Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

mmmm A Siessen addig, mig nem késő egészségét ümmmim^ Egy jelentéktelennek látszó meghűlés as összes tógsosaerrek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elha­nyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő KíShögAs, reKedlaég, ráegíaölés, aehézlélegzés és a légzőszervek htuutos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek fiSBSBDlM Mindenütt kapható. Egy üveg ára S—korona 5® fillér általjavasolt I yiSSKlItl egy nagy üveg ára 5 korona. Postán leghevesebb 8 ttvog rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-gyógyszertár, Budapest, KároIy-kSrut <5. szám Oázisok. — Irta: Szabados Sándor dr. — Biskra előtt az állomás mellett van ázok­Tiak a karavánoknak rakodó helye, a melyek a vasúton hozott árukat beljebb szállítják. A l sokiféle szállítmány között feltűnt a. víz­vezetéki csövek sokasága. A fóanciák ugy látszik, alaposan -hozzáláttak, hogy a beljebb fekvő oázisok regényességét is lerontsák. • A tevéket lefektetik és ugy rakják meg a hátúikat. Hogy közben fel ne ugorhassanak, behajtott első lábúikra kötél gyűrűt húznak. Így nem tudnak menekülni az egyre növekvő teher alól 'és csak keserves bőgősükkel tud­nak némíkép kifejezést adni nemtetszésük­nek. Ennek a rakodótérnek szomszédságában a park szélső fái alatt van .az arabok pihenő helye. A két térség nem sokban különbözik egymástól. Az állatoké messze terjedő bűzt terjeszt, az araboké szintúgy. Akár az egyi­ken, akár a iniásikon megy keresztül az utas, szagló szervei egyformán ki vannak téve in­zultusoknak. A megszokott helyen táplálko­zik és alszik az arab ép ugy mint tevéje, sza- • mara. Imádkozni sem megy máshová. Ha dol­gát végezte és pihenni tér, áhítattal veti le papucsát és imádkozik előbb. Leborul a földre és homlokát többszörösen a földhöz érinti. Az utcán arab nőt alig lehet látni s a kik kijönnek is, legnagyobbrészt elfedik iaz arcú­kát, Csak az egyik szeműknek ibagynak lepe­dőjük szélei között egy kis rést. Néhányan kezdenek már felhagyni ezzel a szokással. Sajnálkozva tapasztalja az idegen hogy főkép a legvénebbjei. Inkább viselné­nek ezek is fátyolt! Fekete arc, fekete rán­cókkal, nem valami gyönyörű látvány. Azért itt-ott mégis látni fátyol nélküli szép, arab nőt is. Ha a naptól megóvják ar­cukat, az arabok bőre sem olyan barna, sőt — szépnek mondható. Kár, hogy elcsúfítják magukat. Szemöldöküket középen sűrű tfes­tékpéppel összekötik, gondosan ápolt kezüket pedig fekete pontokkal tarkítják. Ékszereik sem Ízlésesek. Hatalmas nagy fülbevalókat, kar- és lábpereceket viselnek, faragott tömör .fám/bői, leginkább rézből. A legtöbbnek nem jut iilönbre. A legszegényeb­bek lábán kiknek holmi olcsó bádog lábók­szerakkel is meg kell elégedniük, csak ugy csörögnek a pántalaku lábdiszek. riil elő. Ez egy tamhuraszerü eszköz, mely­nek reszonáns részét egy ott élő kisebb fajta teknős béka szarupáncélja .alkotja. Erre rá­erősítenek egy deszkácskát, nyakat, valahogy hugi is és kész a csendes esték kedves hang­szere. Egy kopogtatja a húrjait, mert pen­getésnek. nem lehet nevezni, a többi pedig énekfélét müvei körülötte. Dalaiig, énekeik -éjp oly éegyüiangmaky mint a zenéjük. Az .énekkangj.uk .a -magas, éles és érdes igégehang, melyet húznak kis rezg étessél, mig a íólekzatiheii tartanaik s az­tán hirtelen megszakítják. Ép ugy, mintha hátha vágtáik volna őket. Aztán újra kezdik, folyton agyán,ezt, anig valaki ki nem zökkenti őket a kerék vágásból. IAZ arab mindenre inkább kapható, csak arra nem, (bogy csendesen beszéljen. (Minden­kinek tudnia kell, hogy ő él 'és mozog ós mon­dani valója van. De még milyen fontos! Han­gosan, nyotoaítéktkal éjtii -ki ia szavakat és mondásai után nagy szüneteket tart. Sétahelyen, ahol sokan látják őket, nagy luxust űznek cigarettával, sétapálcával. Af­fektálva forgatják ujjaik között ezt is, azt ,iis, s Jia valamelyik íbotjánaik ifoggantyuja ezüstből van, no ázt a. büszkeséget leimi nem lehet. Fejét hátra szegi, mellét kidomborítja s lábát keményen vágja előre és gondoskodik arról, hogy a nagy kincs mindenki által szemlélhető legyen. Meg kell hagyni, hogy az arab tanulé­kony népség. Mint a majom, utánozzák az európaiakat, a fény ellen pl. még barna szem­üveget is hordanak. A ruhájukról azonban egész a végsőig le nem mondanak, a -mi pedig elég sok IIEAretség.es dolgot hoz létre. Biskrában kevés előkelő arabot ,leliet látni, ha vannak is, ritkán imutatkóznak a nyilvánosság előtt. Francia szolgálatban levő arab katonatiszttel -már gyakrabban talál­kozni. Arab külsejüket állásuk dacára is csaknem teljesen megtartották, csak gyakor­lati ruhájuk vett fel a célszerűség szempont­jábó 1 több-kevesebb európai elemet Az ünnepi felvonulásokat teljes arab díszben rendezik. Előkerülnek ilyenkor a szép színes nemzeti ruhák és a poimpás arab lovak, melyeket de­hogy is fognának durva munkára. A menetet természetesen az arab katonai zenekar ve­zeti be. A büszke tartású lovasok tarka cso­portja megkapó látányt nyújt. Az arabok legkedvesebb hangszere egy rövid flótaszerü duda. Monoton éles recsegő hangon szól s ha egyszer fújni kezdik, órák hosszát alig hagynak fel Vele. Szinte még lé­legzetet se vesznek közben. Ha -a flótáshoz még egy dobos is akad, ki van a banda, A duda kínos nyekergése és a dob egyhangú bufogása mellett vigad az -arab. A francia katonai szolgálatban, lévő arab legénységnek eredeti arab zenekara van. Egyszer 8 dudást és 8 dobost olvastam meg a menet élén. Ajánlatos ezt -a zenét, csak mesz­sziről élvezni. Mert ha egy kényesebb fülű ember véletlenül e banda közelébe jut, biztos, megreped a dobhártyái a. Az est leszálltával a parkban a pálmalu­g-asolkban a hangulatok finom, hangszere ke­A biskrai kis kaitbolikus templomnak vannak már .arab látogatói is. A franciák közül a nők a legáhitatosah­bak Afrikában is. A férfiak számára fenn­tartott. helyeket is ők töltik be. Pedig ott a templom vonzóbb mint ná­lunk, legalább is más szemmel nézzük a szerzetesieket, kik ott missziót telj ősi tenek. Ha lőhet eszményi papot elképzelni, akkor ők megközelítik az eszményt. Nem szégyenlik az egyszerű munkát sem. iMaguk harangoz­nak, maguk söprik a templomot, S csodálatos, a durva munka -után is rokonszenves az oltár előtt való szereplésük. Sőt talán ép ezért ro­komszenves. Papok, akik nem csupán prédikál ják a vizet, hanem azt meg is isszák. Hogy a hívekkel udvariasan liánnak, nem tudom, szerzetes vagy francia voltuknak tudjam-e be. Gondoskodnak róla, hogy lehetőleg min­den temíplomlátogatónak legyen ülőhelye. Ha. megteltek a padok, sajátkezüleg székeket hoznak. „Franciaország a munkára és takarékos­ságra támaszkodik'" olvastam egy francia rop irat élén. És tényleg, a francia munkának nyomai mindenütt láthatók úgyszólván az egész oázison. A szép házak, a Hz szálló, a lővonal, a villany világítás, a vízvezeték, az autóút — mind-mind e mellett tanúskodnak. Lehetne-e ezeknél meglepőbb dolgokat kita­lálni egy oázison? És a franciák ezeket mind megcsinálták! Nem hallgathatom el, hogy Biskrában, de a más afrikai városokban látott franciák­nak legnagyobb része is, uri embernek lát­szik. Pedig valószínű, bogy ním tettek mind­annyian érettségit a latin nyelvből. Iparosok ós kereskedők, kiknek azonban nemosak kül­sejük árulja el a ueveltséget, hanem a ben­sőjük is. Néhány iparossal és kereskedővel módomban volt gyakrabban érintkezni ,is és egyenesen meglepő volt az az intelligentiia, melyet elárultak. Oly általános tudást árul­tak el e „nem hangzatos foglalkozású" embe­rek, hogy semmiben aelm különböztek attól ,a fogalomtól, melyet általában a müveit em­berről alkotunk. Az arabokkal nem igen törődnek, nem nagyon zavarják őket A közigazgatáson kivii lehetőleg békében hagyják őket, A saját ut­cáikat söprétik és locsoltatják, a szomszédos .arab szennytelepeket azonban már nem boly­gatják. Valószínűleg azért, mert ezzel a nép gyűlöletét magukra zúdítanák. Majd remi lesz ott is, ha az a terület is francia kézre kerül! így pénzükért örömmel szolgálják őket a bennszülöttek 'és lassankint nyelvben, szo­kásban hozzájuk idomulnak. Vannak ugyan gazdag arabok, a kik ál­landóan rosisz szemmel nézik a francia beto­lakodókat, de a népnek kenyér és „mozi" kell. Ezekhez pecli úgyszólván csak a franciák ré­vén juthatnak. El fog érkezni az az idő, mikor ezek a gyűlölködők is elhallgatnak és Algéria, Tu­nisz egy kis fi ók -F ran c iors z ággá fog átala­kulni. ^ II ü II fi 11 ü ü ^ 11 li ^ II fű H ü ® NEMÉNYINÉ FOG MÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül, 522 IBBilRBBiiiBBiBHI —Tajs; 1 1 MMl Itll U MU 9 Billió" 1 lífXV 1 ZK50 I 11(1111110 1 ^llliilllv I !0 DELM AGYARORSZÁG 1913. január i. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom