Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-05 / 29. szám

4 Fölvonulnak a szerbek. Belgrád, február 4. Huszonnégy óra óta egyremásra nagy gyalogsági, lovassági és tüzérségi szállítmányok mennék a bolgár harctérre. Montenegrónak Szerbia erős se­gélycsapatokat engedett át, hogy Szkutari­nak a kapitulációját kierőszakolhassa. A porta és Drinápoly. London, február 4. A Times jelenti: A még itt időző balkáni delegátusok körében a leghatározottab álakban az a hir van el­terjedve, hogy a porta tegnap a bolgár kor­mánynak Drinápoly átadását a bolgárok ál­tal javaslatba hozott föltételekkél fölaján­lotta. A hirt eddig nem erősítették meg. Heves csata. Páris, február 4. Az Agence Havas jelenti, hogy Drinápoly előtt rendkívül he­ves csata van folyamatban. A csataldzsai vonalon még csak kisebb előőrsi összeüt­közések voltak. A konzulok kérése. Konstantinápoly, február 4. Drinápoly­1)61 jelentik: A (külföldi konzulok azzal a ké­réssel fordultak a hatalmiak itteni nagykö­vetéhez, hogy eszközöljék ki a portánál, hogy ezek arra az esetre, ha a szövetségesek Dri­nápoly bombázását újból megkezdenék, jelöl­jön ki számukra olyan helyet az ostromlott városban, hol az ágyúgolyók ellen védve lesz­nek, vagy pedig eszközölje M az ostromlók­nál a szabad elvonulást. Szerb követelések. Belgrád, február 4. A szerb delegátusok Londonból valló elutazásuk előtt Sir Ed várd Grey angol külügyi államtitkárnak pro me­móriáiét adtak át, melyet eddig nem hoztak nyilvánosságra. Sikerült azonban néhány pontot megtudnunk, amelyek a szerb-albán kérdésre vonatkoznak. Az emlékirat kifejti', hogy Szerbia elvileg nem lehet ellene Al­bánia önálló állami szervezkedésének, sőt büszke rá, hogy az ő és a szövetségesei ál­tal a törökökön vett győzelemmel lehetővé tette ezt. A szerbek követelései ezek: 1. Albánia északi határának Szkntari és a volt Zeta királyság területén levő része jusson Montenegrónak. 2. Ipék és Djakovo és Decsanira terüle­tére vonatkozólag nincs az a szerb kormány, mely ezeket a szerbeknek szánt területeket átengedné akár Albániának, akár más állam­nak. Ebben Szerbia semmi koncessziókat nem tehet, még tranzakcióba vagy kompro­misszumba sem megy belé. 3. A szerb-albániai határt északról dél­felé annak a vízválasztó hegységniek kell al­kotnia, mely az Adria-tenger folyóit elvá­lasztja az Oclhrida és Presztam-tó vizeitől. Ez az egyetlen természetes és ésszerű ha­tár. i i " I Az emlékirat azzal végződik, hogy ha Európa bármit is tenne e határ eltolására, ilyen erőszakot Szerbia sohasem szankcio­nálhatna. A szerb kormány kötelesnek érzi magát, hogy minden változtatást megakadá­lyozzon, ezzel tartozik Szerbia múltjának, dicsőséges hadseregének és jövőjének. A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. • ••••RHeiaHHBflisiHHBBaBBsaes^r Hirdetéseket felvesz a kiadó­hivatal Szeged kárász-utca 9 DfiEMAGYARORSZXQ SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZERDA: Faun, vígjáték. CSÜTÖRTÖK: Éva, operett. PÉNTEK: A kedves Augusztái, ope­rett. (Bemutató.) SZOMBAT: A kedves Augnsztia, ope­rett. VASÁRNAP d. u.: Rómeó és Júlia, szo­morújáték. VASÁRNAP este: A kedves Augusz­tái, operett. A szinház ügye — Nem kell szinügyi-bizottság. — E ciim alatt a „Szegedi Napló" ismert szinházi rovatvezetője vasárnap cikket kö­zöl, amelyet nem hagyhatok szó nélkül, mi­vel helyreigazitanom kell azt, ami abban, a tényeket illetőleg, nem helyes, de még in­kább azt, amit következtetéskép ebből le­von. A t. cikkiró közismert ellenségeskedése a szinügyi bizottsággal szemben tisztán csak onnan ered, hogy ő szinházi ügyekben „pá­pa" akarna lenni, .akinek senteneiái, állásfog­lalása stb. infallHbilisek, miig a szinügyi bi­zottság megtette több iaben azt, amit a cikk most is crimten laesae majestatismak mond, hogy t. i. akkor, amikor a sajtó egyes kép­viselői, első sorban a cikk irója, akármilyen okból túlságosan és meg nem érdemelve le­rántották a szinház által nyujtottakat, en­nek védelmére kelt és igy helyes és szüksé­ges ellensúlyozása volt az ilyen ok nélküli támadásoknak. Tényként leszegezem továbbá azt, hogy majdnem kizárólag a bizottság érdeme az, hogy a szegedi szinház díszletei ma nagy­részt fővárosi nívón állanak, jóval fölötte a többi vidéki színpadoknak és ezt könnyen bebizonyíthatom az érvényben levő szerző­déssel, amelyben ezt a bizottság egyenesen kikötötte. Szükségesnek tartom a szinügyi bizott­ságot továbbá azért, imivei a színigazgatók — és evvel igazán nem akarok személyes­kedni — csak emberek, részben és szükség­kép