Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-05 / 29. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 5 ahol nincsenek tisztában sem az udvari szokásokkal, sem a titkos tanácsosok kötelességeivel. E nagyszerű terv kiröppentőinek egyetlen mentségük van. Meglehet, valahogy az ő fülükbe ,is eljutott, ahogy mi pozitive állítjuk, hogy a koalició mikor hatalmon volt, de főleg mikor hatalma leáldozóban volt, valóságos memorandumgyárat rendezett be, becses bőrűik megmentése végett. Mint minisztereiknek, mint a kormány többség aktiv politikusainak módjukban állott őfelségét, honmentő eszméik érdekében, emlékiratok egész rajával özönleni el. Soha, a szabadelvű párt negyven éves uralkodása alatt, oly sok emlékirat nem készült, mint a koalició kínlódásainak utolsó félesztendejében. Őfelsége, aki sok furcsa dologgal megbarátkozott e viszontagságos négy esztendő alatt, bizonyára a bölcsességnek és emberszeretetnek az elnézésével vett tudomást a sok „államirat"-ról, mely akkoriban a koalíciós kormány utódját kereste láZas buzgalommal; de akárhogy kereste és akárhányszor kereste, a saját maguk utódját nem tudta másban (keresni és megtalálni, csak a maguk politikai famíliájában. A memorandumgyártásnak ez a láza juthatott annak a szerkesztői szobának az eszébe, ahonnét titkos tanácsosok föllépéséneik e bűbájos meséje szárnyrakelhetett. Mind e képtelen és hihetetlen tervezgetések, a bécsi hangulat megváltozásának e makacs várása, a Bécs kegyéért és könyörületéért való alázatos esengés: szomorú tünete a magyar politikai viszonyok elfajulásának; s szomorú bizonysága, hogy a tisztelt ellenzék mindenkiben bízik, csak egyben nem bízik: a maga erejében. * Bizott a küzdelem kezdetén — a közvéleményben, a nép kedvének megfordulásában. Majd,később bizott az utca terrorizmusában. Bizott törökben, tatárban, muszkában, az általános sztrájkban, az a mi lapjaink háromszorosa, öt-husz percig van egy müveit angol kezében s azután jön a munka, a sport, vagy ha olvasni akar, a könyv. Sohasem fogod látni, hogy az angol öt-hat lapot olvasson át egymásután, mint az nálunk a íegkönyvtelenebb s néha a legműveltebb ember is megteszi. De ha vasúti utazó iköziil átlag kettőnél rendesen könyv vaim, néihia (mindegyiknél. Láttam angolt, amint a vasúti 'kocsiban a kinai nyelvtant tanulta. Ez az ember Kínába fog menni és a vége az lesz, hogy meggazdagszik, vagy irt egy tudományos értekezést. Kína flórájáról és faunájáról. De meglehet az is, hogy mert írni fog, meggazdagszik. Mert Angliában az értekezéseket is olvassák. Százával jelennek meg a legkomolyabb havi és heti folyóiratok minden szakma részére s a jó angol kereskedőnél is jobban meggazdagszik a jó angol iró. Nem a hirlap uralkodik, hanem a könyv. Azok számára, kik még egy lapnak sem akarnak naponta időt szentelni, heti kiadásokat adnak, például a Weeíkly Times összefoglalva adja vasárnap reggelre, hogy mi történt a héten. Mikor az angol-bur háború idején a német sajtó járszallagán félrevezetett magyar hirlapirás burpárti lett és naponta öntötte a szitkot a magyar szabadságért oly sokszor fölszólalt Anglia ellen: egyetlenegyszer találtam erről a helytelen és reánk oly káros angolfóbiáról egy lapban értesítést. Néhány sorban volt ismertetve a magyar lapok állásfoglalása és véleménye. A (lap maga egyetlen egy szóval fejezte ki véleményét: „Különös". adómozgalomban, csak magában nem bizott. Bizott a bécsi publikumban, amelyet odavaló lapok cikkeiben igyekezett fölizgatni a magyarországi állapotok ellen. Bizott katonai intnikákban s az udvarban. Bizott még katasztrófákban is, csak abban nem, hogy a maga erejéből urává válhatik a helyzetnek. E kinlódásokkal szemben mily igaz utón járó a többség és a kormány bizakodása. A miniszterelnök bizik a választói törvény létrejövetelében, mert a munkapárti többség azt megszavazni kívánja; s mert — bár ő ezt nem mondja —- a kormány a korona változatlan, teljes bizalmát birja. E két ténynek a szikláján összetörik mindaz a reménykedés, ami az ellenzéki kebleket heviti. A nemzettel nem boldogulnak, most ellenzéki érzésű belső titkos tanácsosok kerestetnek, hogy illetlen, meg nem engedett és illojális mesterkedésekkel próbálják aláásni a kormány állását, amely a „hazafiaik" nagy fájdalmára, fent és lent egyaránt szilárd. laiüaBasBBaeaBBaaaBBBaaaBBiiBaBBiiasiaaaaBaiaBsanasBBasa Kezdődik a választójogi vita. A választójogi bizottság, amelyet a kormánypárt küldött ki, február hetedikén kezdi meg munkáját, Ez a dátum hazaszólította, rövid üdüléséből Lukács László miniszterelnököt, aki ma reggel 8 órakor érkezett- Lovranából Budapestre. Vele volt titkára, Latinovics Endre dr. Közeledik ezenkívül a Désy-pör főtárgyalási napja is ós a miniszterelnököt nem hagyja közömbösen ez a körülmény sem. Lukács Lászlónál ma délelőtt több munkapárti korifeus tett látogatást, köztük Heltai Ferenc képviselő. Ezenkívül Jeszenszky Sándor államtitkár referátumát hallgatta meg a miniszterelnök. Estére .megjelent Lukács a munkapárti klulbban, ahol "nagy ovációval .fogadták lliivei. — Khuen-Hcderváry Károly gróf, a választójogi bizottság elnöke, egy hét óta birtokán, Héderváron pihen. A volt .miniszterelnök holnap, szerdán érkezik Budapestre és csütörtökön elnököl a válaszMég csak egy ilyen megjegyzésre emlékszem, az úgynevezett nemzeti ellenállás idejéből. Akkor azt irta valamire (hogy mire, nem mondom meg, mert nem akarok politizálni) : „furcsa ország, furcsa parlament". Az angolt tehát szidhatod, ö nem ér rá viszszaszidni. De abban, hogy ő könyveket olvas, mi pedig csak eleven és siokoldolu hírlapokat, újból az ő emelkedésének és a imi hanyatlásunknak egy nem jelentéktelen tényezője kerül elénk. Ö a betűből tanul, mi a betűvel is csak szórakozunk. E következtetés talán túlzásnak látszik. De a közelebbi megfigyelés bizonyítékot ad. A magyar hírlapot olvasó ember az újság sokoldalúsága miatt egyetlen szakmában sem szerez alapos képzeteket. Szórakozásból olvas, szórakoztató dolgokat: tehát nem is lehetséges, hogy e dolgok agyában megmaradjanak. Egyik tárgy feledteti a másikat. Épen ezért szórakoztat mert a figyelmet szétszórja, egyetlen tárgynál megpihenésre nem juttatja. Nemcsak nem fejleszti az önálló gondolkozást rt rölvetett tárgyakról, de azt egyenesen meggátolja. Hogyan gondolkozhassak a repülés talányáról komolyabban, ha rögtön egy Wright-féle géputazás elolvasása utár egy véres gyilkosság ijesztő részleteit, vérfagyasztó vasúti szerencsétlenséget vagy é'v.íkingerlő szerelmi történetet s még ötven más tárgyú szenzációt kell olvasnia? Hozzáb'rul, hogy a hirlap nálunk mindig, minden dologban a hirlapirók nézetét is tartalmazza; a kényelmes olvasó ezt t'elülbirálat nélkül elfogadja éls igy riégy kiajcárért már vásarólt magának politikai, irodalmi, tó jogi bizottságban. Mint értesülünk, ezen az első ülésen megjelenik Lukács László is és hosszabb beszédben ismerteti a választójogi javaslat megkonstruálásánál alapul vett szempontokat, majd rámutat azokra a módosításokra, amelyeik a kormány felifogása szerint lehetségesek. A javaslat lényegébe vágó módosítások között különösen kettő számithat nagyobb figyelemre: az egyik Kabós Ferencé, a másik Blanár Béla kassai képviselőé. A szinházi szabályrendelet és a szinházi szerződés. • 1 (Saját tudósítónktól.) A szinház vezetésének és vele Szeged színházi /életének uj alapokra helyezése nagy és körültekintő munkát igényel, amelynek megoldása sokszorosan nehéz ma, amikor alig akad valaki, aki a szinház kérdésével szenvedély és elfogultság nélkül tudna foglalkozni. Nem akarunk ezeknek a soroknak kapcsán az utóbbi napok viharos, de előrelátott és természetes eseményeivel bíbelődni, egyszerűen csak hivatkozunk rájuk. A közvélemény most már parancsolólag sürgeti a reformokat. Sem azokon átsiklani, sem azokat elodázni nem lehet. Véleményünk szerint két kötelesség sürgős és amellett alapos megoldása vár tehát a városra: a szinházi szabályrendelet és a szinházi szerződés módositása. A szinházi szabályrendelet módosításának kereteit mi a következőkben jelöljük meg, persze mindig figyelemmel tartva a közgyűlés akaratát és a közönség hangulatát. 1. Alapul veszem, hogy megmarad a szinügyi szabályrendelet első paragrafusa érintetlenül, azaz a színház ügyeit továbbra is ,a szinügyi bizottság, a tanács és a közgyűlés fogják ellátni. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a szinügyi bizottságnak semmi (létjogosultsága se lehet, ha ,a város a színházat bérbeadja. A bérbeadás anyagi megvalósításává! azonban föltétlenül vele tudományos és művészi véleményeket is. Semmi sincs, ami az önálló gondolkozást, az egyéni vélemény kifejlődését, az emlékező erőt és a tudományos szellemei hátrányosabban befolyásolná, mint a túlságba vitt hiríapolvasás. Hányszor halljuk, — a sok hirlapolvasás rossz szokásába magunk is szenvedők, — a legkomolyabb politikai vitákban, hogy komoly urak az ö 'legkedvesebb lapjuk véleményét egyszerűen fölmondják, mint a gyermek a leckét. Hányszor hallunk megbirálni színészt oly kifejezésekkel, melyeket tegnap szórói-szóra olvas'hattunk egyik helyi .lapban. Ha már most ,a. hírlapokat nem az igazság keresése, hanem pl, a pártszempontok befolyásolják és .irányítják, kész a veszedelem: a közönség egy részének félrevezetése s ,a imásik rész ellen tüzelése. Angliában lehetetlen., elképzelhetetlen oly lap, mely a munkásosztályt a polgárság, ezt a főurak, vagy a két utóbbit a király ellen izgassa. Még lehetetlenebb az olyan, mely az érzékiségre hatás utján akarna előfizetőket szerezni. De a könyvek kelnek, könyveket is olvasnak és az egyéni vélemények nem a napilapok rovataitól alakulnak ki. Ez a körülmény, az angol hirlap tárgyilagos szerkesztésmódja, amit nálunk nem ismernek és minden szerkesztőségben lehetetlennek tartanának, egyik legnagyobb tényező abban, hogy az angol társadalmat semmiféle politikai, felekezeti, vagy más kérdés és ellentét oly mélyrehatóan nem szakítja ketté, amint nálunk a legkisebb, a legjelentéktelenebb nézeteltérésnél is észlehető.