Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-19 / 41. szám

1913. február 20. DÉLMACIYARORSZAO 209 lekedett. A biróság még elrendelte, hogy az ítélet közzététessék. Sélley Barnabás főügyész-helyettes a minősítés miatt íe'lebbezést jelentett be. Désy Zoltán a bűnösség kimondása miatt fölebbe zett. Ezután Baloghy Qyörgy elnök berekesztette a tárgyalást és a (közönség aztán csöndben eltávozott a teremből. Hadüzei előtt Románia és Bulgária. (A helyzet rendkívül kiélesedett s a két ország közt a háború kikerülhetetlennek látszik. — A nagyköveti konferencia csütörtökön összeül s az albán kérdésben megegyezést várnak.) (Saját tudósít ónktól) A Times jelenti Bukarestből: A nagyhatalmak, nevezetesen a hármas-szövetség hatalmai tegnap Szófiában ujabb lépést tettek, hogy a bolgár kormányt a konfliktus békés megoldására rábeszéljék. Hir szerint a román kabinet tagjainak egy része tegnap azt követelte, hogy a román hadsereget azonnal mozgósítsák és vonuljanak be Bulgáriába. Szófiából jelentik, hogy Ferdinánd király nem hajlandó teljesíteni Románia követeléseit. A fegyveres összeütközés elkerülhetetlennek látszik. Mindenki a hadüzenetet várja. Bécsből jelentik: Románia és Bulgária közt az ellentét annyira kiélesedett, hogy nagyhatalmi béketörekvések beavatkozása esetén se vezetnének célhoz. A helyzet rendkivül aggasztó. Szófiából jelentik teljesen beavatott körből: Románia válaszát feszült érdeklődéssel várják. Vezető körökben némileg még biznak benne, hogy Románia engedni fog és meg fog elégedni azzal a területtel, amelyet Bulgária fölajánlott, annál is inkább, mert Szilisztria városának átengedése lehetetlen. Általánosságban azonban a politikai körök minden reményt föladtak, hogy Romániával békés megoldás fog létrejönni, Londonba az a hir érkezett, hogy Oroszország közbelépett Szófiában s arra intette a bolgár kormányt, hogy igyekezzék a bonyodalmat minél gyorsabban elintézni. Biztató jelt találnak abban is, hogy a nagyköveti konferencia csütörtökön újra össze fog ülni, hogy az albán kérdésről tovább tárgyaljon. Hir szerint Oroszország viselkedésében változás állott be és a pétervári kabinet már nem kívánja, hogy Szkutarit Montenegrónak engedjék át. Másfelől Ausztria és Magyarország is beleegyezett abba, hogy Ipeket Montenegró és Prizrendet Szerbia kapja meg. Most még csak Gyakova és Janina hovatartozásának kérdését kell megoldani, de azt hiszik, hogy ez a kérdés sem fog nagyobb nehézségeket okozni. Konstantinápolyból jelentik, hogy nem felel meg az európai fővárosokba érkezett ama hir, hogy Enver bejt megölték. Az sem igaz, hogy súlyosan megsebesitették. A mai napon még ezek a hirek érkeztek: Temetik a balkáni szövetséget. Belgrád, február 18. A nagy sebbellobbal összerótt Balkán-szövetség összeomlóban van, amint ezt mem volt oly nehéz megjósolni. Esztendők óta dolgoztak a szerbek a szövetség megalkotásán, többször megismételték eziránt való előterjesztésüket Szófiában és Athénben, de mindannyiszor kosarat kaptak. Spalajkovics, Venizelosz és Danev, ez a három messzelátó politikus mégis keresztülvitte a természetellenes aliliánszot. A kis Balkán-államok most hirtelenül nagyhatalommá nőttek, illetőleg ennek kezdik magukat képzelni. Jöttek a török hadjárat fényes sikerei, győzelmi mámorba zuhantak a Maricától a íékete-Drimig és innét a Duna és Száva partjáig is. A delírium túlharsogta az elégedetlen nacionalisták lármáját. Aztán megfordult a hadiszerencse. Súlyos, véres veszteségek jöttek, mindenütt elnémult a harci kürt és ebben a nyomott hangulatban újra hallani a nacionálisták kitöréseit. Közben kiderült, hogy Szerbia, Bulgária és Görögország közt nagy ellentétek vannak a hódított területek fölosztása kérdésében, amit Belgrádban a hivatalos körök minden áron titokban tartottak. Az utca és a sajtócsőcselék felülkerekedett és kényszeritette a kormányt, hogy tagadja meg a bolgároktól a segítséget, vagy — ami'még jellemzőbb — a nyilvánosság előtt tagadja le, hogy tényleg segitőcsapatokat indított útnak. Ilyen kudarc után a Pasics-kormány tarthatatlanná válik, annál inkább, mert Szófiában is előkészítették a liberális nacionálisták a Geisowkormány bukását. A szerb közvélemény ott tart már, hogy a hivatalos Samouprava meleg hangon elparentálja a Balkán-szövetséget. Nagy török vereség ! Konstantinápoly, február 18. A bolgárok közlései a Bulair mellett török oldalon szenvedett veszteségekről túlzottak. Portai körökben elismerik, hogy két török hadosztály Bulairból támadásba ment át a bolgárok ellen, de visszaverték. Elismerik azt is, hogy a törököknek 880 halottjuk és számos sebesültjük volt. Elfoglalt erődök. London, február 18. Gettinjéből az a hir érkezik ide, liogy a Szkutari elleni ostrommüveletéket egyelőre felfüggesztették. Ugy látszik, hogy a szerb és montenegrói csapatokat az eddigi hareók nagyon megviselték. most tehát uj előkészületeket kell tenniük, melyeknek a befejezéséig az ostrom szünetel. Nem engedik az idegeneket! Konstantinápoly, február 18. A hadügyi vezetőség elhatározta, hogy Drinápolyban semleges zóna kijelölését meg fogja engedni, ahol az idegen állampolgárok védelmet fognak találni a bombázás ellen. Ezzel szemben a kormány, miután védekeznie kéli a kémkedés ellen, nem engedheti meg, hogy külföldiek elhagyják a várost és áthaladjanak a bolgárok hadállásain. Uj béketárgyalás ? ! Berlin, február 18. Mérvadó helyről közlik, hogy Hakki pasa Londonban egyelőre csak magánjellegű megbeszéléseket folytat, mint a nagyvezér bizalmi embere. Ha azonban ennek eredménye lesz, nincs kizárva, hogy a béketárgyalások újból megindulnak. Mi lesz Albániával? London, február 18. A nagyköveti reunió csütörtökön összeül, hogy Albániáról tanácskozzék. Tudni vélik, hogy egyrészt Oroszország nem követeli többé-Szkutarit Montenegró részére, másfelől pedig Berchtold gróf hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy Ipeket Montenegró, Prizrendet pedig Szerbia kapja. Azt kell tehát még eldönteni, hogy mi legyen Diakovával és Dibrával. Janinát illetőleg Ausztria-Magyarország alkalmazkodik Olaszországnak az álláspontjához, mely az utóbbi időben Görögországra nézve kedvezőbb lett. London, február 18. A Reuter-ügynökség azt állítja, hogy Ausztria-Magyarország hajlandó beleegyezni abba, hogy Szkutarit Montenegróhoz csatolják. Komoly körökben kétségbevonják ezt. Arra az itt elterjedt hirre, hogy az esetben, ha a nagyköveti reunió megfeneklik, az a már elfogadott elv, hogy Szkutari Albániát illeti meg és hogy Szerbia az adriai tengernél nem kaphat területet. Azt itt is belátják, hogy Ausztria-Magyarország egyházi protekturátusának a katolikus albánok fölött, ha Albániát elszakítják Törökországtól, nem volna sem értelme, sem jogosultsága. Szkuíarinál minden csöndes . . . Konstantinápoly, február 18. A tengerészeti minisztérium köreiből tegnap este elterjedt az a hir, hogy a bolgárok makacs harc után a Szárosz-öblöt uraló Viktória ós Napóleon erődöket bevették. Vájjon e hir igaz-e, azt egyelőre nem lehet ellenőrizni. A törökök most hir szerint a Szultánié erődöt tartják igen makacsul. Bulgária enged ! London, február 18. Itteni politikai körökben ma nyugodtabban fogják föl a helyzetet. Ugy vélik, hogy a bolgár-román konfliktust még mindig meg lehet oldani, annál is inkább, mert Oroszország Szófiában engedékenységet tanácsolt és a bolgár kormány elvben elhatározta, hogy Romániának engedményeket tesz. ssaaanaaaBMB»BiBaaB!aaaassBaas«iiatisiiaas(>HiiB>Bae:ifK3> Andrássy, Apponyi és Zichy vállalják Désy vádjait. Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár nyilatkozatot tettek közzé ma délután fél három órakor Lukács László miniszterelnök ellen és ezt mondják: Désy Zoltán súlyos vádat emelt Lukács Lásziló miniszterelnök ellen. E vád bizonyitását a kormányt képviselő vádhatóság a biróság által is elfogadott formai kifogásokkal ellenezte, hogy ilyen módon a megvádolt miniszterelnöknek az elégtétel látszatát és formáját megszerezze. Ámde a közéleti tisztességet érintő ez a kérdés a tényállás formális elintézésével és erőszakolt leplezésével el nem intézhető. Módot és alkalmat kívánunk tehát adni Lukács Lásziló urnák, hogy formális elégtétel helyett valóságos elégtételhez juthasson. Kijelentjük, hogy meggyőzödtünk a következő tényállásvalóságáról: Lukács László a Magyar Banktól négy milliót fölülhaladó összeget kapott különböző, az állam és a bank közt történt üzletek, szerződések és egyezségek megkötése alkalmával és a sószerződés meghosszabbítása alkalmával a Magyar Bank diszkrét kiadási tételéből szabad rendelkezésére. Ezt az öszszeget, habár állami tisztviselő nyugtázta is, Lukács László soha az államkincstárba nem szolgáltatta be, azzal soha mint állami pénzzel el nem számolt, hanem a munkapárt választási költségeinek fedezésére fordította. E nyugták a Magyar Banknál még most is őriztetnek. Lukács László tehát ezt az alkalmat, midőn az állam nevében járt el, arra használta föl, hogy pártját illegitim vagyoni előnyhöz juttatta. Ezt a vádat tehát magunk is emeljük és a tények teljes ismeretével, komoly felelősségünk tudatában elvárjuk, hogy állításainkért törvényes feleletre vonassunk. Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf. Lukács László miniszterelnök ugyancsak ma nyilatkozik Andrássyék föllépésére. — Désy akciójának eredménye, ugy látszik, nem hagyja nyugton Andrássy, Apponyi és Zichy urakat, hanem az igazságszolgáltatást is mellékvágányra akarják vinni, — mondja a miniszterelnök. Miután ez