Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-09 / 6. szám

10 TORVENYKEZÉS. § Szabadonbocsátott szerb izgató.! Közöltük egy héttel ezelőtt, hogy Szuvolycsics Obrád orvostanhallgatót, a józseffalvai szerb pópa fiát izgatás miatt beszállították a szegedi ügyészség fogházába. A pópa fia egy törökkanizsai vendéglőben, ittas állapotban ócsárolta a {magyaroklat és Péter király magyarországi hódításairól beszélt. A vizsgálóbíró letartóztatást elrendelő végzését megfölebbezte a vádtanácshoz, amely elutasította a fölfolyamodást. Fölebbezés következtében szerdán az (ítélőtábla fölebbviteli tanácsa tárgyalta az ügyet. A tábla szabadonbocsútotta az izgató orvostanhallgtót. § A szentesi törvényszékért. Szentesről jelentik: A szenítesli kereskedők egyesülete az ügyvédi kiar, a gazdasági egylet és a 48-as kör Mátéffy Ferenc dr. polgármesterihez a következő együttes beadványt intézték: Évek óta köztiuldmásu, hogy a szegedi törvényszék területi nagyságánál fogva, a gazdasági nehezebb viszonyok és fokozatos fejlődés által •beállott ügyforgalom következtében nem tud hivafáísáintak és a közszolgálatnak megfelelőleg oly mértékben eleget tenni, mint .ahogy azt az igazságiszolgáItatási igények megkíván ják. Évek óta fenforgó nézet e nagyterületű törvényszék szét tagolásának szüksége. Szentes város harminc éve, hogy központja es •székhelye C som gnádmegy ének lés steüksógeÁ, hogy Szentes e központi székhely minőségét nocsak megtartsa, die k'i is iépitse aiképeo, hogy abban a közigazgatás ós igazságszol gáttatás minden tényezője össapontiosulva legyen. szükségét látjuk ennélfogva a már eddig elért közin'téziuényelkien kívül annak is, hogy 'Szentes városa az igazságszolgáltatás terén is megkapja azt a faktort, amely mint megyei központot joggal megilleti. Szíveskedjék ennélfogva a képviselőtestület elé a következő inditványunkáit terjeszteni: Mondja ki a kép viselő t üst iilet, hogy Szentesen királyi törvényszék felálllitálsát közszüksőgtnek tartja és annak létesítése iránt a szükséges lépések megtételével a városi tanácsot megbízza. § A lovasrendőr halála. A budapesti májusi tüntetések egyik kiderítetlen epizódja ma is, hogy ki lőtte le Ritter József lovasrendőrt? A rendőrség Majoros Pál és Tóth József asztalossegédeket gyanúsította meg a tett elkövetésével s le is tartóztatta őket. A vizsgálóbíró azonban mind a kettőt szabadlábra helyezte. Ez azért történt, mert a kihallgatott íegyverszakértők azt mondották, hogy a Ritter holttestében talált golyó azonos Angyal László detektív Browningja golyóival s igy nincs kizárva, liogy a megtámadott detektív lőtte le tévedésből a lovasrendőrt. A vádtanács a szabadlábra helyezést helybenhagyta, de elrendelte,, hogy a revolvergolyókat fegyvergyári mérnökökkel is meg keli vizsgáltatni. Ez meg is történt. A két uj szakértő ma terjesztette be jelentését, amely szerint azt, hogy a Ritter holttestében talált golyó Angyal Browningjából származott-e, egész bizonyossággal írnegállapitani nem tudják. Az iratok most lekerülnek az ügyészséghez, amely a pör további sorsa iránt .indítványt fog előterjeszteni a törvényszéknek. 4 W § A Népszava sajtópöre. Budapestről jelentik: Az esküdtbiróságniak ma kellett volna tárgyalni Balogh István izgatást pőrét.. Balogh volt a bejelentett szerzője annak a cikknek, amely a Népszavában jelent meg •és Kovács Gyula esetének konzekvenciáit magyarázta. Az ügyész nemcsak izgatást, hantim bűntett fölidioaérését is látta a cikkben. A tárgyalás azonban elmaradt: az tőrtént, hogy az ügyész elejtette a vádat Balogh ellen. Tudvalevő dolog, hogy hivatalból .üldözendő rágalmazást és izgatási perek niegin• litásálíoz igazságiigyminiszteri felhatallmáDÉLMAGYARORSZÁQ zás kell. ,E vádak (elejtéséhez azonban szintén igazisáigügyminiszteri engedélyre vagy utasításra van szükség. Ez történt meg Balogh István (esetében ís. Az igaz.ságiigymíiniszter ugyanis figyelembe vette azt, liogy Kovács Gyulát az esküdtbíróság fölmentette. Már pedig Balogh azzal volt vádolva, liogy Kovács Gyula, csetiekniéliyét dlicsőitette. A fölmentés után pedig egyáltalán nem volt valószínű, hogy Bialioghot .bűnösnek mondja ki az esküdtbíróság. Ezért Székely Ferenc igazságügyminisztier, miniszteatrégóneík u'tolsón apján arra utasította a főügyészség utján az ügyészséget, liogy Balogh ellen ejtse el a vádat, ami tegnap meg is történt. Hasonló természetű iizgaV.ási biintelitt-iföldlclsiéiési perpk vaunak kitűzve január 15., 16. és 17. napjaira. Kíváncsian várja minden,ki, vájjon ezekben a perekben is elejtik-e .a. védat? § Csalás pénzhamisítással. A szegedi törvényszék első büntető tanácsa szerdán három csaló ügyéiben Ítélkezett, akik pénzhamisítás ürügyével becsaptak több tanyai gáidálikodót. László Laci Sándor, ,a fia, ifjabb László Laci Sándor és. Hajdú István aksótanyai gazdálkodók ülték a vádlottak padján. A társaság még három évvel ezelőtt kezdte meg a működését. Gál János gazdálkodótól hatszáz, Tar Jánostól hétszáz, Szabó Lajostól pedig ezerkétszáz koronát csal ta.k ki azzal az ürüggyel, hogy tízszer annyi hamispénzit adnak helyette. A rendőrség aztán ileiIiepLezte az üaellméiiket. A tárgyaláson mindhármain tagadtak, .a tanuk azonban rácáfoltak 'a védekezésükre, A bíróság László Laci Sándort egy évi börtönre, Hiajdu Istvánt négy hónapi, ifjabb László Lac-i Sándort pedig két hónapi fogházra Ítélte. § Horgosi éjszaka. A mult év őszén, az éjszaka, sötétjében meigtámadtáik az utcán Németh Illés horgosi gazdálkodót. Ugy összeverték, hogy utána két hónapig nyomta az lágyat. Á gyanú Dobó Antul borgosi asztalosra és László fiára terelődött, akik azonban állhatatosan tagadtak. Terhelő körülmények aliapján azonban mégis a vádlottak padjára kerülték. A szegedi törvényszék első büntető tanácsa szerdán tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson ujiből' tagadtak a vádlottak és azzal védekeztek, liogy több tanúval alibit- tudnak igazolni. A bíróság elnapolta a tárgyalást, KÖZGAZDASA6 A gazdatársadalom feladatai. Irta: Rubinek Gyula. A legkomolyabb életszükség parancsolja a magyar gazdatársadalomra az összetartást. Kint és bent bőven merülnék fel olyan jelenségek, melyek súlyos következményekkel fenyegetnek és a gazdaközönség ellentálló képességét kémény próba alá vehetik. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlésén elhangzott hivatalos kormánynyilatkozat lényegesen enyhítette a komor hangulatot, de azért résen kell lienni a magyar gazdatársadalomnak, inert ba valamikor, ugy most -szorul rá a mezőgazdaság a védelemre. Az időjárás rendkívül mostoh aságai mezőgazdaságunk at an nyira megsanyargatták, liogy igen nehéz a helyzet s nagy gondok nehezednek a mezőgazdákra s ezek között első helyen áll a munkáskérdés. A munkásbajok fokozásához nem kis mértékben járullt hozzá a gazdaközönség szervezetlensége, a követikeztményekkeil számot nem vető, egymásra" licitáló bérajánlat és az, liogy a munkások mobilizálását a káros szélsőségig