Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-23 / 45. szám

1913. febrn3,ár 2 DÉLMAGYARORSZÁG 7 betegen fekszik a lakásán, bizalmas környe­zetéből azonban azt az információt szerez­tük, hogy Hadik gróf mit se tud a neki tulaj­donított főrendek mozgalmáról. Megkérdez­tük Vay Ádám grófot is, aki szintén ugy nyilatkozott, hogy nincs tudomása se a Ha­dik gróf indítványáról, se arról az interpellá­cióról, amelyet vele akarnak elmondatni, se semmiféle olyan tervről, amely Désy Zoltán vádjait s a biróság marasztaló Ítéletét a fő­rendiház ülésén szellőztetni akarná. ••••••••••••••••••••••BBaaBBayBBBiaaBSDaBaaBBBsacaas Megalakul a szegedi bor­értékesitő részvénytársaság. (Saját tudósitónktól.) A jövő hónapban fogja megtartani alakuló közgyűlését a Sze­gedi Borértékesitő Részvénytársaság, amely hivatva lesz a Szeged és szegedvidéki borér­tékesitési viszonyokat helyes alapokra fek­tetni. Az alakulóban levő részvénytársaság Szegeden egy 15.000 hektóliter befogadó ké­pességű borközraktárat épit s -ezenkívül a sze­gedvidéki körzetben még több helyen fog ki­sebb borpincét és borvásárló helyet föltar­tani. Aki Magyarországon ismeri a borérté­kesitési viszonyokat, az tudja azt, hogy egy bővebb termésű év azonnal borértékesitési válságot idéz elő. Ha pár rossz esztendő után végre jön egy bötermő év, mely a gazdát láb­raállithatná, akkor egyszerre beáll az érté­kesítési nehézség. Nincs a termelőnek piaca, nincs vevője a vidékenkint az értékesítést egy pár ügynök tartja a kezében, kik azután kar­tellt kötve, ugy vásárolják össze a gazda ter­mését, ahogy nekik tetszik. És hogyha még a fogyasztó ilyenkor olcsóbban juthatna a bor­hoz, volna a bőtermésnek és az olcsó árnak valami haszna is. De bármily olcsón veszte­geti is el a termelő a borát, mire az a négy-öt íoku közvetítés kezén keresztül vándorol, a fogyasztó épen olyan drágán- fizeti meg, mint­ha borszük esztendő volna. Azután nálunk az is baja a borértékesí­tésnek, hogy nincs egységes megállapított szegedi bőrtípus. Minden gazda ahány hor­dó, annyi színű és jellegű bort árul s hozzá nincs a termelőnek sem tőkéje, sem pincéje, hogy a kedvezőbb áralakulást kivárja. A borértékesitési bajokon csaik ugy lehet segíteni, ha állandó és biztos vevő piacot te­remtünk a bornak, ha a termelőt közvetlen érintkezésbe hozzuk a fogyasztóval s végül, ha a termelők szövetkezve, egyenlősített bor­tömeggel ki tudják várni az eladásra kedve­ző időt. Maga a kórmányhatóság belátta, hogy a magyarországi rendezetlen borértékesitési viszonyokat csak borértékesitő társaságok szervezésével lehet biztos alapokra fektetni. Ezért a földmivelésügyi kormány már két éve elhatározta, hogy tiz borközraktárat és bor­értékesitő társaságot szervez. Sajnos, hogy e tiz borközraktár közül a miniszter kilencet a hegyvidéken állit föl s csak egyet homokvidé­iken s azt sem Szegeden, hanem Kecskemé­ten, hol pedig már két borértékesitő részvény­társaság is működik. Szegednek mellőztet ését a földmivelés­ügyi miniszter azzal akarja enyhíteni, hogy a most alakuló szegedi borértékesitő rész­vénytársaság működését a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesiti. A szegedi borértékesitő részvénytársasá­got a Homoki Szőlősgazdák Országos Egye­sülete alapitja s alapitóként gróf Szapáry István, báró Gerliczy Ferenc, Bokor Pál és Gerle Imre dr. szerepelnek. A részvénytársa­ság egyelőre 300.000 korona alaptőkével, 1000 darab 300 koronás részvénnyel alakul meg. A részvénytársaság a helyes borértéke­sitési irányt ugy kívánja szolgálni, hogy egyidejűleg képviselje ugy a termelők, mint a vendéglősök, korcsmárosok és kisfogyasz­tók érdekeit. A termelőtől, aki a társaság tagja, a részvénytársaság szüretkor a helyszínén mindjárt átveszi termését és pedig kívánság szerint, vagy megveszi, vagy bizományba át­veszi. Bizományba átvétel esetén a társaság a vételár 75 százalékát adja ki előlegként a gazdának. Az igy beszedett borokat a tár­saság pincéjében egyenlősiti s mint egy egy­séges szegedi bőrtípust helyezi el az ausz­triai és külföldi piacokon. Mivel ily módon az öladott borokért a helyi áraknál maga­sabb árakat fog kapni, tagjainak magasabb árat is tud fizetni. Vendéglős és korcsmáros, ha a társa­ság tagja, jogosítva van egész évi borszük­ségletét a társaságnál szüretkor lekötni. Az ily módon lekötött bormennyiséget a társa­ság saját pincéjében kezeli s a vendéglős hordónkint akkor vitet el belőle, mikor arra szüksége van s csak akkor tartozik fizetni, mikor a bort tényleg elszállítja. Igy a ven­déglősök és korcsmárosok nem kénytelenek szüretkor borvásárlásba nagyobb összeget beleölni, nagyobb pincekezelést folytatni. A kisfogyasztó részére a társaság zárt palackban árusítja a szegedi bort s ily mó­don a közvetítők kizárásával a tiszta hami­sítatlan italt jutányos áron fogja a fogyasz­tó kézhez kapni. Érdekes ujitása lesz a szegedi borérté­kesitő részvénytársaságnak a habzó bor gyártása. E külföldön közkedvelt italt Ma­gyarországon ez idő szerint még seholsem gyártják. A habzó bor palackérett homoki bor, melybe szénsavat préselnek bele s ez­által pezsgőszerű, tiszta üdítő italt kapunk. A habzó bor épen ugy pezseg, mint a pezs­gő, de egészségesebb, mert nincs benne, mint a pezsgőben likőr, konyak, cukor stb., csak tiszta bor és szénsav. A főelőnye a habzó­bornak, amiért külföldön annyira elterjedt az, hogy hamisítani nem lehet. Ha valaki a rész­vénytársaság által ledugaszolt palackot fel­nyitja, azt többé újra ledugaszolni nem lehet, mert a szénsav elillan. A habzó bor alig drágább a közönséges asztali bornál, ameny­nyiben egy palack bor árát csak 11 fillérrel drágítja meg a habzóbor készítése. A szegedi borértékesitő részvénytársa­ság működését még ez év őszén megkezdi. Az alaptőke felét a részvénytársaság pince­épitésekre fordítja. A bevásárlásokhoz szük­séges forgótőke céljaira az alapításban részt­vevő nagyobb bank 600.000 korona hitelt nyújt s azonkívül több nagy külföldi borke­reskedő, kiknek megbízásait a részvénytár­saság ellátja, fogja a bevásárlási hitelt fe­dezni. Mindesetré egy fontos és jelentős hasz­not fog e részvénytársaság a magyar borke­reskedelemnek és a homoki, speciálisan a sze­gedi bornak szerezni. Azt, hogy ezután a szegedi bor, mint szegedi bortipus fog a ke­reskedelmi forgalomban szerepelni. Szegeden eddig is nagy tömegű és kitűnő minőségű 'homoki bor termett, amely kapós árucikk volt ugy Magyarországon, mint külföldön. De a szegedi bor és jellege, még maga a vásárló előtt is ismeretlen fogalom volt s a nagyke­reskedő a mi borunkat, mint horgosi, sza­badkai bort, legtöbbször azonban csak, mint homoki tömegbort, termelési hely megneve­zése nélkül kapta kézhez. Persze egy év múlva a mi névtelen borunk már budapesti és bécsi vendéglők asztalán diszes címkék­kel és hangzatos nevekkel lett elárusítva. Ez­után állandó jelleget és nevet adnak a köz­kedvelt szegedi bornak s. nem kell neki az is­meretlenség leple alatt bujkálni. Pár év alatt azután a szegedi bor épen olyan fogalommá válhatik, mint a szekszárdi, pécsi stb. bor. HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: a meteoroló­giai intézet jelenti: Hideg idő várható, legfeljebb dé­len havazással, Sürgöny­prognózis: Hideg, délen el­vétve csapadék. Déli hő­mérséklet: — 4.2 Celsius volt. A VÁROSHÁZÁN: szünet, VÁROSI MUZEUM és képtár, (kultúr­palota), nyitva délelőtt tíztől tizenkettőig. Belépődíj nincs. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégykor Cigánybáró, este nyolckor „Ártatlan Zsuzsi", jubileumi előadás. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától kezdve Dr. Gar el hama, dráma és A. vörös ingesek, dráma. VASS-MOZI, délután két órától kezdve „A sorsüldözött", dráma három rész­ben. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután fél 3-tól este fél 11-ig „A fekete álarc", három föl vonásos dráma és vígjátékok. EÖTVÖS-ÜNNEPÉLY, rendezi az álla­mi felsőkereskedelmi iskola „Baross" önkép­zőköre, az intézet tornatermében, Délután 4 órakor kezdődik, HAZAFIAS-ÜNNEPSÉG a református székház nagytermében, délelőtt 11 órakor. EGYHÁZTÁRSADALMI ÖSSZEJÖVE­TEL, a református egyház palotájában, dél­után. A TORNAEGYESÜLET évzáró közgyű­lése délután három órakor, az állami főreál­iskolában. KÖZGYŰLÉS a Katolikus Körben, dél­előtt 1.0 órakor. KÖZMŰVELŐDÉSI EST a Katolikus Kör helyiségeiben. Délután hat órakor. DONADELLI ROSINA zongoraestéige a Tisza-szálló dísztermében, este háromnegyed kilenckor. Asta Nielsen és a becskereki diákok. (Saját tudósitónktól.) A mozi ellen lehet hasábos, cikkeikben meny dörögni, lehet ellő­ne pusztító hadjáratot indítani, minden hiá­ba: -a mozi mindezek ellenére töbib és több hívet, nagyobb és nagyobb népszerűséget hó­dit magáinak, külön ősképen a fiatalság köré­ben. Hogy az ifjak mennyire .rajonganak egy-egy m-ozimüvészért, erre nézve jellemző az a levél, amelyet a .három nagybecskereki -diák intézett Asta Nielsenhez, a mozi Berlin­ben élő koronázatlan királynőjéhez és amely i igy szól szószerint: Mélyen tisztelt Művésznő! Három ideá­lis érzelmű, művészetért rajongó, szép és ne­mesért Ihévülő áfju járul e sorokban ön elé, fegszebb és legmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged. Vár-utca 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési feltételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom