Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
1913. január 3. DÉLMAGYARORSZÁG 7. zésére, melyet felesége összdcuporgatott. Paskievies orosz tábornok, ugy látszik, ismerte Görgey helyzetét és fölajánlott neki 600 frankot, mit azonban Görgey visszautasított és csak akkor, mikor a tábornok Görgey feleségének áldott állapotban való voltára az útnak és az uj helyen múlhatatlanul szükségessé vált költségékre utalt, fogadta el Görgey a pénzt: kölcsönképen, 6 százalékos kamattal. Számkivetésbe ment feleségével és azzal a nagy sebbel a fején és — szivében, melyet a szabadságért való harcban kapott. Így készült Görgey Artúr, ez a minden idők egyik legvitézebb, legnagyobb katonája és karaktere — a hazaárulásra; igy járt és élt (közöttünk mindmáig emelt fővel, nyugodt öntudattal és lelkiismerettel, a hazaárulás vádjának legkeserűbb kínjával, hogy — miként iaz t öccsének egyizben irta — „ha vége van Magyarországnak, maradjunk legalább mi kevesen magyarok, akik még nem fajultunk magyarkákká." Görgey Artúr felesége szintén készített naplót, melyben lángoló asszonyi szívvel, okosan megír minden olyan részletet, mely hűen belevilágit a legendás múlt történetébe. Görgeyné naplójának legérdekesebb része az, melyben Görgeyről, a Kossuth-imádóról szól, valamint, miikor elmondja, hogy miért bízott Kossuth Görgeyben? Ezt a két részt alább adjuk: GÖRGEY, A KOSSUTH-IMÁDÓ. 1848. augusztusában felhasználtam az alkalmat, hogy — mint hittem, rövid időre — férjem köMébk ultáz'záfha. -Koiosin ''jöttöm Pestre. Rimaszombaton egy idegen ur szállott a postakocsinkba, Markusovszky doktor volt, ngyanaz a derék, gondviselésszerű férfin, á ki utóid) Artúr orvosa, védője lett ós aki menekülésünk utján i.s elkísért, sőt el volt sznáv-a akár arra, hogy Szibériába kövesse Artúrt. Pesten hónapos szobát béreltein a Bálvány-uteában, hová a férjem, valahányszor szerét ejthette, ellátogatott hozzám. Artúr akkoriban izzó elragadtatással, határt nem ismerő rajongással és lelkesedéssel beszélt Kossuth Lajosról, önzetlen jelleméről és óriási hazafiúi tevékenységéről és hatásáról. Különösen egy esetre emlékszem, amikor a híres agitátornak egyik szónoklata mély és lelkes felforgató hatást gyakorolt Artúrra. Kossuth Lajos ezt a beszédet a régi Lloydpalota ablakából intézte a tömeghez, melynek nyüzsgő soraiban ott tolongott Artúr is. A beszéd elhangzása után Artúr egyenesen hazasietett hozzám. Egészen ki volt forgatva lényéből, a• szeme csillogott és ha lehetséges, most még jobban, mint azelőtt, meg volt győződve róla, hogy a haza ellenségei ellen a lehető legerélyesebben kell fellépni, MIÉRT BÍZOTT KOSSUTH GÖRGEYBEN! Amig Lahneróknél laktaim, Artúrt, csak nagyritkán láthattam. Férjem akkoriban, mint katonai parancsnok, Csepelen állomásozott, s az volt a dolga, liogy esapatjaival megakadályozza Roth és Filippovics tábornokok s a horvát hadtest netáni átkelését a Duna jobboldaláról a. baloldalra, illetve hogy meggátolja-, a két ltáborucik jesapatjjainaik egyesülését a Jellaesicséirel, amelyek akkor Székesfehérvárnál á 1.1 ottak. ' Artúrnak, a Berezel Móriccal való ügy.es manővrirozások segítségév el, sikerült, is október 7-én Ozoránái vértelenül, .egyetlen puskalövés nélkül fogságba ejtenie mintegy tiz ezer horvát és határszéli katonát. A perlaszi ütközet után ez volt .a imagyar fegyverek első győzelme. Elég fontos győzelem, mert Jellacsios ezek után be sem Várta, hogy Móga tábornok megostromolja Budát, hanem Pákozdról .egyenesen Schweeliatig vonult vissza az osztrák határra. Az ozorai diadal után, október 11-én esett Görgey legelső találkozása és .megismerkedése Kossuthtal, Az „Angol királynő"-höz címzett szállodában, Pesten ismerkedtek meg. Kossuth, mint a honvédelmi bizottmány elnöke, rögtön ezredessé nevezte ki Artúrt, sőt egy másik. titkos pátenssel tábornokká, Ez a második kinevezés azért volt szükséges, mert, Kossuth azzal bizta meg, menjen rögtön Pariidoríba, Móga tábornok táborába, tartsa szemmel és ellenőrizze a tábornokot (akiben Kossuth meun hízott) és ha ugy venné észre, hogy Móga a magyar érdekek dllen vét, álljon nyomban ő az ottani magyar csapatok élére, mint fővezér. Hogy Kossuth ny óimban az első találkozásnál ily feltétlenül megbizott férjemben, annak oka igen egyszerű. Annak köszönhette ezt Artúr, hogy Csepelen gróf Zichy ödönt, mint árulót kivégeztette. Ebből a viselkedéséből Kossuth, aki kiváló pszichológiai érzékkel dolgozott, arra következtetett, hogy Görgey a rátermett ember, aki majd diadalra viszi a magyar fegyvereket. Hogyne, egy ember, aki egyszerű őrnagy létére halálra merte ítélni a főrendiház egyik legelőkelőbb, aulikus tagját! Biztos, hogy ezzel örökre leszegezte magát az ő forradalmi iránya, mellé. . . Az elmebeteg halála. — Ujrafölvételi pör a szegedi törvényszéken. — (Saját tudósítónktól.) A szentesi közkórház elmeosztályán 1907. karácsony második napján, a késő esti órákban jelentették az íinspekoiós orvosnak, hogy Zsibók József elmebeteg hirtelen meghalt. A nyomban megejtett orvosi vizsgálat kideritette, hogy a szerencsétlen elmebajos ember nam természetes balállal balt .meg. A testén, különösen a mellén, hatalmas, ütéstől és rúgástól sérüléseket .találtaik, a boncolás eredménye pedig az volt, hogy Zsibók József a bordák összetörése nyomán előállót tüdővérzés következtében pusztult el. Vizsgálat indult meg, amelynek eredmény akiént Kalapis Béla és Györgyi István, az elmeoszt ály ápolói kerültek vád alá, azzal a .gyanúval ffeRiefteH ihogly Zsibók Józsefet] ágydeszkával ugy megverték, hogy belehalt a sérüléseibe. Kalapis Béla kezdettől fogva tagadta, hogy része volttá a. szerencsétlenül véget ért Zsibók bántalmazásában. Györgyi István pedig, a másik ápoló, félve a vádtól, Kalapis Bélára vallott terheloen. Györgyi István időközben elhalt, csak Kalapis került a vádlottak padjára és a szegedi esküdtbíróság hosszú tárgyalás után a Györgyi vizsgálóbíró előtt való vallomása alapján "báláit okozó súlyos testisértés bűntettében bűnösnek mondta .ki .és két évi fegyházra ítélte. lEzt a büntetést, a Kúria egy évi börtönre 'leszállította. Kalapis Béla nem tudott belenyugodni az Ítéletbe ós keresett-ku tátott bizonyítékok után, .amelyekkel ártatlanságát igazolhatná. Már az esküdtbirósági tárgyaláson merültek föl adatok arra nézve, hogy az embertelen bűncselekmén y .elkövetői Györgyi István ápoló és egy Grünwald Mór nevű dühöngő elmebeteg voltak, de az esküdtek a Györgyi István fölolvasott vallomása alapján bűnösnek .mondták .ki Kalapist. Annál meglepőbb volt ez a verdikt jogászi körökben, mert a boncoló orvosok véleménye szerint ós a törvényszéki orvosszakértők szerint is Zsibók József a rettenetes sérülések elszenvedése után három óránál hosszabb ideig nem is élhetett. Kalapis Béla pedig a kérdéses időben, a tanuk vallomása szerint nem is volt benn a kórházban. Az uj tanubizonyitékok alapján Kalapis Béla ügyvédje, Eisner Manó dr. utján terjedelmes indokolt ujrafölvételi kérvényt adott be a szegedi királyi törvényszékihez, mint. esküdfbirósághoz, amely Rigó Endre dr. elnöklésével kedden tárgyalta zárt ülésben a védő ujrafölvételi kérelmét és .annak egész terjedelmében helyet adott. A „Délmagyarország" telefonszámai: Nappali szerkesztőség 35 Kiadótutajdonos 81 Éjjeli szerkesztőség 10—83 Kiadóhivatal 305 HÍREK Szegedi kalendárium. Sserda I 1913' Tehát "i esztendő, egy egészen uj naptár kell hoztá 1 zá. Nagyobb számot irunk, M & sok előtt babonásat, meri 13-ál végződik. Az emb<N Vndi rek pedig még ma is babonások, talán azért, mert e drága világban szinte az egyetlen valami, á mi nem kerül pénzbe. De félretéve minden vigságot, megkell állapítani, hogy az újévet okunk van vígnak és kellemesnek óhajtani. mindnyájunk számára. Az éjszaka is, mikor a zálogházba nem került órák tuljutottak a 12-őn, az emberek lelkesen köszöntötték egymást, hogy: BUÉK! Hát legyen, igen, legyen meg a mi kívánságunk és mink is ide Írjuk s olvgsoWíÖhségimknek BOLDOG UJ EVET KÍVÁNUNK. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése szerint: Éjjeli fagy és keleten elvétve csapadék várható. Sürgönyprognózis: Éjjeli fagy. Keleten elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 6.7 C volt. A VÁROSHÁZÁN a szokásos üdvözlések, valamint az állami hivatalokban is. A KERESZTÉNY TEMPLOMOKBAN ünnepi istentisztelet. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégy órakor a „Rablólovag" szinmü, este. „Éva", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ, délután két órától este féltizenegyig sorozatos előadás „Hull a rózsalevél" dráma és több vígjáték, VÁSS-MOZI: Délután 2 órától „Aranyborjú" és más darab. Elbuesuztnnk Szilvesztertől. (Saját tudósítónktól.) Muzsikaszótól volt hangos ma este a város: muzsikaszó mellett temettük és feledtük a régi, szomorú esztendőt ia jobb reményében. Hosszú listája következnék most a Szilveszter-esti szokásos mulatságoknak, mindenféle körök, egyesületek, szövetségek kabaréval egybekötött t.anc.estélyónek. Annyi van ebl>en a hatalmas városban, hogy külön-külön nem is lehet felsorolni őket. Az utcákon egész éjszakán át meglátszott ,a Szilveszteri hangulat. Mindenki ünneplőben. Előkerült a frakk, klakk és lakk, elegáns, suhogó selyembe öltözött hölgyek, vidám leányok és fiatalemberek szakadatlan sürgéssel ünnepivé emelték az utca forgalmát is . Minden helyiség, ahol együtt búcsúztak az emberek az Gesztendőtől, zsúfolt, minden .arc örömben ég, minden szem sugárzik, mindenki jókedvű. Ezt a nagyszerű jókedvet bizonyára az elmúlt év sok-sok fájdalmas, szomorú napja teremtette meg. A legnagyobb ós legválogatottabb publikumot a z Otthonban, a Llyodban ós a Katolikus Körben ós a Tisza-szállóban rendezett .mulatságok vonzották. Báli hangulat mindenfelé. Most kitambolódik a jókedv, amelyet belefojtott mindenkibe a háború aggodalma s az elmaradt bálák hatványozottan pótolódtak ki. Pompás mulatság volt az, a melyet az Otthon Tisztviselők Köre rendezett. Gondosan összeállított műsor előzte meg a táncmulatságot s a rendezőség buzgóságát teljes siker koronázta. Rendkívül sikerült estély volt a Lloydban is, ahol a szegedi színház legkiválóbb erői szerepeltek szó-