Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-22 / 44. szám

1913. február 20. DÉLMACIYARORSZAO 245 Csonoplya. (Saját tudósítónktól.) A ©i-m nem agy ekzotikus, tetovált és forró testű hölgy beeező neve. A havasok rablóvezérét áerii .igy szólítják a hűséges banditák. Ez a cilm egy magyar község neve, odalenn a zsíros földü Bácskában. A szolga'birón kívül, aligha is meri valaki. Csöndes, szerény község, étidig még sem bankosaiéval, sem panamával nem ki várok ózott a nagyvilágba. Csonoplya egyáltalán nem szenved föltűn,ési viszketegségben. Nem szerepel sem a politikában, sem a bűnügyi krónikában. Most azonban nem kerülhette el a végzetét: belekerült az újságokba. Ügy történi, hogy egy héttel ezelőtt tanyát ütött Csonoplyán bizonyos nevezetű Tápai János, többedmagával. Ez ugy értendő, hogy „vándorszínész-trupp" érkezett a. községbe. A megnevezett ur a direktor, útitársai a kóborlásban pedig mint „társulat" szerepelnek a nagykorcsima ablakára kiragasztott szines papiroson. A korcsmában, a csaplárosné kegyes engedelmével a talpára állítottak négy üres sörösbordót, a bordókra rá tettek egy deszkát és ezzel befejezték a színházépítést. A menyezetről bosszú láncon diszkréten lepislog egy pet róleuim] ámpás, a mely egyúttal bevilágítja a színpadot és a nézőteret. A művésznők és művészurak részben a söntésben, részben a színpadon, részben pedig sehol nem eszközlik a szükséges változásokat. Hamletnek rendszerint ugyanaz a kosztümje Csonoplyán, mint Danilónak és Gantbier Margitnak is ugyanaz, mint Szaffinak. A trupp jelenléte nem keltett különösebb emóciót Csonoplyán. Mint művészkörökben mondijáik, sokan maradtak ottüon. A csaplárosné már megfenyegette az igazgató urat, hegy egy falat m arhapaprikást sem ad neki többé, — ha nem fizet. Az ébenbalás rémétől üldözött igazgató töprengett, a ,gyász jeléül letépte hajdan való bársonyfcabátjároak, a nélkülözhetetlen színpadi kelléknek utolsó gombját és a társulat tagjai előtt megkockáztatta a problémát, hogy „Lenni vagy nem lenni!" — Óh, majd én, apukáim majd én! — nyöszörgött elfúló drámai bangón egy törékeny nő és kollégái a koplalástól káidüledt szemmel feléje fordulának. És ő folytatta.: — írjátok vörös ceruzával a szinlapra és búzzátok alá háromszor, liogy mától kezdve föllép Jászai Mari, a világhírű énekesnő! ... — Ugyan kérlek, hogy beszélhetsz ilyen esacsi&ágot, kiáltja a helyzethez illő drámai pózzal a társulat komikusa. — Hiszen az a Jászai neon is énekel, hanem szaval! — Hát jó! Legyen, — válaszolja készséges megnyugvással az áldozatkész nő, — szavalni fogok. Ezt ugyan még soha életemiben nem próbáltam, de most mindegy. Elfogom szavalni az ujjé a ligetben nagyszerűt! A társulat egyenkint megcsókolta „Jászai Mari" őnagysága az izgalomtól izzadtságos homlokát és megindult az „ünnepélyes díszelőadás" előkészítése. A koresmaajtóra krétáival rápingálták a nagy eseményt és bemaszatolt arcú gyerekek, azzal az Ígérettel, liogy estére ingyen élvezhetik az előadást, végig szaladták a falut és a torkuk szakaidtálból ordították, hogy „Jászai Mari a nagykorcsmában!" És a társulat a siker reményében három karaj kenyeret kapott mint előleget a csaplárosnétól Estére azonban újból üresen hagyta a nézőteret „a nagyra,becsült műpártoló publikum". Azt mondogatták a községben, hogy kíváncsi a kutya arra a sok éhenkórászra. A művészek pedig, az éjszaka sötétjében, fölszedték a sátorfájukat ás eltávoztak a községből. Jászai Mari is velük tartott. Előbb •azonban összepakkolta „házigazdájának Suny ika Jánosnak minden értékesebb holmiját. Sanyi ka a lopásról jelentést tett a csendőrségfen, amely elfót/ta és letartóztatta „Jászai Marit." A művésznő tegnap óta a zombori ügyészség fogházában várja a törvényszéki főtárgyalás napját. Ez az eset igen jellemző epizódja a kipusztíthatatlan vándortruppok életének. A szinésBegyesület már osztályozta a vidéki színtársulatokat, amely szerint megkülönböztetünk első-, másod-, harmad- és negyedrangú társulatokat, A legutóbbit a nagyobb dialtársulatoíkból szervezték. A színtársulatok igazgatói koncessziót kapnak a Szinészegyesülettől. De milyen sok trupp kóborol még az országban, amelynek nincs „rendes állomáshelye" és koncessziója sincs. A köznyelv vándorkomédiásnak titulálja, őket és óvatosan meglapulnak a község korcsmájában, miután már kifeönyörögték a szolgabíró engedélyét. És nem lehet őket megrendszabályozni, olyanok mint a cigányok. Koplalnak, nyomorognak, minden viszontagságon átesnek és mindezt csak egy szertefoszlott ábrándórt, szivárványos ideálért, amelyet nem lehet megölni bennük. És véghetetlen szenvedésükben egyetlen vigasztalásuk a név, amit saját jószántukból fölvettek. Mert a vándortruppokban majd mindenütt Jászai Mari ,a hősnő és Pethes Imre a hős. Igy jut el aztán Jászai Mari az ügyészség fogházálba. T. Gy. ÉRTESÍTÉS. T. c . Van szerencsénk értesíteni , hogy Szende és Vadas cég megváltozott és ezután „Vadas és Vámoscher" cég alatt fog továbbműködni. A midőn ezt at. közönségnek tudomásárahozzuk, azon megjegyzéssel tesszük, hogy minden igyekezetünk oda fog irányulni, hogy minden idénynek legmodernebb divatcikkeit, lehetőleg még a fővárosi üzleteket is megelőzve raktárunkban készentartunk. Különösen figyelmébe ajánljuk a t. közönségnek a londoni kiállításon „Grand Prix"-vel kitüntetett saját műhelyünkben készített úri fehérnemű készítményeinket, melyek a legkényesebb izlést is kielégítik. Kiváló tisztelettel VADAS és VÁMOSCHER. Elfogták Vice Ferencet. — Komáromba került rendőrkézre és beismerte, hogy 6 követte el a Cucor-utcai rablógyilkosságot. — (Saját tudósítónktól) Ma délben háromnegyed tizenkét, óra tájban Rubenfeld komáromi belysaerzőhöz beállított egy fiatal legény, akire feltűnően ráillet Vicze személyleirásia. Az idegen arra kérte Rubenfelidet, hogy helyezze el valahol háziszolgának. Rubenfeld rögtön gyanút fogott, de azért ugy tett, mintha semmiről sem tudna. Eillkiórte Vicze cselédkönyvét, amit az minden bábozás nélkül nyújtott át. Ez volt az a cselédikönyv, amelyet Vicze váltott ki a IX. kerületi kapitányságon, ama bejelentő-lap alapján, melyet sajátikezülieg töltött ki s amelyre Horváth János vioeházmester nevét irta alá. Rubenfeld a cselédkönyvbol kétségtelenül meggyőződött, hogy az annyira hajszolt Vicze áll előtte. Erre elkülídite egyik alkalmazottját, aki rövidesen két rendőrrel tért vissza. A rendőrök lefogták Viczét, akii ellenkezés nélkül ment a rendőrségre. Itt rövid vallatás után beismerte, hogy ő követte el a Czuczorüteai rablógyilkosságot. Elmondotta, hogy családja kiközösitette s ő folyton koplalt. Ez hajtotta a rablógyilkosság elkövetésére. Délben Sárközy és Tálas detektívek automobilon mentjek Vitézéért, akit nta délután visszavittek Budapestre. Vicze Ferenc elifogatásáról Reviczky Ferenc komáromi rendiőralkapitány ezeket mondotta: — Vicze a mult esztendőben három hétig szolgált Komáromban egy kantinosnál iháziszolgaként. Most újra ide akart jönni szolgálatba. Ma délben tizenegy óra után jelentkezett Rubenfeld Jiakahné cselódelhelyező intézetében és állást kórt. Épen ebben az időben vetődött arra Horváth András rendőrtizedes, aki a nála levő személyleírás alapján rögtön fölismerte a keresett rablógyilkost. Horváth háromnegyed tizenkettőkor állította elém Viczét, aüsa eleinte tagadott, de rábeszélésemre engedett és töredelmesen bevallotta a rablógyilkosságot. Elmondotta, hogy már kilenc éves korában elkergették hazukéi. Azóta nyomorgott, csavargott és néha tudott állásihoz jutni. Tavaly márciusban szabadult a győri törvényszók fogházából, aiiioi egy évig és három hónapig volt bezárva. Azóta egyáltalában nem tudott álláshoz jutni. Elmondta Vicze, hogy a gyilkosságot megelőző este lakást keresett Richteréknól s a kis Annuska kisérte el Riöhterűéhez a vásárcsarnokba, aki azonban kijelentette, hogy tértinek nem adja albérletbe a lakását. Vicze erre elment és egész est© a Keleti pályaudvar környékén csatangolt, az éjszakát peidig a Szent István-kórház pincéjében töltötte. Előző este egy urnák elvitte a padgyászát a Központi szállóba, amiért egy koronát kapott. Ebből a koronából a gyilkosság előtt megkávézott egyik kávémérésiben s azután ment el a Ozuczur-utcai házba, ahol elkövette a rablógyilkosságot. Viczével ma délután'érkeztek meg a detektívek Budapestre. A közönség megtudta, liogy melyik kupéban érkezik s követelte, hogy mutassák meg. A detektivek beleegyeztek a kívánságba s az emberek szitkokban törtek ki ós a rablógyilkost megakarták lincselni. ToLonckoesin száilitották be a rendőrségre és Krecsányi Kálmán hallgatta ki. Min oent elmondott és elbeszelte a Legapróbb részletekig, mit tett. Semr.c. megbánást nem mutat.