Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-02 / 27. szám

4 1013. február 1 szeptember 2-án köttetett. Aki ismeri a pénzintézetek óvatosságát, bizonyosan iga­zat ad Pongrácz bárónak. Ha Désy bíróság elé hasonló pletykákkal áll, akkor ügye va­lóban rá nézve kétségbeejtően fog alakulni. ••••••••••'••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: HÉTFŐ: Bohémélet, opera. A jótékony nőegyesület estéje Szamosy Elza if-öl,lépté­vel bérletszünetben, fölemelt helyárakkal. KEDD: Faun, vígjáték. SZERDA: Faun, vígjáték. CSÜTÖRTÖK: Éva, operett. PÉNTEK: A kedves Augusztin, ope­rett. (Bemutató.) SZOMBAT: A kedves Augusztin, ope­rett. VASÁRNAP d. n.: Rómeó és Júlia, szo­morújáték. VASÁRNAP este: A kedves Augusz­tin, operett. * Róza néni. (A Magyar Színház bemu­tatója.) Van Lengyel Menyibért uj darabjá­ban egy nem közönséges érték, ez, hogy em­berei emberül beszélnek. Igaz, liogy a beszél­t-ekésnek az a sajátságos, egyszerű, kellemes, jóízű formája, a maga feltűnő, primitív, köznapi •mivoltában inkább a:z első felvonás­ban jelentkezik, azután változik a stílus. Az első fölvonás különben minden tekintetben kifogástalan, kerek zárt valami; ízes, ere­deti, flevegős, mint egy esendőiéit objektu­mai egy keíti asztalon. Semmi vicc, vicc a viccéi, semmi zsonglőrösködés, becsületes, jó­hiszamüi, mgenyugtató munka,1, fuiiss levegőj ii vigjáték, szatírájában filozófiai 'tartalommal. És itt van -aztán a párbeszédek megjelenési formája, mely mindenki másétól különbözik, oly egyszerű és -nem lehet rá mást mondani: természetes. Az első felvonás tehát -kitűnő játék, utána föllélekzik az ember; óh, meny­nyi rut szamárság, mennyi szélhámosság, ménnyi l-ebetőséges fél dolog, kézműipari ját ék-áru, tékozló zavar, mely az égbe hág, egykori Dumas -darab, mennyi utánzat, a melyben minden-ki benne van, mennyi érték­telenség, amelyet értéknek kellett tisztelni, mennyi-inennyi múlott el az azóta, hogy drá­mairodalmunk ugy fellendült. Kellene tehát már valami egyszerű, becsületes, jó darab, nem más: egyszerű, jó darab, melyben nincs semmi nagyotakarás. Igy kezdődik a Len­gyel vígjátéka; de az első -fölvon,áson tul a várakozással újra vissza kell vonulni. Való, liogy Lengyel szerepe, háta mögött a Tájfun világsikerével, háládatlan. Mindenesetre va­lami különöset vártak tőle s ez a várakozás jelentékenyen befolyásolta a hatást. Ám a hiba inkább a darabban van s nem a néző­ben, aki nem tudja mindenütt követni az irót .Meglepetéssel -olvastam Lengyel v-allomlá­sát, melyet darabjáról irt, megjelent a Dél­magyarországban is és én a néző egész mást próbáíltapu megélni hősein; keríesztül), minit amit ő gondolt. Az elején azt hittem, ihogy a szerző egy erős, vaskos, élet-elj-es figurát akar csinálni, a Róza néniét és lia valamit bizo­nyítani akar a bizonyitás szándéka nélkül, az ,az, liogy egy paraszti asszonyszemély a -ma­ga ord-ináréságával, liogy bele tud avatkoz­ni, h-ogy rá tud nehezedni egy egész család -életére -és hogy a maga paraszti agyafúrtsá­gával, hogy el tud olyan dolgokat rendezni, .amiket a legkomplikáltabb raffinéria se tud rendbe hozni. Lengyel mást akart, más dol­gokat akart megírni és -ezekre csak ugy té­ved rá a szemem, hogy utalásait olvastam. Azokból, amiket Lengyel meg akart irni, na­gyon keveset éreztem, ezekhez több sziv és mélység kell, mint ami a darabból kiérző­dik. Az első felvonásban esetleg még -meg­találom, de a másodikban nem s a. harmadik­ban még kevésbé. Ez a különbség jelentke­zik az egyes felvonások értékeiben ós han­gulatában is. Az -első felvonás -stilizáltán is valószerű: vigjáték; a második: szabadabb jellem-e.it nem köti a következetesiség; hitet­lenkedni kell cselekedeteiken: bohózat, a barmadák felvonás önkényes: komédia. De ez a bírálat csak annak a dolga, aki az iró in­tencióin keresztül nézi a darabot, a néző nem .kritizál, han-em mulat. A darab ugyanis tele van mulatságos helyzetekkel és mulatságos szólásokkal. A főszerepet Forrni Rózsi ját­sza, elsőrangú. Nagy-szerű Törzs, Nagy Te-. ,rus, Z. Molnár alakítja a többi jelentős sze­repeket, a fiatalság és a tehetség oly sokféle jelelve], h-ogy jobb játékot képzelni se lehet. A mai bemutató közönsége sokat tapsolt. * A jótékony nőegyesiilet színházi estélye A kitartó 'buzgalom és körültekintés, amely­lyel a Szegedi Kisdecióvó ás Jótékony Nő­egyesület február 3-iki nagy színházi esté­lyét 'előkészítette, csak fényes sikerrel és eredménnyel járhat. Hetek óta fáradoznak a;z egyesület lelkes hölgyei a -nemes cél érd-e­kében, az áldozat-kész közönsége honorálta is a szép feladatot s ennek az érdekében kifej­tett önzetlen törekvést azzal, hogy az -estély iránt a legmelegebb érdeklődést mutatja, ugy, hogy már eddig is majdnem az összes helyeket lefoglalta. Az érdekes estélyt pro­lóg nyitja meg, amelyet Móra Fer-enc, a je­les költő irt erre az -alkalomra -s amelyet Szohner Olga művésznő fog szavalni. A -pro­lóg keretében hat élőkép mutatja be az egye­sület célját és feladatát. Az élőképeket Fe­renczy Frigyes rendezi s azokban résztvesz­nek: Abafy Rózsi (hit), Mayer Piroska (re­mény), Kertész Mariska (szeretet). Szekeres Jolán (Szt.-Margit). Apácák: Papp Clemma, Ffissy Jó'zsefné, Szeless Ilona, Vasváry Ter­ka. Jótékony agyatok: Legát Gizi -és Szi­lárd-ka, Brauswettier Boriska, Gergely Len­ke, Dianiska Paula, Benedek Erzsi-ke, Ka­rn-oosuly Ida, Mixicli Blanka és Irme, Niko­li-cs Fed-ora, Pápai Margit, a Leáuyosztály tagjai. Kis angyalok: Brausw-efter liké. és Vilma, Teihiísfc Blanka és Rózsi-ka, Mayer -Margit és Irénke, Székely Boriska, Ráko-s Rózsá-ka, Katona Mana, Boms Rózsika, Sze­li Rózsi,ka, Androvi-czki Rózsika, Baranyai -Mária és Etelka, Ádámovics Mici, Bitera Rózsika, Mteisz Klárika, Szalay Lala, Zu­cker Hilda, Lare-sz Vilma, Újhegyi Anna, Ta­kács Margit, Susula Olga, Horváth Man-ci, Molnár Lilike, Leővei Margit, Kelcs Margit, Nemes Rózsika, Viki Manci, Milankovies Mária és Annuska, Gyöngyössy Valér, Kuné Ilonka, Donát Lili, Sándor Maris-ka, Szegő Ilona, Pálfy Ilonka. Az élőképek ütán Puccini Bohémélet ci'mfi operája -kerül elő­adásra, a főszerepben Szamosy Elza, az Ope­raház kiváló művésznőjével. A jeles -énekesnő közreműködése biztosítja az előadás sikerét s annak színvonalát. Az előadás után az egyesület társas összejövetelt rendez a Kass­vigadában, amelyen az egyesület tagjait s az érdeklődőket szívesen látja a rendezőség. * A kedves Augusztin. A színházi iroda jelenti: A legközelebbi operett-bemutató Fali Leónak, annyi diadalmas énekes darab szerzőjének legújabb müve, A kedves Au­gusztin lesz. Fali Leó márkáját fölösleges bővebben ,jf|l 1 evm-czin i;. A kedves Augusztáin stiilnsos, finom muzsika. Csupa melódia, öt­let, hangszerelési bravúr azzal a könnyedség­gel -ós félreismerhetlen geniali-táss-al, mely -a jeles komponista többi müveit, a Dollár-ki- ' rálynőt, az Elvált asszonyt, a Babuskát is jellemzi. Fokarakterisztikuma, hogy az in­tenció -erőszakolás-a nél-kül is népszerű ez a -muzsika, amfely zsongva száll a hallgató -fü­lébe, A színház igazi slágerhez jut vele. * Szerződtetések. Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház igazgatója szerződtette szeptembertől Rónay Juliska, és Almássy Böske segédszinósznők-et; Heves Béla, -a szat­mári színház igazgatója szerződtette szeptem­bertől Sugár Gyula énekes bonvivant, na­turburschot Szabó Fer-enc társulatától; Kre­csányi Ignác, a birda—temesvári szinházak igazgatója szerződtette szeptembertől Hal­mos -Gyula opera- és operett-e baritonistát a pozsonyi társulattól, Siinikó Gi-z-a dráimai szende és társalgási színésznőt a szabadkai társulattól; Komjáthy János, a kassai sZin­ház -igazgatója szerződtette szeptembertől Takács Mariska szende és hősnőt a pozsonyi tlá,rS|űlattól, Kerényi Herinrin szubrett-éne­-ke-snő és színésznőt az egyesületi iskolából; Kiss Árpád igazgató szerződtette mostantól An-dorffy Margit énekesnő és színésznőt, Ko­vács Ilona drámai szende szinesznőt, továb­bá Telekán Valér operett-e-t-en-oristát; Polgár Károly, a pozsonyi színház igazgatója szer­ződtette szeptembertől Gergely Giza szende szinósznőt az -egyesületi iskolából; Szendrey Mil^ály, az a.ra;di -színház igazgatója, szer­ződtette szeptembertől Komjáthy Mici nai­vat és Zempléni Zoltán naturbursöh és sze­relmes színészt az egyesületi iskolából. Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Az angol kancellár beszéde. Londonból jelentik: Lloyd George kinositári kancellár tegnap este mint a Lilberal Klub v-endége be­szédét mo-ndott, melyet a birtokreform-moz­galo-m döntő stádiumának el-őhirn-ökeként te­kintenék. Lloyd George 'a (liberalizmus egyik legfontosabb föladatának -mondotta a legíkö­zelébbi jövőre nézve, hogy az országot fölsza­badítsa az eddigi elavult rendszer béklyói­tól, — iSok ezer, -sőit sók millió ember — úgy­mond a miniszter — a falun oly ah lakásvi­szonyok és olyan bérek mellett tengődik, me­lyek a brit birodalmat szégyennel kell, hogy eltöltsék. Ez a rendszer -a falusi lakosságot bekergette a városok -mocsarába és a váro­sokban munkások, kereskedők, iparosok és a szabad pályán mozgók szenvedik a telekmo­nopóliumot. Áz országnak a kétszer annyi élelmiszerit kell produkálnia, ihimt most és kétszer annyi munkaialkállmat kellene nyúj­tania nagyobb bérek é-S jobb lakásviszonyok melllett. Az orvoslás n-em ábban vau, liogy az élelmiisizerek-et Vámokkal terheljük, illetve uj a-dökalt vezessünk be. Lloyd -Geoirge k-i j élen tette, hogy -fíem fog nyugodni addig, amíg a problémának mély­reható megvitatását nem kényszeríti ki. legszebbéslégmodernébb kivitelben Szeged^ Vár-utca 7. szám. Telelő.. 77-11 - Telefén 11-77 A legkedvezőbb fizetési feltételek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom