Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

1913. február 1. * Az első és a második. (Ruttkay György három felvonásos színmüve, melyet ma mutatott be a Nemzeti Színház.) Az első: okos, nemes, belső kultúrát élő, előkelő asz­szony; olyan, amilyennek az ideális felesé­get képzeljük. De az első kora közel jár a negyvenhez. A második: huszonegy éves, szép, okos teremtés, akiben ia rendetlen s szegény málLiő, egy rothadt környezet ke­gyetlen éleslátást nevel ki. Ezek azok a te­remtések, akik, ingereikben a szegénység fe­lejthetetlen szagával, csak boldogtalanok tudnak lenni és csak boldogtalanságot tud­nak juttatni. IAnnyi okosság van (bennük, hogy minden dologból azonnal kiéraik a bán­tó jelentőséget, de annyi okosság imár nincs bennük, hogy ezekkikel, mint az élet termé­szetes velejáróival, megbékéljemek. Mindkét asszony határozott erős karakter. A gyönge: az, .akinek erősebhnek kellene lenni, a férfi, a férj, egy iró. Karakternek passzív termé­szet, akinek energiája áréi munkáira s nem annyira életére megy rá. Már imost a mese az, liogy az iró -szerelmes lesz a második ,asz­szonyhia, a szépségbe és fiatalságba és elvá­lik első feleségétől. Elveszi a második asz­szonyt s alig telt egy pár hónap, tele van ez­zel az élettel, unja az asszonyt, az asszony viszont belőle áibrándiult ki. Menne vissza első feleségé,bez, de már késő. Az első asz­szony is választott és elfogadta egy tiz éves csendes imádójának, egy becsületes, nemes sziv szeretetét. Az iró számlára nem marad más, mint sorsának örök börtöne, melybe az hoz egy kis világosságot, az a bánattal csep­pentett öröm, hogy első feleségére gondol­hat, Ez lenne Ruttkay György darabjánlak foglalata, de a beállítás szándékos, hangsú­lyozott, holott a darabban ilyesmi tenden­cia nincs. Nincs probléma, illetve nincs oly probléma, amelyet az iró bizonyítani akar­na. A nézőt- épen ez a batás fogja meg, ez a minden alakban feltetsző világos világné­zet, hogy az iró nem a társadalmi igazságok­nak akar érvényt szerezni, haneim embere­ket akar beállítani. Nincs probléma, nincs férfi tragikum, nincs női tragikum. Sorsak vannak, amik ihangúlátokból, leginkább han­gulatokból alakulnak ki s elbukik valaki a drámában, nem azért, mert valaimi nagy igazság teljesedett rajta, hanem azért, mert apró kis igazságok: az élet, a szeszélyes élet nyomta le. Ahogy Ruttkay György mindezt ,megjeleníti a -színpadon, abban az ő nagysze­rű és hivatott szinpádisimerete nyilvánul meg. A kritikus, aki évtizedek óta végzi ezt a munkát, de nem mint kénytelen mestersé­get, hanem mint nemes hivatást, nem téved­het- akkor se, mikor a maga darabjáról van szó. Az első és második, minden irodalmi szándék mellett, nagyszerűen a színpadra van gondolva. Dialógusai pompásak, szelle­mesek, helyzetei mindig érdekesek s van a harmadik felvonásnak egy jelenete, melyben az iró el-játsza egy tárai hotel kis színpadán, eljátsza saját élet tragédiáját: egy fejezetet készülő uj darabjából; ennél hatásosabb, szi­ket fogóibb drámai szituációt alig látott az ember. A Nemzeti Színház kitűnt előadásban mutatta be szerzőjét. A darab nagy sikert aratott. * A jótékony nöegyesület színházi estélye A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesü­let február 3-iiki nagyszabású színházi esté­lye iránt- olyan nagy a közönség körében az érdeklődés, hogy telt ház fog -az érdekes és élvezetes műsorban gyönyörködni. A jegyek legnagyobb része már elkelt, a még rendel­kezésre álló jegyek a színházi pénztárnál kaphatók. Az élőképekből a főpróbát szom­baton, február 1-én délután 4 órakor tartják a városi színházban. Az egyesület elnöksége ez utón kéri az élőképekben szereplő urleá­nyokat, valamint azokat a szülőket, akiknek gyermekei azokban részt vesznek, hogy a főpróbára pontosan megjelenni sziveslkedje­nok. Legjobb színházi cukorkák Llnden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyáré­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. DÉLM AGYARORSZÁG 5 * A kassai szinházra pályázó kerestetik, f A kassai nemzeti színház ügyében a várossal kötött bérleti szerződés 1914. év őszén lejár. Miután az eddigi bérlő, Komjáthy János szin igazgató nem hajlandó az igazgatást tovább is vezetni, a város közgyűlése elrendelte a színházra a pályázat kiírását. A Balkánra lokalizálják a háborút. — a nagyhatalmak komoly béketörekvései. — Vége a fegyverszünetnek. — Remélik, hogy a harc kitörése előtt megindulnak a béketárgyalások. — (Saját tudósítónktól.) Szavov, a bol­gár hadsereg főparancsnoka Mahmud Sefket pasához, a török hadsereg főpa­rancsnokához ma a következő táviratot intézte: Dimotka, január 30. Öxcellenciájá­nak, az ottomán császári hadsereg főpa­rancsnokának. Közlöm exoéllenciáddal, hogy a londoni tárgyalások megszakittat­tak. Van szerencsém a fegyverszünetre vonatkozó jegyzőkönyv negyedik szaka­sza értelmében értesíteni, hogy az ellensé­geskedések négy nappal e notifikáció után, tehát hétfő este hét órakor újból megkez­dődnek. Szavov, a bolgár hadsereg főpa­rancsnoka. Mahmud Sefket pasa azt válaszolta, hogy a notifikációt tudomásul vette. Bécsből jelentik: A „Politische Kor­respondenz" párisi távirata szerint irány­adó körökben a Törökország és a balkáni szövetségesek között újra kitörő ellensé­geskedés lehetőségét abból a szempontból nem tekintik aggodalmasnak, hogy ez a fordulat a hatalmak szolidaritásának meg­rázkódtatásával járna. A dolgok további folyása elé azzal a bizalommal tekintenek, hogy a hatalmak kitartanak amaz elvi ál­láspontjuknál, melynek értelmében tartóz­kodnak a balkáni válság önző célokra va­ló 'kihasználásának minden tendenciájától s nem fogja megbénítani arra irányuló fá­radozásaikat, hogy elhárítsák azt a vesze­delmet, amely a délkeleti bonyodalmakról komoly európai nwugtalansággal fenyeget. Éppenséggel nem veszitett erejéből az a meggyőződés, hogy az európai béke -meg­őrzésének érdekében a Balkánon föllobba­nó tüzet az eddigi színhelyre kell szorí­tani. A diplomácia vezető princípiumai te­hát ezentúl is az lesz, hogy a balkáni ese­mények következtében felmerülő -kérdése­ket egyértelműen kezelje és számitani le­het arra, hogy valamennyi kormánytól távol áll az a szándék, hogy a hatalmak sorából Európa nyugalmát -megbolygató kezdeményezéssel kilépjen. Londonból jelentik: A Times reméli, hogy a -szövetségesek a fegyverszünet fölmondását vissza fogják vonni és a tár­gyalások újból megindulnak. A török jegy­zék békés és nem zárja ki az ujabb en­gedményeket. Habár a szövetségesek nem is fogadhatják el a jegyzéket a béke alap­jául, a tárgyalásokat annak az alapján újból megkezdhetik. Konstantinápolyi jelentés szerint Csa­taldzsába több főrangú katonatiszt érke­zett már meg. Mindent elkészítették az el­lenségeskedés megkezdésére. Bizonyos, hogy a bolgárok támadását bevárják, mert azt mondják, hogy a törökök a vé­delmet vállalják. Bécsben diplomáciai körökben remé­lik, hogy Londonban már holnap újra ösz­szeiilnek tárgyalni. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A porta válasza. Konstantinápoly, január 31. A porta jegyzékét tegnap délután félhárom órakor nyújtotta át a követek doyenjének, őrgróf Pallavicini osztrák-magyar nagykövetnek. A válasz konciliáns hangú ugyan, de Driná­polyra és a szigetekre vonatkozóan elutasí­tó. A porta Drinápolyra nézye a Tundsát kí­vánja határnak, vagyi-s átadja a bolgároknak a város egy részét. A szigeteket illetőleg azt mondja a jegyzék, hogy a Dardanellák előtt álló négy szigetnek Törökországénak kell maradnia. Ami a többi szigeteket illeti, a porta kész volna Libanoszéibez vajgy Szá­noszéhoz hasonló autonómiát engedélyezni. A porta végül azt az óhaját fejezi ki, hogy a hatalmak Törökország pénzügyi támogatá­sára vonatkozólag tett ígéretük végrehajtá­saiképen hozzá fognak járulni a vámemelés­hez. Ideérkezett hirek szerint a balkáni szö­vetségesek Törökország válaszát nem tart­ják kielégítőnek. Danev dr. kijelentette, Ih-o-gy a jegyzék nem szolgálhat uj tárgyalás alap­jául. Az első lövés — véli Dane-v — meg fog­ja változtatni föltételeiket. Ezzel a harcias kijelentéssel szemben áll a balkáni delegátu­sok -távirata, amely szerint a 'delegátusok a harctérre utaznak, hogy ott -módot adjanak a portának az előzetes békeföltételek aláírá­sára. A válaszjegyzék szövege. Konstantinápoly, január 31. A porta ál­tal a hatalmak jegyzékére tegnap átnyújtott válaszje-gyzék szövege a következő: Alulírott külügyminiszter tudomásul vet­te a válaszjegyzék tartalmát, melyet Ausz­tria-Magyarország, Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és Olasizor-szág nagykövetei e hó 17-én hivatali elődjének átnyújtani szívesek voltak. Az ottomán csá­szári kormány n-em vonakodik elismerni, hogy a béke megkötése megfelel az általá­nosság óhajainak és érdekeinek és tudatában van annaki, -hogy kívánatos mielőbb véget vetni a harcnak, melyet egyáltalában n-ern idézett föl. A hatalmak közlésükben szükségesnek tartották a portának azt ia tanácsot adni, hogy Drinápolyt engedje át a szövetséges balkáni államoknak és az. Aegei-szigetek il­letőleg a hatalmak gondjaira bízzák azok sorsának eldöntését. A császári kormány ki­emelni kívánja, hogy már kétségtelen bizo­nyitékait engesztelő magatartásának azál­tal, hogy mérhetetlen áldozatihoz járult hoz­zá. Miután Drinápoly olyan város, amely sajátlagos karakterénél fogva elválaszthatat­lan összefüggésben van a török birodalom mai, e város átengedésének puszta h-ire az egész országban izgalmat idézett elő, mely az előbbi kormány lemondásához vezetett. Mindazonáltal a császári kormány, hogy legmesszebbmenő tanúságát adja békés ér­zületének, hajlandó a hatalmak óhajának ele­get tenni, Drinápoly ama részét illetőleg, a mely a Marica jobb partján van, mig az e folyó balpartján lévő városrészt a mecsetek­kel, síremlékekkel és egyéb históriai és val­lási emlékekkel megtartani kívánja. A város eme részének közvetlen otto-mán szuvereni­tás alatt való megtartása a császári kor­mányra szükséges, mely -alól n-em vonhatná ki magát anélkül, hogy az országot a -legsú­lyosabb konzekvenciákkal járó rázkóditatá­s-oknak ki ne tenné. Ami az aeg-ei-szig-eteket illeti, a császári kormány bátorkodik kiemelni, hogy mig azoknak egy része a Dardanellákkal való közvetlen szomszédságuk folytán a főváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom