztek, Kószó István nagyszéksósi gazdálkodó összeveszett Szalma Imre és Kovács József röszkei legényekkel. A verekedés hevében a bicska is előkerült, Kószó Istvánt ugy összeszurkálta a két rösz­kei legény, hogy életveszélyes sérüléssel szál­lították be a közkórházba. Aligha marad életben. A ikét legényt letartóztatta a rend­őrség. — Balesetek, Solymos Mária 35 éves mosónő a Szivárvány-utca 13. számú ház pad- j lásáról leesett és eltörte a balikarját. Gábor 1 János hapmtinckiilenic (éves vasúti alkalma­zott a Kórház-utcában elcsúszott és eltörte a balkarját. Mindkettőjüket beszállították a közkórházba, — A baktériumok élettartama igen nagy Egy gramm száraz földndk, amely a múlt század első feléből származott, megvizsgálá­sa alkalmával! 20.000 életképes csirát talál­tak. A. Nesztler egy 25 éves földdarabot 120—150 C hőmérsékletnek 'tett ki anélkül, hogy a baciiiusakat meg tudta volna ölni. Ezek a lényeik a mi legveszedelmesebb el­lenségeink, amely ellen csalk a legnagyobb tisztaság óv meg. A baktériumok legelőször a szájüreget és a fogat támadják meg, csaik egy rendszeres fog- és szájápolás a Sarg­féle kalodonit fogkrémmel és szájvízzel óv meg bennünket számos betegségtől. lasaBaBKaa.naaaaBaaaBaaBaftaBBaBBBaBaaBaBaaaBaaaaaaa NYFLT-TER*) DR SZÉKELY VILMOS ÜGYVÉDI IRODÁJÁT SZÉCHENYI-TÉR 6. SZ. ALÁ (GÁRGYÁN­HÁZ, A SZEGED-CSONGRÁDI TAKA­RÉKPÉNZTÁRRAL SZEMBEN) = HELYEZTE ÁT. = TELEFON: 348. TELEFON: 348. Minden állami tisztviselőnek fontos ! Az uj nyugdíjtörvény. (1912. LXV. t.-c.) Magyarázatokkal ellátta: dr. Dános Árpád, min. fogalmazó. Ára f K 5© fillér. — Kapható: llápilflV I kőnyvkeres­•arnaj kedésében SZEGED, Kárász-utca 9. sz. Dé lm agyaro rszág politikai napilapra 1913. január 1-től uj előfizetést nyitottun k A DÉLMAGYARORSZÁG Szeged és a délvidék legelterjedtebb és leggaz­aagabb tartalommal megjelenő reggeli politikai napilapja. Nagy elterjedtsége közleményeinek a legteljesebb nyilvános­ságot biztosítja, aminek különösen a hirdetők szempontjából van nagy jelen­tősége, A DÉLMAGYARORSZÁG előfize­tési ára Szegeden vidéken egész évre 24•— 28•— K félévre 12— 14 „ negyedévre 6— 7•— „ egy hónapra 2•— 2-40 , Kérjük tisztelt előfizetőinket hogy lakhelyváltozás esetén uj címüket velünk közölni szíveskedjenek. Mutatványszámot egy hétig díjtalanul küld a KIADÓHÍV A TAL *) Ezen rovat alatt közlöttelkért neim vál­lal felelősséget a szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom