Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-15 / 38. szám

« DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 15. Mit akarnak a szociálisták? — Kunfy Zsigmond dr. előadása Szegeden.— <Saját tudósítónktól.) Nagyszámú hallgatóság előtt ma este nyolc órakor Kunfy Zsigmond dr.. a kiváló publicista, a „Szociálizrnus" revü szerkesztője, előadást tartott a szegedi Munkás-Otthonban. „Mit akarnak a szociálisták" címen hosszan és érdekes logikai konzekvenciákkal fejtegette a szociáldemokrata párt agitációjának célját és jelentőségét. Több, mint másfél óra hosszán át beszélt, de témáját, mint mondotta, az idő rövidsége miatt nem meríthette ki teljesen. A beszédet, amelyben Kunfy bámulatosan nagy tudását és ékes-szólói képességét ragyogtatta, főbb vonásaiban itt ismertetjük: Abból imidulf ki, hogy a szociáíixmus törekvéseinek, a szociálisták .moagiall'mánaik .a inai államrendszerben három főágazata vaui. Először: küzdelem a politikai hatalomért. Ezután a munkások jólétének elősegítéséért, szakszervezetek utján, végül ugyancsak a munkásak érdekeinleik a védelméért szövetkezeti utón, Ellenérvüket hozott fel azoík ellen a z állitások ellen, amelyek a szociálizmus céljait Mr szépnek és igazságosnak, de utópisztikusnak és megvalósíthatatlannak mondják, A szociiálizlmus ellen azzal hozakodnak elő, hogy óppein azért, mert- az emberiség tuJnyotaió része szegény, a közös vagyont elosztása csak azt eredményezné, hogy még nagyobb lenne a szegénység és a. nyomorúság; tíejhált jobb, hogy la, imaá gazdaságii állapotok között vannak, akik a javaknak nagyobb mennyiséglót birják és jobban, kényelmesebben élnek, mint a többiek. Szóval azt akarjak heigazoilffli, hogy szegénység mindig volt ós mindig lesz. A szocializmus azonban alaposan megvizsgálja az emberiség fejlődéséinek történetéit. És aközben, azt vészi észre, hagy az emberek, alkiik kezdetben igen pritmlitiv eszközökkel élitek, a fejlődés sorára, a javaknak egyre nagyobb mennyiségét képeseik előállítani, munkájukkal és megismerésükkel, tehát szellemük fejlődésével fokozatosan nagyobb produktivitása mutatkozik erejüknek. Például, altnig ötven évvel ezelőtt egy nagol munkás az alkkori gépek segitbégóvel egy év alatt bizonyos mennyiségű posztét készített, addig ma uigyainazt a mennyiséget liárom nap alatt tudja termiel-niL És ugyanígy van az élelmiszereknél is. Mert a mezőgazdaság is épp oly tudoímány, mint akármilyen más és idők sorára egyre tökélétesiedő eszközök segítségével egyre több terményt tud kihozni a földből. A fejlődés tehát azt mutatja, hogy az emberi munka produktivitása mindinkább emelkedik, nem kell tehát attól tartani, bogy a vagyon eloszlásával — mert hiszen a pénz a javak csereeszköze — a javak elfogynak és kevesebb jut egy-egy emberre. Azok, akiknek a gazdagság, a jólét ma a. kertikiben vara, igyekeznek ezt az állapotot minden elszközzel fen tartani, mlert nékik ked vező, a nép midiiéi padiig niracseitlenségben élnek. Hogy a kevesek a sokak ellenében ezt a gazdasaga állapotot fentartlhatják, annak az az oka, hpgy az ő kezükhen van a kutatom. A mai gazdasági rendszert intézményesen biztosították maguknak, meg vannak az intézményeik, törvény, hadsereg és vallás, a mélyekkel a sokakat féken tartják és bilimmé,lel >e verik, ha inozduilni mernék. Minthogy a kevesek kezében van a Irat,alom, ők parancsolnak az államinak és minden ugy történik, albogy rájuk kedvező.. Nekiik is előbb politikai hatalom v,a.n a 'kezükben, azután, hogy ezt megtarthassák, szervezeteik vannak, végül szövetkezetileg is szervezve vaunák. A szociálisták hatalma, és ereje a nép tömegében, a sokaik óriási számában vau és ha a nép öntudatra ébred, hia lassan-lassan belátja, hogy az ő sorsán sohase segith et ariás, csak is ő miaiga és igy, erejének és hatalmának öntudatában éppúgy szervezkedni kezd, mint a szervezett kevesek, akkor eljön az az idő, amikar a hatalmat ő veszi át az államban és mindenkinek egyenlően juttát a közös vagyonból. Példa erre A merik:1, airpl mindössze ötven milliárdos tartja a kezében a háitakaat 76 millió emberrel szemben. De annak,' bogy ez a. 76 millió azt az ötven embert. még ngm söpörte el, az az oka, bogy nem ébredtek öntudatra azoik, akiknek a munkája és auraiak — igazi értéke között mutatkozó differencia a milliárdosok zsebébe vándorol s ezekből a differenciáikból épülnék az óriási gyárak, a gazdagok palotái, ezekből telik fölösleges kényelemre, ragyogó briliiánsofcra, holott ez a sok fölösleges pénz, aimöly a munkások munkájából származik, jogtalanul az övék. A szociáldemokrata-párt tehát arra törekszik, bogy a nép millióit felvilágositsa, öntudatra ébressze, mert tudatlanul örökké szegény marad. És a szegénység a szülője minden rossznak: bűnnek, betegségnek, katasztrófának, züllöttségnek. Ezért tanítja a szocializmus a népek millióit arra, hogy a maguk erejében fogjlarauik ötssze, mert másra, mint önönmiagulkra nem támaszkodhatnak. Ezt a célt szolgálják a szakszervezetek. De éppen azért küzdemék a szociálisták a politikai bataiolmérit is, hogy a szegénységet, a nyomort, a ninosetílenséget meglsizüntethessék azzal, bogy ők diktálnák majd az államnak. Végül pedig a gazdasági javak közvetítő eladóit, tafkiik szintén a munkásokon vett haszonból élnek, sőt busáson élinek, — akarják elsöpörni a szövetkezeteik utján ugy, bogy a javalkat ők is közvetlenül a termelőktől szerzik be. Az eredménye ennek az, hogy kereskedők baszna a miunkásckraak hárul vis-szia, akik ezzel is jébb és tűrhetőbb életre rendezkedhetnek be. Mindvégig érdeklődéssel és nagy figyelemmel kisérte a hallgatóság Kunfy dr. előadását. A beszéd végén az előadót lelkesen megéljenezték, majd a párt nevében Varsandán László titkár mondott köszönetet Kunfynak. A bajai főispán sajtőpöre a szegedi esküdtbíróság előtt. (Saját tudósítónktól.) A Szabadikán megjelenő „Vasárnap" cimü hetilapban 1911. tavaszán „Kicsoda ez a Szemző Gyula!" címmel és több alcímmel éles hangú cikk jelent meg, amelyben Vukov Lukács újságíró, a cikk szerzője, meglehetősen kompromittáló adatokat sorakoztatott ifjabb Szemző Gyula, Baja város főispánja ellen. Abban az időben a bajai főispán neve sürün szerepelt a sajtóban, mint föltűnést keltő esetek hőséé. A szabadkai hetilap „ujabb botrányokkal" rukkolt ki a cikkében. A bajai főispán— mondja a cikk — ezernégyszáz koronát kapott, hogy keresztülviszi egy 86. gyalogezredhez besorozott legénynek a kiszabadítását. Ezer koronáért elvállalta egy italmérési engedély kijárását. Az egyik megyebizottsági tagtól harmincezer koronás váltókezességet kért és kapott, a váltót azonban lejáratkor nem rendezte, hanem csak akkor, amikor a megyebizottsági tag, alki mint elfogadó szerepelt a harmincezer koronás váltón, botránnyal fenyegetődzött. Ezek után — folytatja a cikk — Szemző Gyula egy napig sem maradhat tovább főispán. A főispán természetesen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt följelentette az újságírót. Ebben az ügyben szombaton Ítélkezik a szegedi esküdtbíróság. Á tárgyaláson Hevessy Kálmán elnököl, a cikk szerzőjével szemben az ügyészség vállalta a vádat. Vukov Lukácsot Eisner Manó dr., a kiváló fiatal krimin,alista védi. A tárgyalás iránt, különösen Bácsmegyében, szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul. A tárgyalásra a főispánt, több megyebizottsági tagot, ügyvédet és jegyzőt beidézett a biróság. A tárgyalást annál nagyobb izgalommal várják, mert a bajai főispán, mint sértett, több izben szerepelt a bíróságok előtt és ügyében mind a három fórum másképen Ítélkezett. 1911. októberében a szabadkai törvényszék tárgyalta az első pőrét, amikor Burnáty Pál, a gazdásza ült a. vádlottak padján. Á biróság a meglehetősen bonyodalmas bi'mporben, izgalmas tárgyalás után bűnösnek mondta ki a főispán gázdászát és négy hónapi fogházra itélte. Á szegedi Ítélőtábla megváltoztatta a szabadkai törvényszék Ítéletét és fölmentette Burnáty Pált, végül pedig a Kúria megsemmisítette a tábla felmentését és a gazdászt egy hónapi fogházra itélte. Az eset után a főispán hosszabb ideig betegeskedett és lemondott a méltóságáról, csak nemrégiben foglalta el újból a helyét. HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése sze/Mf rint: Változékony idő várJr ható, hősülyedéssel, helyenA. ként havazással Sürgönyprognózis: Változékony, hideg,, sah helyütt csapadék. Déli hőmérséklet: 3.6 C volt, A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. Délelőtt 10 órakor bizottsági ülés a város általános csatornázása, tárgyában. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga, tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órákor „Az aranykakas", énekes bohózat. URÁNIA SZÍNHÁZ Délután öt órakor k művészeti előadás. Délután hat órától kezdve „A rongy szedő", társadalmi dráma 3 felvonásban, VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „Nick Winter", és „Scherloek Holmes", Conan Doyle regénye. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig. „Az apacsok között", párisi életkép. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. Böjti bálák. (Saját tudósítónktól.) Az üdéi mozgalmas és szomorú esztendő alaposain megtépázta a bálák poétikus nimbuszát. Szegeden sem sikerült a farsang — konstatálják kedvetlen mosolylyal sziegiedi leánytársasá'g,okba n s ámibár tudják, miért nem sikerülhetett, mégi®, igy böjti hangulatban, megboesáthatatlanok az örökviidám Carnevál herceg irárat aki aiféle őszi szomorúságot, szeptemberi borongást hozott a forró leányszávecskékre... Böjt vara, d!e azért még reménykednek, hátha csak ezután jön az igazi. Csak ezután jön a legszebb és liegmálmorosaibb bál, amely elröppent édies álomként sokaiig ott fog kísérteni fehér leányszobák illatos levegőjében. Mert ha böjtben vagyunk is és rezignáltain idézzük a kevés örömmel tovaröppent farsangot, azért a báláknak még nincs egészen vége. Lesz még egy pár ezután is és mennyimennyi leány van még, akik éppoly varázsos elfogultsággal néznek ezek elé az elkésett madarakhoz hasonló bálák elé, mint amikor lámpalázos reszketéssel készülődtek a legelsőre . . . Ettől a. varázsios elfogultságból hfijBony nem mentes még a mama sem, aki pedig otthon bizonyára nagyon feliilemelkediett mosolylyial gondol a „társaságba lépés" eme ikiiseé megkopott formájára . . . Már a gardarobe-fban .megkezdődnek az aggályoskodások. Aki élénken figyeli a mamát, könnyen észreveheti az arcán, hogy egynémely ellensóges! keiüés sem knmiélfe meg a lelkét. A gardeurabe' ban kibontakoznak a leányok nehéz téli- bur-