üzletemberek és ennélfogva 'nagyon könnyen elhitethetné magával egyik-másik igazgató, hogy jó lesz ide az a 4000 koronás szinésznő, vagy színész is, minek hozzak én drágábbat, ha ilyenkor a bizottság erősen nem szólna bele és az ilyet meg nem akadá­lyozná. Én tehát a tisztességes sajtónak, általam mindig elismert előnyös befolyása mellett, igenis szükségesnek tartom a szinügyi bi­zottságot, legalább addig, amig egy máso­dik színházunk nem ílesz és az egészséges verseny pótolja majd a bizottság működé­sét, de e tekintetben épan az utolsó napok eseményeinek behatása alatt egy ujitást kí­vánok javaslatba hozni, még pedig azt, hogy ne a tanács nevezze ki a szinügyi bizottság tagjait, hanem mint legtöbb bizottságot, a közgyűlés válassza meg ezt is, még pedig titkos szavazással. Én ezt indítványként fogom a legköze­lebbi közgyűlés elé terjeszteni és nem taga­dom, hogy egy ikis személyes szempont is vezet ebben, mert igy meg fogom tudni, hogy igazán én vagyok-e az, akit városunk közönsége nem tart a bizottságba valónak 1913. február 1. vagy pláne miattam haragszik-e az egész bizottságra, vagy pedig Palócz,'Balassa és a népszerűséget olyan nagyon kereső Gerle uraknak van-e igazuk az ellenem indított haj­szában. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy a közgyűlés által igy választott bizottság iránt meg volna és megmaradna az a biza­lom, amely nélkül egy ily bizottság nem mű­ködhetik, — amiért is helyén volt most a le­mondás — és remélem tehát, hogy ezen in­dítványom nemcsak el fog fogadtatni, de az elég csúnyán fölvetett kérdésben általános megnyugvást is fog kelteni.' Wimmer Fülöp. * Liptai Imre uj vígjátéka. Liptai'lmre, a szegedi származású kitűnő iró, uj darabot irt. Ez a darabja vígjáték és a bohémvilágból veszi tárgyát. A darabot a Miagyar Szinház még az idei szezonban bemutatja. * A kedves Augusztln. A szinházi iroda jelenti: Fali Leó uj operettje, amelyre most készül a társulat, főleg abban válik ki a töb­bi közül, hogy rendkivül mulatságos a szö­vege. Az aktuális Balkán a szintere és vonat­kozásai nagy derültséget vannak hivatva kelteni. A zenéje gyors népszerűségre szüle­tett. Heléna (Antal Erzsi) belépője, Augusz­tin (Oláh) Várj, várj . . . kezdetű románca, egy bájos négykezes zongora szám, a Heine­dallal kezdődő nagy keringő, a második fel­vonás tercettje (Déry, Szatlhmáry, Oláh) csu­pa slágerlszám. Egy sereg (pattogó induló, pompás kórus járulnak az est sikeréhez. Szathmáry Árpád uj genreben mutatkozik be. Egy kormornyikot játszik, akiről kisül, hogy ő a hercegnő apja. Megrikatásra, meg­kacagtatásra való ez a pompás szerep. Az eddigi jelek szerint „A kedves Augusztin" az idei szezon egyik legnagyobb sikerű új­donsága lesz. * Z. Molnár vendégjátéka. Z. Molnár László, a Magyar Szinház kitűnő művésze, aki tudvalevőleg szegedi származású, imég nem játszott a pzegledi színházban. A ta­vasszal azonban vendégszereplésre jön és legjobb szerepeit játsza el. * Rembrandt-képek. Rembrandt meg­elevenedett portréi fognak megjelenni a Ma­gyar Szinház színpadán. Bródy Sándor Rem­brandt cimü darabjában. Habár a bemutatót időrendben megelőzi Biró Lajos Tavaszi ün­nep eiimü darabja, melyre különös gonddal készül a sziniház, a Rembrandt előkészítésé­hez .máris hozzáfogtak. A Rembrandt-képek pontos ós hü stilizálása nem kis feladatot ró a rendezőre. A különb munka azonban még ezután következik, a .színpadra vinni azt a hangulatot, azt a fantasztikus világot, mely­ben a darab játszik. * Függőkert a színpadon. A Vigszinház egyik legközelebbi újdonsága. Hajó Sándor: Lakájok cimü darabja. A szinház rendkivül eredeti és hatásos díszlettel szolgálja a da­rabot, amennyiben az első felvonás, színhe­lyéül -egy függő kertet állit be a színpad­ra. A cselekvóny két szinten játszik, lenn a várkastélyt övező fal előtt ós fenn, a fal pe­remével kezdődő függő kertben. A Lakájo­kat a legjobb szereposztással adjáJk; a fölü­kéit: Góth, a soffőrt: Hegedűs., a peszton­kát: Varsányi ós a komornál: Hegedüsné játsza. Másik komorna szerepben nagy föl­adat jutott Góthnénak is. * Mozi hírek. Szerdán ugy a Fass| mozgófénykópszinházban, mint az Apolló­ban premier lesz. A Fass-ban égy kitűnő víg­játékot A hálókocsik ellenőrét mutatják be. Francia darab, francia színészekkel. Az Apollóban A bün, nagy társadalmi dráma kerül vetítésre. A dráma izgalmas és az élet mélységeit tárja föl a néző elé. Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárész-utca 8, szám alatt kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom