Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-31 / 25. szám

4 DEEMAQYARORSZÁG 1913. január 31. a törvényhatósági bizottságot és ezt a kö­telezettséget be is kell -tartani Gerle azon szavaira kiván még reflektálni, hogy a szín­ügyi bizottságban szereposztások miatt inci­densek voltak. A szinügyi bizottság reputá­ciója érdekében a nyilvánosság előtt kéri föl Gerle dr.-t nevezze meg azokat az urakat, akikre az állításával célzott. Gerle: Meglesz! Megnevezem, de evvel nem huzzuk ám a dolgot! Gaál Endre fölszólalása után a vita vé­get ért. , Elnök: A város tanácsának javaslatá­val szemben több indítvány tétetett, tehát a közgyűlés szavazással fog dönteni. Első sor­ban fölteszem a kérdést a város tanácsának javaslatára nézve, azután következnek az indítványok aszerint, amint a tanács javas­latához közelebb állanak vagy sem. A tanács javaslatával szemben névszerinti szavazást rendelek el, akik elfogadják, igennel, akik nem fogadják el, nemmel felelnek. Balassa Ármin dr. (óriási zajban az el­nökhöz) : Szíves fölvrlágositását kérem, ha a szavazás eredménye a tanács javaslatával szemben igenlőleg szól, akkor a többi indít­vány elesik? i Elnök: Igen. Megkezdődik a névszerinti szavazás. Taschler Endre főjegyző olvassa a névsort. A szavazás megtörténte után elnök jelenti az eredményt: — Igennel szavaztak a tanács javasla­tára ötvenkilencen, hetvenkilencen pedig nemmel, tehát a közgyűlés a tanács javas­latát elveti, (Éljenzés.) Elnök: Most Wimmer Fülöp ur indítvá­nya következik, mint a tanácséhoz legköze­lebb álló. Itt -már nem névszerinti, hanem föl­allással tessék szavazni. Ez is megtörtént s az eredmény az, hogy á közgyűlés többsége Wimmer Fülöp indít­ványát is elveti. Elnök: Most Gerle dr. bizottsági tag ur indítványa következik. Akik elfogadják, áll­janak föl. A közgyűlés óriási többsége fölpattan a helyéről. Már hangzik az elnök szava: — Tehát a közgyűlés Gerle Imre dr. in­dítványát fogadta el (nagy éljenzés) s ezek után Dobay dr. bizottsági tag ur indítványa önként elesik. A névszerinti szavazásinál igennel sza­vaztak: Bach Jenő, Bach Bernát, Balassa Ármin dr., Becsey Károly dr., Biró Benő, Bokor Adolf, Csányi Sándor, Csemovits Agenor, Deutsch Lipót, Falta Marcell dr., Firbás Nándor, Franki Antal, Gerle Jenő, Hoffer Jenő, Holtzer Tivadar, Jedlicska Bé­la dr., Kass János, Kecskeméti Antal, Kor­mányos Benő dr., Kovács József dr., Lantos Béla,, Lengyel Géza, Nagy Jánosi Ormódi Béla, Ottovay István, Papp Róbert dr., Pat­zauer Sándor, Perjéssy László, Perl Pál, Ró­zsa Béla, Rózsa Mifhály, Schaffer Vilmos, Schlauch Károly, Somlyódy István dr., Szin­ger Kornél, Szivessy Lehel dr., Szmollény Nándor, Temesváry Lajos dr., Tóbiás László, Turmányi Imre dr,, Újlaki Antall, Un.gár Benő, Várnay Dezső, Vékes Bertalan, Wei­ner Miksa, Wimmer Fülöp. A városi tiszt­viselők közül igennel szavaztak: Bokor Pál helyettes polgármester, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, Taschler Endre főjegyző, Gaál Endre tanácsnok, Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész, Pálfy József dr. árvaszéki el­nök, Kelemen Kálmán árvaszéki ülnök, Tóth Mihály dr. főmérnök, Fajka János fő­számvevő, Raek Lipót dr. aljegyző, Feren­czy Béla aljegyző, Salamon Gyula dr. tiszti al-ügyész, Szigethy Vilmos