Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-26 / 47. szám

yg DÉLMAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Srínházi műsor: S25JSRDA: Monna Vanna, szinmü. Beregi Oszkár vendégfölléptével. CSÜTÖRTÖK: A faun, vigjáték. PÉNTEK: Barlanglakók, éltetik ép. Bemutató. Pajkos diákok, operett. SZOMBAT: Barlanglakók, életkép. Pajkos diákok, operett. VASÁRNAP délután: Tavasz, operett. VASÁRNAP este: Barlanglakók. — Pajkos diákok. 'A V'-ViVVI' i . »> I * A cárnő. Biró Lájos és Lengyel Menyhért hatásos drámájában folytatta kedden vendégjátékát Beregi Oszkár, a Nemzeti Szinház művésze. Erőteljés, stílusos, .megfontolt játéka ezúttal is kivívta a közönség tetszését. Beregi romantikus színész. A modern színpadhoz és a modern színjátszáshoz nagyon kevés vonatkozás fűzi. Szenvedélyesség, lírikus lágyság jelllerpzi a játékát, a beszéd túláradó heve és különös nyomatéka, jjg eszközei között tulsok a dekoratív elem és némely akaratos .modorossága a szerepegység és a finomult színpadi illúzió rovására van. Aléxej szerepében páratlan energiát és bensőséget sugároz, de néha fius, éretlpn dac hangján lázong és alkkor kontrasztba ikerül a szerepével!. A tisztán lírai részekben, egy kevés póztól eltekintve, utolérhetetlen. Partnerét, a címszerepet Gömöri Vilma játszotta erős indiszpozieióvail, betegen 4S rekedten, de kiforrott erővel, öntudattal. Az ő fölfogásában és egyéniségében a cárnő esékeny, lágy, szerelemrevágyő aszszony, nem Salome és nem Messalma, nem hisztériás és nem j>erverz némber, hanem egészséges sexusu, lírára hajló, odaadásrakész'nő, akinek szerelmi gyöngesége egyenesen pszichikus ,ellcnérté.ke zsarnoki, zseniális uralkodási képességeinek. A darab szerint is az fölfogás a helyes, mert különben nem volna megérthető a békés, jószívű befejezés, a lágy jés következetlen kifejlet. Különösen finom megjelenésével, dallamos és szép beszédjével hat ez a .szépasszony-szinésznő, akiinek ez alkalommal is nagy, értékes sikere volt. A kancellárt Csiki játszotta kevéssé készülten, László a nagykövet, Baróti az ezredes szerepélben jók valtak. Kedves volt Qyöngypssy Teréz és figyelemreméftóan kecses Kállay Margit. Ungváry, Pogány helyülkön voltak, kellemetlenül torzított Virágháty. * Hatvany-premier Berlinben. Minket közelebb érdeklő premier lesz legközelebb Berlinben. Április elején a KünstAer-tlheaterben szinrekeriil l>áró Hatvany Lajosnak, kinek írói nevét Berlinbon jobban Lsimerik, mint idehaza, egy Qh'ár amifel vonásos színmüve. A miieigányók, Erről a darabról, amelyből részletekét íiozoti egy ibéri in i folyóirat, írói kör okiben idehaza is sokat ttuidnak. iMondják, hogy elsprangra szinipadi játék, melynek ereje szatírájában van. A darab hőse egy írónő, aki sokfele kiábrándultságon keresztiül eljut' a boldogsághoz. Érdekes, hogy a harmadik felvonás technikai ötlete hasonlít két idei magyar darab harmadik felianásának megoldásához. A harmadik felvonásban eljátstók az irónö darabját, színpad van a színpadim. mint Az első és másodikAbun ós a Belláiba n. ífagától értetődik, eonék a haspnlóswgnak semmi jelentősége sincs. f A Testőr párisi sikere. Molnár Ferenc Testőrjének — mint Pánibból táviratozzák — minden este zsúfolt (hé? tapsol a Comédie-Roy aleban. A Le Tem/pshan Adolipue Bris^oin méltatja a daraibot bosszú tárcában. Seribe vígjátékaihoz hasonlítja ós franciás könnyedslégóti elmé^ségét, ötletességét emeli ki. * A {francia klasszikusok. Az ember nem is hinné, ha nem számadatok bizonyítanák: a Teigsikereseibb szerzők Franciaországban, akik csak ugy ontják a jobbuél-jobb modern darabokat, arányiáig még mindig a klasszikusok. Á Comadie Franc,aise egy statisztikájából derül ez ki, amely megáll áipitj a, hogy a Tartiuffeöt például 2164-szer adták, gyertya, olaj, gáz és villanyvilágítás mellett. A botcsinálta doktornak 1655 előadása vdTt ;a Oomédieben. A 'fösvények 1582 Moliére ,után Racine következik a Plhaedra 1027 elő,adásával, aztán Corneille, akinek Cidjét 991/szer adták. * Szenzációs műsor a mozikban. Szerdián szenzációs slágerok kerülnek vetítésre az Uránia-, Vass- és Apolló imoziklban. A két órás müsoa* keretében a nagy drámák dominálnak, melyeket csak igazán nagy .anyagi áldozatok árán szerzett meg az .igazigatóság. Az Urániában valóságos világvárosi műsor lesz. Vetítésre képül a világhírű Vig özvegy, melynek szerepeit a párisi Renaissance szinház tagjai kreálják nagy művészettel. A háromfeLvonásos baeagtató, szellemes 'vígjátékon kívül bemutatóra kerül Ibsen örökbecsű Nórája, két felvonásban,. Ezen kívül mieg egy Amerikai dráma és több vigjáték bőivitii .a csudás műsort. Nagy meglepetést hoz a Vass műsora is, hol A tenger árnyai cimü nagy dráma van műsoron Henry Porterrel a főszerepben. A másik sláger címe: A bohóc diadala két felvonásban. Amerikai artista dráma. Az Apolló különleges műsorának főérdekessége Alfréd Coprs kitűnő dráinája: A kis postamesternő. Itt amerikai vígjátékok szerepelnek a nagy műsoron. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Igazgató: Vas Sándor. Telefon "fi-85. Telefon 11-85. Szerdán, csütörtökön A Gaumont filmgyár világ slágere! kerülnek bemutatásra H " M A hontalanok. • Társadalmi [dráma 3 Jelvonásban. Humor. g Vigjáték 2 felvonásban. 1913. február 26. H 1 ., .• üiM! i : Uj élet. Életkép 2 felvonásban. Valamint a két órás uj műsor. Előadások d. u. 5., este 7 és 9 órakor, | Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fili. Jj m H Katona-, deák- és gyermekjegyek csak az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. gfg Számos látogatást kér Vas Sándor igazgató. • Elítélték a perdita gyilkosait. — Rosenfeld Lajost tizenöt évi fegyházra, Rosenfeld Kálmánt hét évi börtönre ítélték. — (Saját tudósítónktól.) Sdhwiartz Johanna •elvetemült gyilkosainak, Rosenfeld Lajosnak és testvéröccsének, Rosenfeld Kálmánnak irablógyilkossági bűnügyében az esklüdthiróság a tárgyalás mai második napján folytatta a tanuk kihallgatását. A miái tárgyalás iránt még fokozottabb mértékben , nyilvánult meg az érdeklődés s jóval killene óra élőtt a hallgatóság formális ostrom alá vette az esküdtszéki tereim -ajtaját. Kilenc órakor nyitotta meg Mikovich Lajos elnök a tárgyalábtL Első tanra Baumgarten Kálmán szenetlő wplt, akit a biróság arra ia kulcsra nézve hallgatott Iki, amelyet Rosenfeld lakásán találtak s amely kulcs a meggyilkolt és kirabolt Schwartz Johanna szobájának ajtaját nyitotta Az ellniök felmutatta a tanú előtt a bűnjelek között őrzött kulcsot. A tanra a kulcs tüzetes megtekintése után sem traid határozott választ adni arra, hogy ez a kulcs-e az, amelyet ő készített. Következett Franki Manó né kiihálTgatása, aki vallomásában részletesen elmondta a gyilkosság felfedezésének történetét. — A sízája be volt gyömöszölve? — Nem volt ibegyötaölszölve. A tanra folytatólagos vallomásában elmondotta, hogy a meggyilkolt leány nyakán köröskörül futó vörös stráf volt s ugyllátszott, mintha a szerencsétll'ent a gyilkosok arianynyakláncával fojtották volna meg. A nyaklánc azonban nem volt a leánynál. A következő tanra Tihanyi Mór idr. renidőnorvos volt, aki a hielyszini szemlénél a hulla megvizsgálása után orvosi szakvéleményt adott. Konstatálta, hogy a hulla nyakán két egymástól pár oentiínéterriyire levő köröskörül futó pirosszinü milliméter szélességű véraláfutások Vannak. Megjegyezte a rendőrorvos a szemle-jegyzőkönyviben adott véleményében, bogy ezek a nyomok arra engednek következtetni, hogy a leányt gyilkosai megfojtották. Az áll környékén talált horzsolási sérülésiekből azt következteti, hogy a gyilkosok kézzel fojtották meg. A rendőrorvásnak a helyszíni szemle jegyzökönyvében foglalt orvosi véleménye, a mélyet a tárgyalás során tudományos szabatossággal alapozott meg, élénk vitára áldott alkalmat. A boncolás adatai ugyanis Mvnnich Károly dr. törvényszéki orvosszakértő véleménye szerint azt bizonyítják, hogy a leányt zsineggel fojtották meg a gyilkosok. — Miből következteti az orvos ur, Ibogy a leányt kézzel (fojtották meg? — Egyrészt abból, — világította meg a dolgott Tihanyi Mór dr. — mert sérüléseket találtam az álí körül, amlelyek kéztől származhattak. De azért is hiszem, mert én még zsinegelés által bekövetkezett halált niöm láttam. A hulla nyalkán talált párhuzamos vörös esik keletkezését annak tüllajidonitam, hogy a leány sárga blúza rendkivül szük nyakkal hirt s ennek a qyaknuk ia fölső részébe zsinór volt beszegve. Ez a zsinór szoríthatta a nyakat és idézhette elő azt a piros köröskörül futó csikót. —Mikor kinin járt orvos ur a hlelyszínén, a sárga blraz nyaka be vdlt-e goiplboU/a, yagy nyitva volt? — Nyitva volt, Mi aztán próbái is tettünk és begomboltuk a nyakat. Ez a begomholási kísérlet igazoltja abbéli állításomat, hogy a nyaknak felső részébe szegett zsi'nórzat erős nyomása összeesett a köröskörül futó piros szinü véraláfutásd nyomokkál. KöZíéj hárumncgyia} tártp v'it^tkpzása uján az orvosoknak a biróság Bajusz Gábor dr. törvényszéki allbirót hallgatta ki, aki annakidején mint vizsgálóbíró vett részt a helyszíni szemlénél. A tanú elmondotta, hogy a rendőrorvos a helyszíni szemle alkalmává! ajtóát nyilatkozott, hogy az áldozatot neqi zsineggel, hanem kézzql fojtották meg a gyilkosok. Tihanyi Mór d-r. rendőrorvos, minthogy az orvosszakértő más véleményen