vittük. Arra figyelmeztetik a tapasztalatok ia gazdaközönséget, hogy céltudatos és egyöntetű eljárásra való szervezkedéssel igyekezzék olyan reformokat életbeléptetiri. mélyek ,a kölcsönös érdíekek kiegyenlitésének a mainál egészségesebb alapot- teremthetnek. De éreznünk kell azt is, hogy a szociális szempontok figyelembevétele n élkül semmiféle gazdasági kérdést nem oldhatunk meg. A szociális .politika a ; gazdatársaidalomnak elsősorban a falusi étet ápolását teszi felad a1913. január 10. tává, mert falusi életet folytat maga a gazda is és a falusi otthonokból kerülnek ki a mezőgazdaság munkásai, kiknek nyugalma, elégedettsége, kulturális haladása és anyagi jólétben való emelkedése a gazda életviszonyait is jobbá és kellemesebbé teszi. Már csak a nemesebb önzés is arra inti tehát a. gazdatársadalmat, hogy abból a mozgalomból, a mely a falusi élet gazdasági és kulturális színvonalának eunelese érdekében megindult, teljes buzgalommal kivegye a maga részét. Ugy a társadalmi tevékenység sikere, mint a mezőgazdasági politikára gyakorolható befolyása a magyar gazdának .attól függ vájjon az érdekképviseleti intézmények hivatásuk magaslatán álHianak-e, vájjon a magyar gazdaközöuség megadja-e nekik a szűk-, séges erkölcsi és anyagi erőt? Azért elsőrendű kötelesség, liogy a vármegyei gazdaságii egyesületek, mint érdekkép vigeieti i nf ézinén yefk tialpraá.1 litt assanak és felvirágoztass.an.ak mindazon gazdakör! és szövetkezeti szervezetek, ,melyek az egyéni buzgalmat a közérdekű helyi faladatok szolgálatába állit ják. De ma neon kevésbé fontos a központi társadalmi intézmények megerősítése, abból a célból, hogy a gazdaközönség a gazdasági politika országos (kérdéseinek intézésénél természetes súlyának megfolélőlieg erejének telj ességébeu érvényesüljön. Szervezkedésre ós összetartásra liivja fel a gazdaközönséget az idők szava és az élet kényszere, mert ez a feltétele annak, bogy önmagáéit lielytállhásson és összes képességeit a közjóllét és a nemzeti baladás hasznára fejthesse ki. x Küzdelem a szédelgő cégek ellen. A német birodalom kereskedelmi ,és ipari érdekképviseleteinek körében ujabban figyelemreméltó mozgalom indult meg, amely azt célozza, hogy a szédelgő cégek ellen való küzdelmet központosítsák és a testületeknek ez irányban kifejtett mozgalmát egymással kapcsolatba hozzák. A kereskedők és iparosok hitelvédő intézményei, ügyészi szervezetei s a kamarák közös, állandó szervezeteket létesítenek, megalkotják továbbá ezen szervezetek központját is, amelyek segélyével minden egyes fölmerülő esetet azonnal elbírálnak és kellő időben megteszik azokat a lépéseket, amelyek alkalmasak, hogy az érdekelteket az esetleges károsodástól megóvják, akár a bíróság rögtöni igénybevételével, akár pedig a sajtó hírszolgálatának fölhasználásával. A mozgalmat mind a kamarák, mind pedig a szabad érdekképviseletek nagy rokonszenvvel fogadják, mert remélik, hogy az ui .intézmény a német .gazdasági életnek mind erősebben felburjánzó visszásságát gyökeresen orvosolni fogja. A kezdeményezők joggal remélik, hogy a közhasznú berendezést a kormányok és a hatóságok teljes erővel támogatni fogják és igy. hozzájárultak ahoz, hogy a német ipart és kereskedelmet megtisztítsák az oda nem való elemektől, egyúttal pedig a közönséget is megvédelmezzék a fölötte gvakori károsodástól. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.—,kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ egy hónapra . 2.40 *