Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-04 / 28. szám

4 DfiEMAGYARORSZXQ 1913. február 1. désüket továbbra is folytatni fogják. Ha — amit nem remélünk — az ellenségeskedések újból megkezdődnek, ugy, most már bizonyos, hogy a nagyhatalmak a Balkán-háború második, előreláthatólag csak rövid ideig tartó részében is, a hatalmak semleges és tartózkodó álláspon tot fognak elfoglalni és minden olyan külön vállalkozástól tartózkodni fognak, a mely a háborúnak a lokalizálását megnehezítené. í Vádolják Prohászkát. Belgrád, február 3. A Strázsa legutóbbi számában ismét Prohászka prizrendi konzullal foglalkozik s azt állítja, hogy .mióta újból elfoglalta állomáshelyét, ismét foytatja a régebben megkezdett munkát s ismét Szerbia ellen izgatja az albánokat, akiket pénzel is. Most azonban — írja a Strázsa — világos anár a szándék. A monarchia Albániára pályázik, annak uralkodói székébe a maga hercegei köziül szeretné valamelyiket ültetni, hogy ilyen módon ujabb tartományt szerezzen magának a Balkánon. Ezt bizonyítja az is, hogy az osztrák félhivatalos sajtó az utóbbi időben több ízben említette a monarchia kötelességeként, hogy Albániát protektorátusa alá vegye s azt is irta, hogy az albánok kívánsága, hogy osztrák herceg kerüljön az uj trónra. A háború kezdője. Konstantinápoly, február 3. Félhivatalos kommüniké a következőket jelenti: A török csapatok utasítást kaptak, hogy ne lőjjenek addig, amig a bolgárok a fegyverszünet lejárta után a tüzelést meg nem kezdik. A porta szükségesnek tartotta ennek az instrukciónak a kibocsátását, hogy a nyilvánosság meggyőződjék róla, hogy az ellenségeskedések folytatásából előálló felelősség tisztán és egyedül a szövetségeseket terheli. Miért harcol Bulgária? Bécs, február 3. Szalabesew Iván, Bulgaria bécsi követe egy hírlapíró előtt, a háború újból való kitöréséről a következőket mondotta: — Ugy vettem észre, hogy a monarchia közvéleménye, mely velünk mindig szimpátik usan foglalkozott s bennünket támogatott, nem érti meg teljesen azokat az okokat, melyek Bulgáriát arra ,indították, hogy a háborút újból megkezdje, Ez az oka, hogy nyilatkozom, bárha egyáltalában nem vagyok híve az interjúiknak. A szemünkre vetik, hogy akkor tettük lehetetlenné a további tárgyalásokat, amikor Törökország a hatalmak jegyzékére adott válaszában bizonyos .mértékben engedékenynek mutatkozott. Azzal vádolnak bennünket, hogy a földéhség mozgatja tetteinket. Ennek azonban .ellene mond már az az ok is, melyért a háborút megindított.uk. Harmincnégy év. alatt számtalanszor kíséreltük ínég, hogy Törökországot fa j rokonai okkal szemben több belátásra -bírjuk, számtalanszor próbáltuk meg békés uton, hogy a portát bizonyos reformok megadására bírjuk. Hiábavaló volt minden. Évről-évre rosszabb lett a török .földön lakó idegen nemzetiségek helyzete. A hálboni kitörése után alig néhány nappal kitűnt, hogy az egész civilizált világ a Balkán-államok pártján áll. Alig dördültek el az első lövések, Berchtold gróf Budapesten a delegációkban nyíltan a szövetséges államok aspirációi .mellett foglalt állást s Európa legnagyobb államfórfiai nyilatkoztak hasonló szellemben. A háború meghozta nekünk a győzeim t s amikor ép arra készültünk, hogy Osataldzsa mellett, egy utolsó, döntő csapást mérjünk az ellenségre, Kiamil pasa táviratban fordult közvetlenül Ferdinánd királyhoz és fegyverszünetet kért. A király, aki nem akarta, hogy akár csafk egyetlen katonájának vére i,s hiába ömöljön, megadta a kért fegyverszünetet. Azt hittük, liogy a török békedelegátusok honorálni fogják azokat az elveket, melyük bennünket, a háború megkezdésére indítottak s már a .legelső tárgyaláson olyan prepozíciókkal fognak előállani, amelyek hódolva ezeknek az elveknek, .felszabadítják a Törökországban lakó összes idegen nemzetiségeket1 s legalább is a Marica ós Ergene folyókig fogják kiterjeszteni a Balkán-államok területét, ameddig csupa idegen nemzetiség lakja az ottomán birodalmat. E .helyett .a törökök hat hétig vezettek bünnünket az orrunknál fogva a nélkül, hogy elveink elismerését elérhettük volna. Hadseregünk fenntartása csaknem három millióba kerül naponta, a londoni béketárgyalások is már egy milliónál többet emésztettek fel, a mi katonáink nagy részének márciusban máiotthon kell lennie, hogy a földjét művelhesse, mi nem várhatunk tovább. Be kellett fejeznünk a háborút. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi miisor: KEDD: Faun, vigjáték. SZERDA: Faun, vigjáték. CSÜTÖRTÖK: Éva, operett. PÉNTEK: A kedves Augusztin, operett. (Bemutató.) SZOMBAT: A kedves Augusztin, operett. VASÁRNAP d. u.: Rómeó és Júlia, szomorújáték. VASÁRNAP este: A kedves Augusztin, operett. Bohémek. — Szamosi Elza vendégjátéka. — Hétfőn délután horribilis pénzeket kínáltak egy-egy páholyért azok, akik későn gondolták meg a dolgot. Szamosi Elza neve ma mágnes Szegeden és frázis nélkül lehot mondani, hogy a szegedi színház ma kicsi volt. mindazok befogadására, akik kíváncsiak .voltak a nagy énekesnő meghallgatására. Ebben a szokatlan érdeklődósben mindenesetre része volt az .est ünnepi részének is, a melyet a prológus és az élőkép-csoportok alkották. A szegedi kisdedóvó és jótékony nőegyesület, amely nemes céljai szolgálatálban rendezte a hétfői színházi estét, meg lehet elégedve a sikerrel. . Az élőképeket Móra Ferencnek ez alkalomra irt bájos, finom verses előszava nyitotta meg, strófák, amelyek a mélyszivü költő lelkét, lehellették. Szohner Olga szépen mondta, el ezeket a strófákat, de szerettük volna, ha — kívülről mondja őket. A vers természete nem tűri a felolvasást és csekély fáradság lett volna megtanulni. Gondosan, kedvesen hatottak a csoportos élőképek is, a melyeket solk szép asszonyból ós leányból Ferenczy Frigyes nagy szeretettel rendezett. A Bohémek mai előadása gördülékeny volt és hangulatos. A szegedi szereplők tudásuk és készültségük javát, adták, a vendégművésznő pedig csodásan erős és szép hangjának, megindító és megrázó drámai előadásának gazdag színeivel forró, lüktető koloritot adott az egésznek. Kitartott, .csengő falséit jei bámulatosak voltak. Derék és nivós munkát, végzett a zenekar, amelynek kiváltságos tehetségű, vasszorgalmu és fegyelmü vezetője Müller Mátyás, dirigensi pálcájával vitte a darabot. Marcel és Musettó drámai együttesét pompás fokozással bevitette-egy hatalmas, ütésszerü lírai csattanóvá. Ez csak kiragadott példa, az egész kitűnő volt. * Színházi operaelőadás — zongorával. Gábor Andor tanulmánya jut eszünkbe a vidéki színészetről, amikor ezt a székesfehérvári: színházi eseményt olvassuk. Székesfehérvárott ugyanis az történt, hogy Öffeubach hatalmas operáját: Hoffjmann meséit adták elő. Az előadás ezúttal szenzációs volt. Zenekar nélkül, ellenben egy jó zongorával emelték l'öl a vidéki színház nívóját, — a nhótlauság fokait elzongorázva. Egyik székesfehérvári la.p kedves jóakarattal és imigyen jelenti be a nagy eseményt: A Rajner főherceg halála miatt elrendelt udvari gyász furcsia 'ós szokatlan helyzetbe hozta a .székesfehérvári színházát is, ahol csütörtök estére operát, a Hoffmann meséit .hirdették. Mivel a jegyeket a szerdai előadás sikerének hírére csaknem az utolsó helyig már előre szétkapkodta a közönség, nem volt tmás tehető, mint hogy' a nagyszerű operát zongorakisérettel .adják elő. Mindenesetre szokatlan, furcsa s az e'lső pillanatra meghökkentő ötlet, de a szükség törvényt hont s Jaczkó mester fáradhatatlansága ezen az ötleten is átzökkentette a társulaltot. Zongorán lejátszotta az egész operát, olyan teknikával, ami a hozzárétőket is bámulatra és elismerésre ragadta. A katonazenekar játékával természetesen nem mérhető fel a zongorázás, de önmagában olyan művészi munka volt ez, ami e'lőtt elismerés nélkül nem mehetünk tova. Megjegyzi még a lap, liogy Nagy Gyula, Jászai Mariska ós Érckövy Károly énejke „jobban érvényesült, mint tegnap." Lám, egy vidéki opera-ensembletől ez is szép eredmény . . . * A kedves Augusztin. A színházi iroda jelenti: Fali Leó legújabb operettje, a nagy sikereket ért Kedves Augusztin, naponkint foglalkoztatja az énekes személyzetet, A címszerepet Oláh Gyula játsza. Egy zongoramestert játszik, aki Heléna hercegnőbe (Antal Erzsi) szerelmes. Antal Erzsi is pompás szerephez jut, vetekszik á Leányvásár Jessyjével. Déri Rózsi, minit nagyzoló komorna vesz részt az előadásiban. Eddigi alakításai közül Anna komorna ígérkezik a legnagyobb hatásúnak. Heltai Jenő lesz Bogumil régenshereeg, a mulatnivágyó balkáni ur, aki elkártyázza az állam minden pénzét. Solymossy egy kiélt rué szerepében gyarapítja eddigi sikereit. Körmendi Hona (Pipoz zászlós) férfiszerepet játszik. Hatásos ének és táncszámokkal van tele a darab, amelyek kiállítására nagy gondot fordít az igazgatóság. * A nagybecskercki uj színház. A nagybecskereki uj színház pályamüveinek bírálatára kiküldött bizottság már ímegtar/ A Belvárosi kávéházban minden vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken :: zene-estély.