Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-24 / 19. szám

1913. január 26. * A nőegyesület szinházi estélye. Nagy körültekintéssel s a jótékony cél iránt való .önzetlen lelkesedéssel buzgólkodik a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesület rendező­bizottsága a február 3-án tartandó szinházi estélye érdekében. A bizottság véglegesen megállapította már az estély műsorát is, a mely minden részletében érdekes és vonzó. A megnyitó pról-og megírására a. rendezőség Móra Ferenc, a kiváló költőt kérte föl, él­szavalására pedig Szahner Olga, színházunk jeles művésznőjét. A mozgó élőképeket Fc­renczy Frigyes s abban a Leányosztály 30 bájos tagja vesz részt. Az estély iránt élénk az érdeklődés s az előjegyzések már folya­matban vannak. Páholyokra Polgár László­né elnöknőnél, a többi helyekre pedig Szé­kely Gáborné belvárosi vezető-óvónőnél le­het előjegyezni. A bérlők jogait a bizottság január 28-.ig déli 1.2 óráig tartja fenn. A ren­dezőség ezen az uton kéri a bérlőket, liogy helyeik iránt a jelzett időig intézkedni szí­veskedjenek. Az estély jövedelme az egye­sület által fenntartott hat óvóintézet javára szolgál. * Az Otthon szimfónikus hangversenye. A Szegedi Tisztviselők Otthona január 29­én rendezi negyedik szimfonikus hangver­senyét, Daubramszky Viktor, a városi zene­iskola jeles hegedűtenórjárnak s a m. kir. honvédzenekar közreműködésével. A műsor­ban ez alkalommal Brahms, Goldmark s Samt-Sa.es, valamint Fichtner Sándor, a ki­váló karmester Largo cimü míiive szerepel. A hangversenyre a belépő-jegyek este 6 és 7 óra. között az Otthon titkári irodájában előre válthatók. * Mozi hirek. A pénteki moziprémiérek szenzációs meglepetést hoznak. Az Urániá­ban vetítésre kerül a legjobb magyar film: A csikós, hortobágyi életkép. Ezt a kitűnő drámát Fenyvesisy Emil irta. A szerepeket a Vígszínház művészei játszák. Ugyanitt, ke­rül bemutatóra a Rang és szív amerikai két felvonásos dráma Mauriee Costellálvul a. fő­szerepben. Legnagyobb meglepetést .a Vass­szinház hozta. Megszerezte a legújabb Ásta Nielsen slágert a Bohó fiatalságot, mely há­rom felvonásos vígjáték. A darabot Ásta Nielsen férje Urbán Gád irta, Itt is két slá­ger kerül vetítésre. A második A vádoló fénykép. Az Apolló-ban rémek társadalmi drámát mutatnak be. A háromifelvonásos drámának A lélek/rabló a címe. Sok humo­ros bohózat teszi kompletté a műsort. Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Az ellenzékiek. Az ellenzéki képviselők ma is a néppárt köiilielyiségeiben gyülekez­tek és meghallgatták a vezérek fejtegetéseit a politikai helyzetről. Tiz órakor az intéző­bizottság tanácskozásira vonult vissza. Elő­ször is elhatározták, liogy ma sem kísérlik meg a Házba való bevonulást, mert tudomá­suk van róla, hogy a parlament épületét a csendőrök és rendőrök őrzik. Azután megvá­lasztották azt a huszonegytagu bizottságot, amely az ellenzék álláspontját fogja kifejte­ni Lukács László választójogával szemben. Az intézőibizottság ülését az ellenzék közös értekezlete követte. Molnár János prelátus elnökölt és benyújtotta az indítványt a huszonegyes-bizottság tagjairól. Az indít­ványt egyhangúlag elfogadták, A bizottság tagjai a következők lettek: A függetlenségi és 48-as párt tagjai kö­zül: Justh Gyula, Batthyány Tivadar gróf, Holló Lajos, Földes Béla, báró Mandorff Gé­za, Eitner Zsigmond,, Lovászy Márton és Vertán Endre. Kossuth-párt részéről: Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Désy Zoltán, Mezössy Béla, Kelemen Béla, Bizony Ákos, Palu­gyay Móric, Tóth János, Hammersberg Lász­ló, Urmánczy Nándor. DÉLM AG YARORSZAG Néppárt részéről: Zichy Aladár gróf, Szmrecsáhyi György, Zboray Miklós. Pártonkívüli függetlenségiek közül: Ká­rolyi Mihály gróif, Polónyi Géza, Csennék Ernő, Egry Béla. Gazda párt részéről: Szabó István. A választójogi bizottság Molnár János ebnöjljete; alatt) nyoimbatn megtartotta első ülését, a bizottság mindenekelőtt megálla­pította azt, hogy mi a célja a választójogi bizottságnak. Két célt tűzött ki maga .elé és pedig a szövetkezett pártok által való plená­ris tárgyalásra előkészíteni a javaslatot, ö.sz­szehasoinlitva a kormány javaslatát a szö­vetkezett ellenzék által elfogadott választó­jogi tervezettel és a második cél a kritikai ismertetése az ország előtt a kormány vá­lasztójogi javaslatának. A bizottság elnöké­vé ezután gróf Apponyi Albertet választot­ták meg, jegyzőjévé pedig Szmrecsányi Györgyöt. Elhatározta a bizottság, liogy első teljes ülését e lió 28-án, kedden délután öt órakor tartja a néppárt körihelyiségében. Nem hoznak már izgatókat a szegedi ügyészségre. — A törvényszéki elnök és a nemzetiségi pörök. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyar or­szág néhány nappal ezelőtt részletesen fog­lalkozott a délvidéki szerbek „forrongásá­val' és ezzel kapcsolatosan az ügyészség és a csendőrség túlbuzgóságával. Megírtuk, hogy az igazságszolgáltatás tényezői 'meny­nyire félreismerték a helyzetet, amikor po­litikai jelentőséget tulajdonítottak néhány szerb paraszt szabadszájuságának. Megrá­mitettéik az országot, hogy a Délvidéken lá­zadásra készülődnek a szerbek, a szerb la­kosságú községeket megrakták esendőrség­gel és ha egy zsákhordó pálinkázás köziben azt találta mondani, hogy éljen Péter király, akkor néhány perc multán már megvasal­ták a csendőrök és mint Ikirálysértőt, haza­árulót és izgatót beszállították a szegedi ügyészség fogházába. Ilyen esetekből járta be a sajtót a hir, hogy forronganak a délvi­déki szerbek. Ez aztán olyan izgalmat oko­zott, ho'gy beitekig rettegésben -tartotta a Délvidéket. Pedig abszolút semmi- olyan nem történt, ami imég csak az aggodalomra is okot szolgáltatott volna. Példákkal illusztráltuk, hogy az igazságszolgáltatás tényezői meny­nyire elvetették a sulykot. Hogy milyen tárgyilagosan ítéltük ímeg a helyzetei, annak afc, Jpiz-olására most ujabb adatokat közölhetünk. A közvélemény­ben még mindig erősen tartja magát a hir, hogy napról-napra szállítanak izgatókat a szegedi ügyészség -fogházába és már telje­sen -megtelt az ügyészség és .a Csi-llagbörtön fogháza. Ezzel szemben az a valóság, ihogy tiz nap óta egyetlen szerbet sem szállítot­tak Szegedre és az ügyészség fog-házában mindössze hat királysértő (és nem izgató!) ül vizsgálati fogságban. A Csillagbörtönbe pedjig még egyáltalán nem szállították be szerb királysértőt vagy izgatót. Minden más elterjedt hír m-ese, amely csalk fölösleges iz­galomra adihat alkalmat és lovat szolgáltat a nagyon ambiciózus főszolgabirák és más hivatalos hatóságok alá. Az sem igaz, -hogy több iszáz izgatási ügyben folytat -nyomozást -és vizsgálatot a szegedi -törvényszék. -Eddig míindösisze csak harminc esetben indított eljárást a szegedi törvényszék. Ezek közül -csak két esetben van izgatásról — két újvidéki szerb újságíró a terhelt — a többi ügyben királys-értés a vád. A szegedi Ítélőtábla fölebbviteli tanácsa az utóbbi hetekben mintegy tiz királysértés­sel vádolt szerbet szabadonbocsátott, mert nem találta indokoltnak a vizsgálati fogsá- í got. Nagy Aladár dr. törvényszéki elnök is j azono-sitja magát a Délmagyarország inten- i 5 ciói-yal. Legalább is erről tanúskodik az az átirata, amelyet a bírákhoz intézett. A tör­vényszéki elnök fölhívja a bírákat, hogy az izgatási és királys-értési ügyékiben -lehetőleg sürgősen fejezzék be az eljárást. -Ennék az a háttere, hogy néhány -szerb már negyven­ötven napja van vizsgálati fogságban és igen kétes az ítélet. A törvényszék .legutóbb is fölmentett egy szerb gazdálkodót. Családos és vagyonos emberek is ülnek vizsgálati fogságban, amit egyáltalán nem indokol meg. a vád -súlya. Ezek után remélhető, hogy az igazság­szolgáltatás szigorú tényezői is -megnyugod­nak az örvendetes valóságban: nincs szerb forrongás a Délvidéken! <•••••••••••••••••••••••••aaaBBia.BaaaaaBBBnaaaiB.Ba A Vörös-Kereszt harctéri missziója. — Visszaérkeztek Budapestre. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán este ér­kezett vissza a fővárosba Zimonyon át, Szó­fiából a magyar Vöröskereszt-Egyletnek a harctérre küldött missziója. Egy -hatalmas, másodosztályú Pullmanh-kocsiban hozta őket az államvasút. A kocsi telistele volt ko­szorúval, virággal, a-milkkel Szófia közönsé­ge halmozta el az induláskor a misszió tag­jait. Kedden este -hét órakor indultaik el a bolgár fővárosból s huszonhét óra alatt tet­ték meg az utat Budapestig. A vonaton nagy feltűnést keltett a vöröskereszt csapat, egyes helyeken lelkesen tüntetett -mellettük a pá­lyaudvar közönsége. A keleti pályaudvar zsúfolva volt em­berekkel. Zugó éljenzés, igazi lelkesedés fo­gadta az emberszeretet szolgálatában fáradt vitéz csapatot. Munkatársunk beszélt a -misz­szió egyik tagjával, Ibrányi Aliee főnöknő­vel, aki bulgáriai éleményeiről a következő­ket mondta el: * — Október huszonhatodikán indultunk el Budapestről, összesen tehát nyolcvankilenc napig időztünk odalenn. Az egész időt Szó­iiáiban töltöttük, ahol a vej-na u-csitiszte, a kadétisk-dla udvarán rendeztek be a részünk­re tábori kórházat. A misszió harminchét emberből állott: Pfaun Józse-f dr., Berkó An­tal dr., Klein-Eberhardt Sándor dr. és Lutz Herman-u dr. ezredorvosokból, Holzwarth Jenő dr. egyetemi magántanár, tanácsa,dó­orvsoíból, .huszonhárom egészségügyi katoná­ból s vezetésem alatt nyolc vöröskeresztes ápolónőből. Az improvizált kórház,na-k. két osztálya volt, százhetvenöt-százhetvenöt ágy­gyal. Összesen 1312 sebesültet ápoltunk s ezek köziül mindössze kilenc halt meg. Négy­százötven műtétet végeztünk, de csak két esetben amputáltunk, mert az volt -az elv, hogy inkább ho-sszahban kezeljünk valakit, de ne tegyük nyomorékká. Most, mikor eljöt­tünk, még hatvanegy betege volt a kórház­nak, azokat átadtuk a csöli missziónak, mely még odalenn maradt. — A legfáradságasalbb működésünk első bárom napja volt. Nyomban a meg,érkezé­sünk után — délben értünk Szófiába — azt az értesítést kaptuk, liogy siessü-nk a kicso­magolással, mert este kilenc órára már száz sebesültet kapunk. Ehelyett már (fél hétkor négyszázötvenet ka-ptunk. A kflen-cvenkét lá­dánk még ki se volt nyitva. Az orvosaink nyomban hozzáfogtak a munkához és teljes három napig le sem feküdtek, folyton dolgoz­tak, Berkó dr.-nak annyira beledag-adt a lába a csizmába, bogy le sem lehetett húzni. Jó dolgunk volt egyébként s a hivatalos körök .rendkívül figyelmesek voltak hozzák. Ebben nagy része volt annak, bogy a király titká­ra, Csipka dr., magyar ember s magyar asz­szony a fő,hadsegédnek, Markov generális­nak a felesége is. Mindketten úgyszólván na­ponta meglátogatták a magyar misszió kór­házát. Markov tábornokáéval a város leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom