Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-05 / 4. szám

1913. január 4. DÉLMAGYARORSZÁG 5. Feszültség Bulgária és Románia között. (Románia fegyverkezéssel fenyeget és nem tür halasztást! — Megszakadnak a béketárgyalások Törökország és a szövetséges államok közt? — Drinápoly és az Égeiszigetek kérdését a nagyhatalmak elé viszik. — Törökország ragaszkodik álláspontjához.) (Saját tudósít ónktól.) Párisból jelentik: A román belügyminiszter a Matin londoni külön tudósítójának ezt jelentette ki: — Az az állítás, hogy Románia borravalót kér Bulgáriától, alaptalan. Mi földrajzi és stratégiai tekintetben ránk nézve fontos hat árkiigazítást követelünk, mert a balkáni háboru nyilvánvalóan veszteségeket okozott nekünk. Macedóniában 400.000 román él, akik eddi£ megőrizhették nemzetiségüket, az uj alakulásban azonban a bolgár, a szerb és görög népbe be fognak olvadni. Ez a 400.000 román tehát ránk elvész. De politikai tekintetben is jogosultak követeléseink. Megakadályozhattuk volna a háborút és csak semlegességünk folytán foglalhattak el a balkáni államok török területet. Arra a kérdésre, hogy Románia követeléseinek' visszautasítása esetén háborút üzenne-e. a miniszter ezt válaszolta: — Egv esetleges román-bolgár háború bizonyára általános konfliktust vonna maga után. Ne beszéljünk azonban ilven vészes eshetőségekről. Reméli ük, hnuv Bulgária. mely éno ugy. mint mi. föntartani igyekszik a jóbarátsáeni óhaitenkte kedvezőbben fogia mérlegelni, mint eddi" Londonból ielentik: A Reuter-iio-vnökség török forrásból azt az ér+e<mlést kar>ia, bogv Törökország Drinánolvt és az Aegei-tengeren lévő szigeteket semmiesetre sem hajlandó átengedni, ilyenformán a béketárgyalások megszakítása biztosra vehető. Konstantinápolyból ieleteik: Az illetékes körök a helvzetet nira na.gvon aggasztónak tartiák. A seák-W-izlnm is kiieleteette. bogv a háborút folytatni kell, ha a bolgárok ravaszkodnak Drinápoly átadásához. Magánértesülések szerint az orosz flotta nanoukiut sok hadiszert és eleséget szállít Bulgáriának. Londonból jelentik: A ,.Daily News" figyelmetzet arra. hogy a csataldzsai fegyverszünetben negyvennyolc órai fölmondás van kikötve. A béketárgyalás megszakadása esetében a nagvköveti reunió ezt a határidőt közbelépésre használja föl. Berlinből jelentik: A Vossische Zeitungnak jelentik Londonból: Az ultimátum ellenére sem lehet még arról beszélni, hogy a helyzet föltétlenül aggasztó lett. Általánosan azt hiszik, hogy habár hétfőn sem lesz még döntés, a békekonferencia folytatni fogja tanácskozását. Berlinből jelentik: A tárgyalások Románia és Bulgária között most dőlnek el. A román kormány elérkezettnek látja az időt, hogy a helyzet tisztázást nyerjen. Föllépéséről pár napon belül értesiteni fogja a szófiai kormányt és kijelenti, hogy ámbár a békét szükségesnek tartja, de nem türi tovább Bulgária részéről a megoldás elhalasztását és fegyverrel szerez érvényt jogainak. A román kormány a katonai előkészületeket teljes mértékben végrehajtotta. Bécsből jelentik: Itteni diplomáciai körökben azt mondják, hogy ha a török delegátusok vissza is utasitják a szövetséges államok egyes követeléseit, a béketárgyalások azért nem szakadnak meg, hamem az ellenfelek a nagyhatalmakhoz fordulnak döntés céljából. A nagyhatalmak pedig minden ereiükkel a béke helyreállítására fognak törekedni. Londonból jelentik: Resid basa Novakovics szerb tábornokkal megállapodott abban. hogy a békekonferencia folytatását ma délután helvett hétfőre tűzzék ki. mert lehetséges, hogy a török delegátusok addigra ui instrukciókat kapnak a török kormánytól. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Törökország készületlen! London, január 3. A Dailv Telegraph értesülése szerint a török békedelegátusokat értesitették Konstantinápolyból, hogy Nazim pasának Kiamil pasa nagyvezér előtt tett kijelentése szerint Törökország nincs abban a helyzetben, hogy az ellenségeskedéseket újból megkezdje. Ez okból kérték a török delegátusok tegnap, hogy a békekonferencia leo-közelebbi ülését már ma, nem pedig hétfőn tartsák. A törökök siettetni akarják a döntést, mely nem lehet más, mint hogv Törökország enged. Háborús fordulat?! London, január 4. Take Joneszku és Danev tegnap csaknem egy óra hosszáig tárgyaltak, de eredmény nélkül. A tárgyalást héftőn folytatják. Joneszku hir szerint kijelentette: — A kard már félig kint van hüvelyéből, de még nincs egészen kint. Nem lehet azt mondani, hogy a háboru Románia es Bulgária közt elkerülhetetlen. Albánia. London, január 4. A nagyköveti reunio ma délután ismét összeül. Addig a bárom albán delegátus előreláthatólag .elvégzi bemutatkozó látogatásait a nagy követeknél és a memorandum (fejtegetéseit élőszóval kiegészíti. Az albán delegátusok ki fogják mutatni, hogy Albánia partvidékének a lakossága Prevezától fel egészen a montenegrói határig, tisztán albán, sőt Dutcignoban, Anti vári és Spizzia lakossága is tulnyomélag albán. A delegátusok egyben a nagykövetekkel más kérdéseket is meg fognak beszélni. Reszket a török főváros. Konstantinápoly, január 4. A helyzet ismét nagyon zavaros és a hangulat nyomott. Vészes híresztelésekkel teli a város. A seik ül izlam állítólag kijelentette: — Ha Bulgária nem áll el attól, hogy Drinápolyt megkapja, Törökországnak folytatnia kell a háborút, bármi lesz is a vége! Egyre-másra olyan jelentések érkeznek ide, hogy Bulgária orosz hajókon folyton sok lőszert és élelmiszert kaip. Uj alkotmány Törökországban. Konstantinápoly, január 4. A nagyvezér előkészületeket tesz az uj választások kiírására, amivel egyidejűleg a parlamenti szisztéma megváltoztatását is tervezik. A nagyvezér fölhívta a szenátus elnökét arra, hogy a szenátust hivja össze, a szenátus elnöke azonban ezt megtagadta azzal, hogy a törvény értelmében a szenátust csak akkor lehet összehivni, amikor a parlament ülésezik. Szerbia fenyeget. Belgrád, január 4. A félhivatalos Tribuna mai számában panaszos hangokat hallat arról, hogy a monarchia étvágya Szerbiával szemben napról-napra nő. A háboru kezdetén azt hirdette .a monarchia, hogy Szerbia hiába visel háborút, mert ha győz, akkor sem terjeszkedhetik. Miikor Szerbia győzött, akkor a monarchia álláspontot cserélt és azt mondta, ihiogy Szerbia megkaphat .mindent, miután .a státuskvóról többé szó nem lehet, — csak adriai kikötőhöz nem juthat soha. Fölléptek aztán mint Albánia protektorai, a kik nem engedik meg Albánia, megcsonkítás sát Szerbia javára. A londoni béketárgyalások kezdete óta vétót mondott Szkutari ellen, amely sohase lehet a montenegróilaké és követelték a Szovcsen-hegyet, amely Cettinjét dominálja. Most pedig Szerbia arról értesül, hogy a monarchia előtérbe akarja tolni iá már elintézettnek látszott szandzsákkérdést. De hogy bekoronázza magatartását, lándzsát tör a knoo-oláhok mellett, akiket Románia számára követel. Ebben a dologban — irja a Tribuna — az a legérdekesebb, hogy a kuoo-oláhok nem is Macedóniában élnek, hanem Albániában, amelyet a monarchia függetleniteni akar. Szerbia — igy végzi a cikk — nyugodtan tette le sorsát a nagyhatalmak kezébe, de most Ausztria rosszak,arata kényszeriti Szerbiát, hogy maga és szövetségesei döntsenek érdekéről, mert nem lehet Szerbiától követelni, hogy mértéket nem ismerve, legyen elnéző. Ennek a magatartásnak következményeiért azonban Szerbia felelősséget nem vállal. iilllliaSHIIHIHH Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ sgy hónapra . 2.40 „ •••••••••HBHHH