levéltáros. Nemmel szavaztak a következők: Abo­nyi Mihály, Ambrus István, Bárd Adolf, Bodnár Gézia dr., Böröcz Pál, Bózsó János, Csáki Venc-el, Császár Mátyás, Dobay Gyula dr.. Dobó Ferenc, Endrényi Lajos, Fenyves­sy Jenő, Födi Ferenc, Funák Károly, Gerle Imre dr., Glöckner József, Gombos Imre, Gróf A in) á-d di*., Dajadács László, Hirháger Ferenc, Hajnal István, Pambrik István, Ju­hász Antal, Kátai István, Katona József, Kárász József, Kerner Lajos, Kertész Sán­dor, Kiss Arnold, Kiss Gyula, Kardoss József Korom Mihály, Kosótzky Pál, Kószó István dr., Kónya János, Kovács Sándor, Körösi Ignác dr., Lippai N. Antal, Lohán László, May Ferenc, Nyári György, Obláth Lipót, Ördög Illés, Ördög Vince, Pap Ferenc, Pap István, Pálfy Antal, Peták József, Pillich István, Pillich Kálmáín, Pintér Ferenc, Pop­per L. Mór, Pottyondi Miklós, Pozsgay Ká­roly, Rainer Károly, Regdon Károly dr., Regdon Sándor, Rosenfeld Nándor, Schorr Ottó, Schivarcz Rudolf, Szabó Ferenc, Szabó József, Szabó Sándor, Széesi Márton, Szél Gergely, Szűcs Béla, Szűcs Borús János, Szűcs József, Tóth Ferenc, Tóth Imre dr., Tóth János, Tóth József, Varga József, Vas András, Vetró Barna Lőrincz, Vet ró Lajos, Víski György, Vőneki Ferenc. A városi tisztviselők közül nemmel szavaztak: Zámbó György dr. árvaszéki ülnök ós Skultéty Sándor főkönyvvivő. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: PÉNTEK: Faun, vigjáték. (Bemutató.) SZOMBAT: Faun, vigjáték. Lengyel a „Róza néni"-röl, A Magyar Színház szombaton e<ste mutatja be a Róza némi-1, Lengyel Menyhért uj darabját. A bemutató napján fog megje­lenni a Róza néni könyv-alakban is. A könyvnek lesz egy különös érdekessége: a szerző epilógus-t irt a darabhoz, amely igy szól: Engem nem is annyira az alakjaim jö­vője érdekel, mint inkább a. multjuk. És ezért a drámai formát — -amelyet különben imádok — sokszor szűknek érzem, mert nem mondhatom el az alakjaimról mindazt, amit tudok róluk. A dráma: a jelen, — az aznaipi cseleke­det s ha abban, amit az ember most csinál, meg is van határozva a múltja — s ép ez a műfaj szépsége s nehézség-e, hogy a jelönibe sürüsiti a multat — mégis valami kimarad: szép, epikus szélességű elbeszélése annak, hogy ezek az emberek, akik előttünk mozog­nak, honnan jönnek, mit csináltak, milyen viszonylatokban hányódtak, vetődtek, miig elén-k kerültek, milyen volt az ifjúságaik, míg a szokástaik, mit vettek észre először, mi­kor az öntudatuk derengeni kezdett"? Hiszen igen, mimd-ebbő-l lehet egy-egy szó, egy villanás abban, amit a jelenben — -a szindarabban — tesznek vagy mondanak, de ez a múltnak csak jelentékeny eseményei­re von-atkozhatik. A múlt azonban jelenték­telen eseményekkel v-an tele, semmiséigekkel, -melyeknek leirhatatlan bája és szépsége van. Nézz vissza, k-ezdjél el gondolkozni, hagyjad, hogy zenéljen mindaz, ami .mögöt­ted fekszik, mi jut eszedbe? Darabos élet­törmelékek s történetek m-ellett fogsz találni egy sétát az alkonyatban, -egy csöndes órát a szobában, különös napsütést a -mezőn, téli tájképet, egy elsuhanó pillanatot, amelyben azt hitted, most -mindent megértettél ós min­dent szeretsz ós ezek a legdrágább emlékeid. S mindebből mit lehet a dráma alakjaiba ba­lementeti? Majdnem semmit. Pedig, bennem legalább, kimondhatatlan vágy él, hogy az alakjaim életét elejétől vé­gig egész mozgalmasságában és szinességé­ben közöljem, mint pontos és hü természet­rajz- és történetirójuk. Mindéin vajanw-e való dianabomhoz) — fájdalom, akad néhány olyan, melyet magam sem számíthatok — kiegészitésképen néhány regényt szeretnék irni. E mostani színdarabnál ez a különös vágy még jobban izgat, mint máskor, mert ezeket az embereket igazán ismerni vélem és amik a darab előtt történtek velük, azt hi­szem, jóval mulatságosabbak, mint az, amit előadtam róluk. Szeretném önöknek elbeszélni, hogy mi­lyen ember v-ol-t az, aki nem is szerepel a darabban, csak néhány halk célzás esik róla: a lángész, a zenekari primhegedüs, a család feje. A letört muzsikus, a tehetség misztikus fényében, ami alatt voltakép-en nincsen semmi, csak néhány hanyag külső vonás, álbohémság s inkább lustaság, mint ábrán­dozás. Történetünk elején e szomorú figura már régen a föld alatt fekszik s tisztult emléke a genie fényében ragyog a kis csa­lád, anya s leány előtt, mégis ez az alak véghetetlen gyámoltalanságával magyarázza az anya örökös ijedtségét az élettel szamíben, alhol mindent neki kelletett vállalnia s el­rendeznie és magyarázza a lány szándékta­-lan s nem rosszindulata könnyelműségét s lágyságát. Ugyancsak hosszan szeretném kibontani főalakoim, a Róza néni viharvert pályáját, múltját, mindenfajta foglalkozását s örökös hiarekésziségét az élet minden viszonylatában. Itt egy figurát akartain rajzolná, aki mindig en gard-e áll, mindenbe jóhiszeműen beavatkozik, csak mert -erre hajtj-a a vére s örökös terv-ek-ben fövő fej-e. Amilyen elviselhetetlen l-ehet egy ilyen tiul-t-evók-eny nő a közvetlen környezetének (Róza mellől két férj dőlt ki), olyan hasznos segítő társa bajba került embereknek, akiket, ötlettel ellát s döntő pillanatokban nagysze­rű energiájával s találékonyságával javuk­ra dönti el az élet nagy csatáit. Lengyel Menyhért. * Műsorváltozás a színházban. A sze­gedi színházban Rainer főherceg halála miatt csütörtökön este műsorváltozás tör­tént. Délután ugyanis sürgöny érkezett a -honvédelmi minisztériumból a kerületi pa­rancsnoksághoz, amely a Haibsburg-ház leg­idősebb tagjának a halála alkalmából három napos gyászt rendel a ho-nvédz-enekarnak. Az Évát igy le kellett venni a műsorról ós he­lyette a Válás után ckn-ü vígjátékot tűzte ki -az igazgatóság. A miisor egyébként nem szenved más változtatást. * Mozi hírek. Pénteken uj műsor lesz a szegedi mozikban, még pedig olyan szenzá­ciós műsor, melyhez fogható még Szegeden solba nem v-olt. Az Urániában amerikai sláger kerül bemutatóra. Dumas hires regé­nye nyomán készült a háromfelvon,ás-os drá­ma, melynek Gróf Monté Christó a cime. Iz­galmas, érdekfeszítő minden jelenete. A mű­sort kitűnő vígjátékok egészítik ki. A Vass­ban Pali estély lesz. Nyolcszor szerepel Pali ia műsoron. Fölös-leges ezt a műsort külön méltatni, hisz mindenki ismeri a groteszk, végtelen ügyes Palit, Az Apollóban Nord'isk slágert mutatnak be. A becsületért a cime a kitűnő drámának. Itt számos -amerikai víg­játék teszi kompletté a műsort. A világ ér­dekesebb eseményeiről -az Expr&ss Híradó számol be. Legjobb színházi cukorkák LInden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Ara 70 fül. Kapható Szeged „KígyÓ" tarban 503

Next

/
Oldalképek
Tartalom